Családbarát települések

2024.04.19. 20:09

Hornung Ágnes: a kormány 14 éve kiemelt figyelmet szentel a családoknak és a gyermeket vállalóknak

A kormány már 14 éve kiemelt figyelmet szentel a családoknak és a gyermeket vállalóknak – hangoztatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára pénteken Kecskeméten.

MW

Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára, Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke és Szita Károly (Fidesz-KDNP) Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke (b-j) a Családbarát Települések Expóján Kecskeméten, a Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központban 2024. április 19-én

Forrás: MTI

Fotó: Bús Csaba

Hornung Ágnes a Családbarát Települések Expóján arról beszélt, hogy a család a nemzet legkisebb egysége, és egyszerre jelképez „szeretettel teli közösséget, összetartást és hegyeket mozgató erőt”.     

Mint mondta, 

a családoknak köszönhető a történelem folytonossága is, hiszen „az egymást követő nemzedékek kitartása és helytállása vezetett minket a jelenig”. Ezért közös feladat a családok áldozatos, sokszor embert próbáló munkáját az élet minden területén meghálálni: ebből a gondolatból indult el a családbarát fordulat 2010-ben

 – tette hozzá.

Az államtitkár felidézte, a kormány célkitűzése egy olyan kedvező társadalmi és gazdasági környezet létrehozása volt, ahol gyermeket vállalni nem hátrányt, hanem előnyt jelent, hogy aki gyermeket vállal, érezze a folyamatos gondoskodást, a kiszámíthatóságot, amelyet a kormány nyújt.     Hangsúlyozta, a magyar családpolitika ezen a kiszámíthatóságon nyugszik, három pillére pedig az otthonteremtés, az anyagi biztonság, valamint a munka és a magánélet egyensúlya.     

Kiemelte, 

a 2015-ben bevezetett Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK) 2024. január 1-jén a CSOK Plusz követte, amely iránt szintén nagy az érdeklődés, hiszen az első két hónapban már közel kétezer kérelmet fogadtak be a pénzintézetek.     

A családpolitika második pilléréről elmondta, a családok anyagi biztonságát szolgálja a kormány eddigi több mint 30 családpolitikai intézkedésének legnagyobb része, köztük az adókedvezmények, a családi adózás, a GYED, a GYES, a GYED extra és a munkahelyvédelmi akcióterv számos eleme is. Ez az a rendszer, amelyből gyakorlatilag minden családtípus megtalálja azt a családtámogatási formát, amely jóval nagyobb mértékben járul hozzá az anyagi biztonságukhoz, mint ahogy 2010 előtt az akkori támogatási lehetőségek – fogalmazott. 

A munka és a magánélet egyensúlyát szintén fontosnak nevezte, hiszen ha valaki gyermeket vállal, tudni szeretné, hogy gyermeke biztonságban van, ha ő visszatér a munka világába. Ennek érdekében az elmúlt 14 évben a bölcsődei férőhelyek száma megduplázódott Magyarországon, az ellátás pedig 2010-hez képest már háromszor annyi településen érhető el – sorolta.     

Latorcai Csaba, a Közigazgatás és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte,

a kormány 2010 óta azért dolgozik, hogy szellemi, lelki és anyagi értelemben egyaránt erős családok alkothassák a nemzet gerincét, amelyre építve biztosítani lehet a nemzet megmaradását; minden eddigi és jövőbeni kormányzati intézkedés, támogatás ezt a célt szolgálja.     

„Minden törvényes eszközzel meg fogjuk a jövőben is védeni a családjainkat, és gátat szabunk minden káros, családellenes érzékenyítési kísérletnek” – tette hozzá.     

Az államtitkár szerint Kopp Mária és Skrabski Árpád tevékenysége alapozta meg azt a magyar családpolitikát, amelynek lényege, hogy „magyar jövő csak egészséges családokra építhető”.     

Abban az időben alakult meg a Népesedési Kerekasztal, amelynek legfőbb célja az volt, hogy a családok által tervezett gyermekek valóban meg is születhessenek. Kopp Mária azt vallotta, hogy a megoldás kulcsa abban van, hogyan sikerül megteremteni a család és a hivatás összhangját, és ehhez bizony szükséges a családok terheinek enyhítése.     

A politikus szerint 

a 2010-ben történt kormányváltás egyben paradigmaváltás is volt a családpolitikát illetően.

Megtöbbszöröződött a családok támogatása, és még a mostani nehezebb gazdasági helyzetben is tovább bővül a rendszer – tette hozzá. 

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke arról beszélt, hogy a családbarát Magyarország építéséhez összefogás és együttműködés szükséges. Örömét fejezte ki, hogy az első alkalommal megszervezett Családbarát Települések Expóján jelen lehetnek a kormányzat és a családbarát önkormányzatok képviselői. A résztvevő civil és családszervezetek pedig bemutathatják azokat a jó gyakorlatokat, azokat a családbarát intézkedéseket, amelyeket helyben valósítanak meg, gyakran a kormányzat támogatásával vagy akár önállóan is, hiszen hosszú évtizedek óta azért dolgoznak, hogy minél élhetőbbé tegyék a településeket.     

Fűrész Tünde felidézte, Bács-Kiskun vármegyében az ezer főre jutó születések száma az elmúlt évtizedben 8,5-ről 9,1-ra nőtt, míg Budapesten 9,5-ről 8,3-ra csökkent. Mint mondta, 

nagyon fontos, hogy egy adott település milyen szolgáltatásokat nyújt a családoknak, mert ez meghatározza azt, hogy egy település gyarapodik-e vagy sem.     

A KINCS és Kecskemét önkormányzatának közös szervezésében zajló eseményen Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnöke hangsúlyozta: a magyar kormány 2010-ben, az átfogó családtámogatási programjának megteremtésével a világon egyedülállót alkotott. Az önkormányzatok feladata pedig, hogy a családvédelmi törvényben megfogalmazottakat a saját eszközeikkel és lehetőségeikkel kiegészítsék.     

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon jelenleg az emberek több mint fele városokban él, és itt egészen más jellegű problémák jelentkeznek, mint a kisebb településeken. 

Az önkormányzatok feladata olyan körülményeket biztosítani, hogy az adott településen a lehető legjobb legyen élni és gyermeket nevelni – tette hozzá.

A Családbarát Települések Expó keretében Kecskemét önkormányzata, Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), Nagycsaládosok Országos Egyesülete és az Egyszülős Központ együttműködési megállapodást írt alá. Mint elhangzott: valamennyi szervezet elkötelezett a családok támogatása és megerősítése iránt.

Vitályos Eszter: 17 550-nel emelkedett az óvodai férőhelyek száma 2010 óta

Az elmúlt 14 évben a kormány 320 milliárd forintot fordított óvodafejlesztésre, aminek köszönhetően 17 550 új óvodai férőhely létesült Magyarországon – mondta pénteken Visegrádon a kormányszóvivő.

Vitályos Eszter, aki egyben a térség fideszes országgyűlési képviselője, a Fellegvár Óvoda új épületszárnyának ünnepélyes átadásán arról beszélt, hogy a bölcsődék és az óvodák jelentik egy-egy település jövőjét.

Ezek az intézmények járulnak hozzá a leginkább ahhoz, hogy a családok a településen maradjanak – fűzte hozzá.

„Évtizedek óta nem volt Magyarországon olyan volumenű óvodafejlesztés, mint az utóbbi években” – közölte Vitályos Eszter.

Kifejtette: csaknem 2000 óvodában történt infrastrukturális fejlesztés, építés, bővítés vagy felújítás az elmúlt 14 évben.

A visegrádi önkormányzat hivatalos honlapja szerint a város a Magyar falu program keretében 100 millió forint támogatást nyert el a Fellegvár Óvoda férőhelybővítésére.

A projektben megépült épületszárnyban egy 60 négyzetméteres, akár 30 gyermek befogadására alkalmas új csoportszoba létesült, amely egy új épületrésszel csatlakozik a jelenlegi épülethez.

A bővítéssel 12 új óvodai férőhely jött létre.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában