Közvélemény

2024.05.20. 14:57

Csak a brüsszeli elit akar háborút Európában, az emberek békepártiak

Nem akarnak katonákat küldeni az ukrán frontra az európaiak, az egyszerű emberek többsége ugyanis békepárti, csak bizonyos tagállami vezetők és a brüsszeli globalista elit tagjai háborúpártiak – ismertette az Európa-projekt friss kutatási eredményeit Hidvégi Áron, a Századvég elnökhelyettese, akit az Origo kérdezett. A kutatóintézet idén tízéves kutatássorozata évről évre az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra fókuszál.

MW

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi megbeszéléseit követő sajtóértekezleten 2023 őszén

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Szerhij Dolzsenko

„Nem” a háborúra és az ukrán gabonára

Már a 2016-os migrációs válság idején láthattuk azt, amit a most zajló háborús konfliktusok kapcsán újra tapasztalunk: 

húsbavágóan fontos ügyekben az európai politikai elit egészen más cselekvési irányokat vesz, mint azt az európai állampolgárok akarnák

– világított rá az Európa Projekt közvéleménykutatás egyik legfontosabb friss eredményére Hidvégi Áron az Origónak nyilatkozva

HIDVÉGI Áron
Hidvégi Áron, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese beszédet mond az "Európa a háború árnyékában - az Európa Projekt-kutatás eredményei 2024-ben" konferencián a Várkert Bazárban 2024. május 7-én
Fotó: Balogh Zoltán / MTI/MTVA

„A háború kapcsán leszögezhetjük, hogy Európa békepárti, az európai állampolgárok nem akarnak katonákat küldeni az orosz-ukrán háborúba, helyette a béketárgyaláson és a tűzszüneten keresztüli megoldást preferálják. Ez már a tavalyi kutatásunkban is jól látszott” – mondta, felhívva a figyelmet arra, hogy a tavalyi számok még abban a közegben születtek, amikor a NATO-ban csupán teoretikus szinten vetődött fel a nyugati katonák frontra küldése – az idén viszont már konkrét kezdeményezések vannak erre vonatkozóan, vezető európai politikusok részéről.

Az európaiak közel 70 százaléka azt mondja, hogy ne küldjenek katonákat Ukrajnába, 

és csak 25 százalék ért egyet ugyanezzel. „Ha a térképre nézünk, azt látjuk: gyakorlatilag nincs olyan ország, ahol többségben lennének a katonák frontra küldését pártolók” – hangsúlyozta Hidvégi Áron.

Forrás: Századvég, Európa Projekt

A Századvég közvélemény-kutatásában megvizsgálta az ukrán termények EU-s fogadtatását is. Az látható, hogy az Európai Bizottság és más európai intézmények sokkal előrébb sorolják az Ukrajnában működő agráripari multicégek érdekeit az európai uniós gazdákénál. Számos olyan lépést vagy javaslatot tettek ugyanis, amellyel az ukrán termények európai piacra jutását, térnyerését támogatják – ezek közé tartozott például a génmódosított terményekre vonatkozó szabályozás lazítására vonatkozó javaslat is.

Egy attitűd-kérdéssel azt is vizsgálta az Európa Projekt, hogy mennyire ért egyet az európai lakosság az ukrán terményeknek ilyesfajta „erőltetett” piacra léptetésével. Kiderült, hogy ezt egyáltalán nem támogatják az európaiak.

Ukrajnában sokkal lazább szabályok mentén zajlik a növénytermesztés, mint az EU-ban, legyen szó növényvédelmi vagy akár GMO-szempontokról. Mindezek miatt nyilvánvalóan óriási versenyhátrány éri az európai gazdákat. 

A válaszokat térképre vetítve az látszik, hogy a „témában” két faktor hat az országokra: az, hogy mennyire háborúpártiak, illetve az, hogy az ukrajnai terménydömping mennyire hat negatívan az adott ország mezőgazdaságára.

Forrás: Századvég, Európa Projekt

Kiderült, hogy Európa kétharmada inkább azt a véleményt osztja, ami a magyar álláspont is: nem értenek egyet az ukrán gabonadömpinggel és egyéb ukrajnai élelmiszereknek európai piacra léptetésével. 

Hidvégi Áron szerint figyelemre méltó, hogy még a lengyelek esetében is jóval erősebb a gazdasági protekcionizmus, mint az ukránbarátságuk. 

A migráció és a bűnözés összefüggései

Az idei Európa Projekt a migráció témakörét a korábbinál is részletesebben járta körül. 

A tárgykörben született válaszok aránya is igazolja azt a bizonyos mondást, mely szerint a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz bizonyos kérdésekben. A migráció kapcsán ez egyértelműen látszik

– jelentette ki a Századvég elnökhelyettese, aki szerint nagyon nagyot fordult a véleményklíma a migrációval kapcsolatban 2016 óta. 

Azt vizsgálva, hogy inkább pozitív vagy inkább negatív jelenségként tekintenek-e az emberek a bevándorlásra, akkor azt találjuk, hogy egy-két ország kivételével egész Európában inkább negatív. 

Fotó: Századvég, Európa Projekt

„A migrációs paktumra sok mindent lehetne mondani, csak azt nem, hogy a demokrácia ünnepe: ráerőltetik ugyanis a tagállamokra, hogy olyan embereket fogadjanak be, akikkel ők nem biztos, hogy együtt szeretnének élni. 

Az emberek azonban erre a migrációs paktumra is erőteljes nemet mondanak, 

ráadásul az európaiak háromnegyedének véleménye az, hogy fontos a határok védelme az illegális bevándorlás csökkentésének érdekében” – részletezte az elnökhelyettes, felhívva a figyelmet arra: 

a migrációs problémakörrel kapcsolatban is mást tesz az európai elit, mint amit az állampolgárok elvárnának. 

„Miközben a többség egyértelmű nemet fogalmaz meg a migrációs paktumra és következetes igent a határvédelemmel kapcsolatban, Ursula von der Leyen és más vezető EU-s politikusok migrációs paktumra vonatkozó nyilatkozatai ennek a szöges ellentétét mutatják” – erősítette meg Hidvégi Áron.

Fotó: Századvég, Európa Projekt

Az európaiaknak a bűnözés elterjedésével kapcsolatos érzületét is vizsgálta az Európa Projekt. Kiderült: a megkérdezettek 65 százaléka szerint nőtt a bűnözés a hazájában, 63 százalék úgy tapasztalja, hogy gyakrabban fordulnak elő náluk vallási konfliktusok, 55 százalék pedig nem érzi magát biztonságban. 

Hidvégi Áron rávilágított: 

gyakorlatilag nincs olyan európai ország, ahol ne éreznék úgy, hogy nőtt a bűnözés – kivéve Magyarországot, ahol viszont illegális migrációra kezdettől nemet mondanak.

Vallási konfliktusok – magyarázta a kutató – majdhogynem minden országban vannak, kivéve megint csak ott, ahol szigorúbban lépnek fel az illegális migráció ellen; ilyen Magyarország is. A „befogadóbbnak” tartott migrációs célországokban viszont, mint amilyen Svédország, Németország, Franciaország, mindenütt domináns vélemény, hogy nem érzik magukat az emberek biztonságban. 

Új aggodalom: az izraeli-palesztin konfliktus

Az idén először az izraeli-palesztin konfliktussal is foglalkoztak az Európa Projektben. A mérés szerint az EU-tól viszonylag távol zajló fegyveres konfliktust az emberek 77 százaléka tartja aggasztónak. Az aggodalmak elsősorban két ok körül összpontosulnak: az egyik az 

erősödő antiszemitizmus,

 amely az Európa-szerte zajló palesztin-párti tüntetéseken is tetten érhetők. Emiatt az emberek 62 százaléka aggódik, 

78 százalék pedig amiatt, hogy úgy látja: újra erősödhet az iszlám terrorizmus 

– beszélt a részletekről Hidvégi Áron.

Nem akarnak az emberek méregzöld átmenetet

Fentebb több példát is láthattunk arra, amikor az unió vezetése szembe megy a népakarattal – ugyanilyen a környezetvédelem kérdése is. Hidvégi Áron hangsúlyozta:

 az EU-ban kiemelt jelentőségű megújulóenergia-kérdés és a zöld átmenet „nagyon szép és hangzatos dolog”, csakhogy a valóság az, hogy a zöld gondolatot „méregzöld szélsőliberális ideológiával keverik”. 

Az egyik ilyen brüsszeli terv a hagyományos üzemanyagokkal működő, belsőégésű motorokkal felszerelt járművek értékesítésének 2035-ös betiltása. Ezzel az emberek 62 százalék nem ért egyet, ahogy azzal sem, hogy az Európai Unió 2040-ig be akarja tiltani a gázkazánok használatát (51 százalék).

Egy másik, vonatkozó kérdésre adott válaszokból kiderül: 

az emberek 64 százaléka egyetért azzal, hogy az Európában tapasztalt energiaválság részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikájának következménye. 

Mélyponton a közhangulat az EU-ban

Az emberek akarata és az európai elit tettei között húzódó különbség nagyon komoly nyomot hagy a konjunktúra (azaz a közérzetre vonatkozó) adatokban – világított rá a kutató. 

Európa jelenleg mélypont-közeli állapotban van.

Fotó: Századvég, Európa Projekt

Az Európa Projekt konjunktúraindexe mínusz 37 pontot mutatott 2022-ben, az ukrajnai háború kitörésekor: ez volt a Századvég által mért mindenkori legrosszabb konjunktúraadat. Ez a mutató 2023-ban kissé javult mínusz 31-re, most azonban visszaesett mínusz 36-ra. 

Hidvégi Áron szerint 

ennek oka az „új aggodalomfaktorok” megjelenése, ami egyfelől az izraeli-palesztin háborús konfliktus, másfelől az orosz-ukrán háború további eszkalációjának aggasztó jelei.

„De a rossz mutatókhoz nagy mértékben hozzájárul az is, hogy az emberek azt látják: a brüsszeli vezetők olyan irányba mennek, ami teljes mértékben ellenkezik az európai emberek akaratával. A kutatásban arra is kíváncsiak voltunk, hogy az uniós intézmények és a brüsszeli politikai elit mennyire veszi figyelembe a megkérdezettek országának érdekeit. A többség, 52 százalék szerint nem veszik figyelembe – 40 százalék pedig azt mondja, hogy figyelembe veszik” – emelte ki a számokat a Századvég elnökhelyettese.

Fotó: Századvég, Európa Projekt

A kutató szerint egyértelmű, hogy az emberek felelősnek tartják a brüsszeli politikai elitet – ennek következménye egy új tendencia, mely a szuverenista tábor erősödését mutatja Európa-szerte. A 2023-ban mért öt országhoz képest az idén már csak kettőben vélik úgy az emberek, hogy több hatalmat kéne adni az EU-nak. Ez úgy is értelmezhető, hogy hanyatlóban van az Európai Egyesült Államok víziója. 

Mi ez, ha nem egy erős üzenet?

– tette fel a kérdést Hidvégi Áron, kiemelve: a mérések alapján komoly esély van arra, hogy a közelgő európai uniós választásokon, a globalista háborúpárti elit és a szuverenista békepárti tábor összecsapásában az utóbbi mutasson fel erősödést.

Európa a háború árnyékában, Századvég, konferencia, Századvégkonferencia, Várkert Bazár, Kavecsánszki Ádám, KavecsánszkiÁdám, dr. Szánthó Miklós, drSzánthóMiklós, dr. Ifj. Lomnici Zoltán, drIfjLomniciZoltán, Kerekasztal-beszélgetés, Mennyire befolyásolják a negatív adhéziós folyamatok az EU jövőjét?, 2024.05.07.
Kerekasztal-beszélgetés az „Európa a háború árnyékában – az Európa Projekt-kutatás eredményei 2024-ben” címet viselő Századvég-konferencián
Fotó: Ladóczki Balázs/Origo

 

„A kuktában nő a nyomás” 

A Századvég elnökhelyettesét arról is megkérdeztük, mi történik akkor, ha a választáson a háborúpárti globalista kör marad túlsúlyban. A kutató szubjektív véleménye az, hogy ebben az esetben a jelenséget úgy érdemes elképzelni, mint amikor egy kuktában egyre nő a nyomás, majd egyszercsak felrobban.

Az emberek elégedetlenségét nem lehet örökre elfojtani látszatintézkedésekkel, félrevezetésekkel vagy médiamanipulációval. Ha a belső elégedetlenség eljut egy bizonyos szintre, akkor robban. Bízzunk abban, hogy az európai vezetők még idejében megértik: nem tehetik meg, hogy folyamatosan az emberek akarata ellen cselekednek!

Hidvégi Áron – utalva az Európa Projekt eredményeit bemutató előadásának „Tájkép csata előtt” címére – azt is kiemelte: nagyon reméli, hogy valóban „csak” csata, és nem pedig egy olyan háború kapujában állunk, amilyent a globalista háborúpárti erők képviselői, köztük Emmanuel Macron egyre szívesebben és gyakrabban emlegetnek. 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában