Pünkösd

2024.05.19. 07:00

A Szentlélek eljövetelét ünneplik a keresztények

A húsvét utáni ötvenedik napon, idén május 19-én ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját. A pünkösd – a húsvét és a karácsony mellett – a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Pünkösd alkalmából szentmiséket, istentiszteleteket tartanak országszerte.

MW

Résztvevők a csíksomlyói búcsú szentmiséjén a Hármashalom-oltárnál, a Kis- és Nagy-Somlyó-hegy közötti hegynyeregben 2024. május 18-án

Forrás: MTI

Fotó: Kátai Edit

Pünkösdkor 

három fontos eseményt ünnepelnek a keresztények: a Szentlélek eljövetelét, "mint Krisztus megváltó tettének gyümölcsét és beteljesítőjét", az egyház alapítását és az „egész világra kiterjedő missziós munka” kezdetét.

A Szentlélek kiáradásának bibliai leírása szerint az apostolok, miután a Szentlélek eltöltötte őket, mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatta meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával összekapcsolja a különböző nyelven beszélő embereket. Így született meg az első pünkösdkor az egyház.

A pünkösd előtti szombaton tartják a csíksomlyói búcsút, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Az idei évben az ünnepi szentmise szónoka Felföldi László pécsi megyés püspök lesz.

Pünkösdhétfőn az egyház a Boldogságos Szűz Mária, az egyház anyja liturgikus emléknapját ünnepli Ferenc pápa 2018-ban hozott döntésének megfelelően. 

Az emléknap célja, hogy „elősegítse az egyház anyai érzésének növekedését a lelkipásztorokban, a szerzetesekben és a hívekben, ezzel egyidejűleg növelje a hiteles Mária-ájtatosságot” – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK)  közleményében. 

Pünkösd neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Az ünnepet sávuótnak, a "hetek ünnepének" nevezik, mert hétszer hét nappal pészah után ünneplik.

A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség (Apostolok Cselekedetei) részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra.

A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.

A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését.

A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd a húsvéti misztérium beteljesedése.

Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban – 1993 óta Magyarországon is – munkaszüneti nap.

Pünkösd vigíliáján (előestéjén) szerte a világban a Szentlélek eljövetelét kérik virrasztva és imádkozva a hívek.

A pünkösdi időszak a protestáns egyházakban a konfirmáció (megerősítés – a Szentlélek erősíti meg a hitet), az úrvacsorára való előkészítés, az ifjak felnőtt hívővé avatásának ideje. Ugyancsak ez az időszak a katolikus bérmálás ideje, amikor a püspök a Szentlélek közlésének szentségét szolgáltatja ki az ifjaknak.

Egyházi vezetők ünnepi szentmiséi, istentiszteletei

Pünkösd alkalmából szentmiséket, istentiszteleteket tartanak országszerte. 

A katolikus, a református és az evangélikus egyházi vezetők vasárnap ünnepi liturgia keretében emlékeznek meg a Szentlélek eljöveteléről.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában celebrál szentmisét vasárnap fél 11-kor.

Steinbach József püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke vasárnap reggel 9-kor a balatonfűzfői, fél 11-kor a balatonalmádi református templomban hirdet igét.

Fabiny Tamás püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke vasárnap 11 órakor tart istentiszteletet a budavári evangélikus gyülekezet Bécsi kapu téri templomában.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában