Izraeli–palesztin konfliktus

2024.04.05. 06:23

Izraeli kormány: több segély juthat be a Gázai övezetbe

Az izraeli–palesztin háború 182. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Újonnan toborzott húszi fegyveresek gyűlést tartanak a jemeni fővárosban, Szanaában 2024. január 12-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Jajha Arhab

Hezbollah-vezető: a milícia teljes mértékben felkészült bármiféle háborúra

A Hezbollah teljes mértékben felkészült bármiféle háborúra - jelentette ki a libanoni síita milícia vezetője pénteken. 

Haszan Naszrallah az Irán damaszkuszi konzulátusa elleni - Izraelnek tulajdonított - légitámadást "következményekkel járó fordulópontnak" nevezte. 

A Teherán hátszelét élvező milícia főtitkára azt mondta, hogy Teheránnak jogában áll megbüntetnie Izraelt, és az iráni válasz nem fog késni. Úgy fogalmazott, hogy a Hezbollah "nagyszerűen fel van készülve" bármiféle háborúra. Hangsúlyozta, hogy a milícia még nem vetette be legerősebb fegyvereit. 

A Hezbollah teheráni vezetéssel ápolt viszonyával kapcsolatban Haszan Naszrallah azt mondta: "Medálként viseljük mellünkön Iránnal ápolt kapcsolatainkat és támogatásunkat." 

A szíriai fővárosban működő iráni konzulátusra mért hétfői légitámadásban tizenhatan vesztették életüket, köztük az iráni Forradalmi Gárda két dandártábornoka és másik öt tagja. 

Iránban pénteken az áldozatok temetésén ezrek tüntettek Izrael ellen, többen megtorlást követeltek. Az állami televízió felvételein látható volt, hogy a demonstrálók soraiban "Halál Izraelre" feliratú táblákat tartottak fel. 

Az iráni Forradalmi Gárda főparancsnoka, Hoszein Szalami a megemlékezésen kijelentette, hogy "az ellenség egyetlen olyan cselekedete sem marad válasz nélkül, amelyet a szent Iszlám Köztársaság ellen követett el". Azt mondta, 

a Forradalmi Gárda harcosai meg fogják büntetni Izraelt. 

Helyi sajtójelentések szerint az Iszlám Dzsihád palesztin terrorszervezet vezetője, Zijád en-Nahala is részt vett a megmozduláson. 

Joáv Galant, Izrael védelmi minisztere a zsidó állam katonáihoz intézett beszédében kijelentette, hogy Izrael ott támad ellenségeire, ahol az neki tetszik. 

"Ez lehet Damaszkuszban, vagy akár Bejrútban" - mondta Galant. 

"Az ellenséget mindenhol súlyos csapások érték, és ezért lehetőséget keres a visszavágásra. 

Készen állunk erre többrétegű védelmünkkel"

 - tette hozzá az izraeli védelmi miniszter. 

Az iráni fenyegetések miatt pénteken zárva maradt huszonnyolc izraeli külképviselet a világban.
 

Az Európai Bizottság a humanitárius segítségnyújtási pontok mihamarabbi megnyitására szólít fel

Az Európai Bizottság tudomásul veszi a gázai humanitárius segítségnyújtási pontok megnyitásáról szóló izraeli bejelentést, és az intézkedés gyors és maradéktalan végrehajtására szólít fel – közölte a brüsszeli testület egy pénteki közleményében.

A bizottság hangsúlyozta: az azonnali humanitárius segítség érdekében mihamarabb lehetővé kell tenni a Gázai övezet északi részén található erezi átkelőhely megnyitását az asdódi kikötőbe érkező segélyszállítmányok bejutása érdekében, miközben jelentősen növelni kell a Jordániából érkező szállítmányok átjutásának gyorsaságát a déli, Kerem Salom-i átkelőn keresztül.

Hangsúlyozták az Európai Bizottság folytatja együttműködését partnereivel annak érdekében, hogy növelni lehessen az övezetbe irányuló segélyszállítmányok mennyiségét minden lehetséges útvonalon. Emlékeztettek arra, hogy az Európai Unió jelentősen megnövelte pénzügyi és humanitárius támogatását a palesztin területek lakossága számára, ez idáig 44 légi járatot indított, amelyeken csaknem kétezer tonna segély jutott el oda.

Végül leszögezték: a nemzetközi humanitárius joggal összhangban az ártatlan civilek és a segélyszervezetek dolgozóinak védelmét minden körülmények között szavatolni kell.

A kibővített izraeli biztonságpolitikai kabinet csütörtök éjszakai ülésén döntött arról, hogy Izrael lehetővé teszi, hogy az eddiginél több humanitárius segély jusson be a Gázai övezetbe a háború által sújtott lakosságnak, és arról, hogy a segélyek ezentúl bevihetők legyenek az övezeti északi átkelőpontján is.

Varsó a WCK önkénteseinek halálát okozó támadás átlátható kivizsgálását várja el Izraeltől

Lengyelország a World Central Kitchen (WCK) segélyszervezet hét önkéntese – köztük egy lengyel – halálát okozó Gázai övezeti támadás átlátható kivizsgálását várja el Izraeltől. Ez szerepel abban a diplomáciai jegyzékben, amelyet Andrzej Szejna külügyminiszter-helyettes adott át pénteken a Varsóban bekéretett izraeli nagykövetnek, Yakov Livnének.

A találkozón a lengyel fél „nagyon határozott” álláspontot képviselt, a nagykövetnek tiltakozó jegyzéket adtak át – közölte a megbeszélést követő sajtótájékoztatóján Szejna.

Varsó olyan vizsgálatot vár el Izraeltől, amelynek eredményeképpen mind Lengyelország, mind az érintett többi ország „nemcsak betekintést, hanem hozzáférést is kapna az ügy kielégítő magyarázatát biztosító minden információhoz” – fogalmazott a miniszterhelyettes.

Emellett Lengyelország azt szeretné, ha „az önkéntesek haláláért felelős katonákkal szembeni büntetőjogi és fegyelmi eljárásban” a lengyel ügyészség is részt vehetne. Követelik továbbá az áldozatok, köztük a lengyel állampolgár hozzátartozóinak kárpótlását – mondta Szejna.

Felszólították a nagykövetet, hogy Izrael tartsa tiszteletben az ENSZ Biztonsági Tanácsa által március 25-én elfogadott, a gázai tűzszünetről és a humanitárius konvojok akadálymentesítéséről szóló határozatot.

A lengyel miniszterhelyettes beszámolója szerint az izraeli nagykövet a találkozó elején bocsánatot kért az önkéntesek halála miatt.

Szejna a varsói külügyminisztérium székházában tartotta meg sajtótájékoztatóját. Előtte röviden a minisztériumi épület előtt próbált meg beszámolni újságíróknak a diplomáciai jegyzék átadásáról, de ezt megzavarta tiltakozók mintegy harminc fős csoportja. A palesztin zászlókat is lengető tüntetők a lengyel–izraeli diplomáciai kapcsolatok azonnali felmondását követelték.

A Gázai övezet elleni izraeli hadjárat ellen tüntetnek a varsói külügyminisztérium előtt 2024. április 5-én. A felirat jelentése: ez nem konfliktus, ez népirtás
Fotó: Radek Pietruszka / Forrás: MTI/EPA/PAP

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa határozatot fogadott el pénteken arról, hogy Izraelt vonják felelősségre a Gázai övezetben elkövetett esetleges háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért.

A határozatra 28 ország szavazott igennel, 13 tartózkodott, hat pedig ellenezte, köztük az Egyesült Államok és Németország.

A dokumentumban kiemelték „az elszámoltathatóság biztosításának szükségességét” a nemzetközi emberi jogi törvények megsértésével kapcsolatban, hogy „véget lehessen vetni a büntetlenségnek”.

A testület „mély aggodalmát fejezte ki az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértéséről szóló jelentések miatt, köztük a megszállt palesztin területeken feltehetőleg elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt”.

Meirav Eilon Sahar, Izrael genfi ENSZ-nagykövete azzal vádolta a tanácsot, hogy „már régen cserbenhagyta az izraeli népet, és régóta a Hamászt védi”.

A szavazás előtt kijelentette: „a határozat szerint Izraelnek nincs joga megvédeni a népét, míg a Hamász (palesztin iszlamista terrorszervezetnek) minden joga megvan ahhoz, hogy ártatlan izraelieket gyilkoljon és kínozzon”. Hozzátette: „Az 'igen' szavazat a Hamászra leadott szavazat”.

Az Egyesült Államok azért szavazott a határozat ellen, mert nem szerepel benne a Hamász konkrét elítélése az október 7-i támadás miatt, és mert az nem terrortámadásként szerepel benne. Azt viszont kijelentette Washington, hogy szövetségese, Izrael nem tett meg minden tőle telhetőt a polgári lakosságot érő károk mérséklése érdekében.

Michele Taylor amerikai nagykövet az Emberi Jogi Tanács ülésén emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok többször felszólította Izraelt: a Hamász elleni hadművelettel párhuzamosan kezdjen bele humanitárius műveletbe is a polgári áldozatok elkerülése és annak érdekében, hogy a segélyszervezetek biztonságosan végezhessék munkájukat.

„Ez nem történt meg, és mindössze hat hónap alatt több segélymunkás halt meg ebben a konfliktusban, mint korunk bármelyik másik háborújában” – hangsúlyozta.

Meirav Eijon Sahár, Izrael állandó ENSZ-képviselője beszél az Emberi Jogi Tanács 55. ülésszakán tartott szavazás után a világszervezet genfi székházában 2024. április 5-én
Fotó: Salvatore Di Nolfi / Forrás:  MTI/EPA

Izraeli kormány: több segély juthat be a Gázai övezetbe

Izrael lehetővé teszi, hogy az eddiginél több humanitárius segély jusson be a Gázai övezetbe a háború által sújtott lakosságnak; a segélyek ezentúl bevihetők az övezeti északi átkelőpontján is – döntött csütörtök éjszakai ülésén a kibővített izraeli biztonságpolitikai kabinet.

A kabinet által kiadott közlemény értelmében mostantól Izrael asdódi kikötőjéből az erezi átkelőn át is bejuthat segély az övezetbe, és az eddiginél nagyobb mennyiség Jordániából az övezet déli részén található Kerem Salom-i átkelőn keresztül. Ennek révén „sikerül elkerülni a humanitárius válságot, és folytathatók a harcok Izrael háborús céljainak elérése érdekében” – írták.

A washingtoni Fehér Ház üdvözölte a döntést, amely annak hatására született meg, hogy Joe Biden amerikai elnök telefonon beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és több intézkedést követelt tőle.

Az Egyesült Államok újabb többoldalú tárgyalásokat tervez, és ismét Kairóban a Gázai övezeti háború és konkrétan a Hamász által túszul fogva tartott izraeliek szabadon engedése ügyében különböző sajtóértesülések szerint. Várhatóan a hét végén odautazik Bill Burns, a CIA igazgatója, a katari kormányfő és az izraeli tárgyalóküldöttség, valamint csatlakozik hozzájuk az egyiptomi hírszerzés vezetője.

Jiszráél Kac izraeli külügyminiszter kijelentette: üdvözli, hogy az Egyesült Államok egyértelműen az elraboltak szabadon bocsátásától teszi függővé, hogy lehet-e tűzszünet a háborúban. „Továbbra is arra törekszünk szövetségeseinkkel szerte a világon, hogy megvédjük Izrael jogát a háború folytatására mindaddig, amíg le nem győzzük a Hamászt, és az el nem engedi a túszokat” – tette hozzá Kac.

Az iráni fenyegetések miatt pénteken zárva marad huszonnyolc izraeli külképviselet a világban. Jeruzsálemben Irán bosszújától tartanak amiatt, hogy feltehetőleg izraeli légitámadásban meghalt tizenhat ember Irán damaszkuszi konzulátusának épületegyüttesében.

Az izraeli légicsapások miatt otthonukból elmenekült palesztinok tábora a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban, az egyiptomi határ közelében 2024. április 4-én
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA

A húszik szerint mintegy negyven halottja volt a jemeni célpontokra mért amerikai és brit csapásoknak

A jemeni felkelők célpontjaira mért amerikai és brit mintegy 424 csapás következtében 37-en vesztették életüket és 30-an sebesültek meg

– közölte Abdul-Malik al-Húszi, a síita húszi lázadók vezetője.

A jemeni televízióban csütörtökön közvetített beszédében Húszi elmondta, hogy eddig 90 hajó ellen indítottak támadást a Vörös-tengeren, míg a dróncsapásokat kiterjesztették más térségekre is. Mint mondta, egy hónap alatt 34 támadást indítottak 125 ballisztikus rakétával, illetve drónokkal.

Az Irán támogatását élvező húszi milícia tavaly november közepe óta számtalan alkalommal vetett be drónokat és rakétákat nemzetközi kereskedelmi hajók ellen az Ádeni-öbölben Izrael gázai háborújára és a palesztinok iránti szolidaritásra hivatkozva. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia több alkalommal mért válaszcsapást a húszik állásaira.

A húszi támadások miatt a legnagyobb kereskedelmi vállalatok csökkentették hajóforgalmukat az Ázsiát és Európát összekötő tengeri útvonalon, és inkább Afrikát megkerülve juttatják célba a szállítmányokat.

Ez történt csütörtökön:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában