Orosz–uktán háború

2024.02.23. 06:04

Kárpátalján gyakran feldühödött nők kergetik el a toborzókat (videó)

730. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Ukrán katonák Zaporizsjánál

Forrás: NurPhoto via AFP

Fotó: Dmytro Smolienko

ENSZ-főtitkár: legfőbb ideje a békének Ukrajnában

Az ukrajnai harcok végét sürgette António Guterres ENSZ-főtitkár a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) - az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója alkalmából - összehívott pénteki ülésén New Yorkban. 

"Legfőbb ideje a békének, egy igazságos békének, amely az ENSZ alapokmányán, a nemzetközi jogon és a közgyűlés határozatain nyugszik"

 - jelentette ki Guterres. 

A világszervezet vezető diplomatája egyben 

óva intett a konfliktus kiterjesztésétől Kelet-Európában. 

Mint mondta, számos háborús bűncselekményt kell kivizsgálni és az elkövetőket felelősségre kell vonni. "Számos ukrán valós rémálmot él meg gyermekei elvesztésével" - mondta az ENSZ főtitkára. Hangsúlyozta, hogy az érintett gyerekeket, akiket részben Oroszországba vittek, vissza kell adni családjaiknak. 

A tanácskozáson nem volt jelen Antony Blinken amerikai külügyminiszter, de orosz és kínai kollégája sem. 

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka péntek esti Telegram-üzenetében egy A-50-es típusú orosz légtérfigyelő repülőgép lelövéséről számolt be. Az ukrán katonai hírszerzés szerint a gép Krasznodar térségében zuhant le. 

Orosz oldalról egyelőre nem erősítették meg az ukrán közlést. A TASZSZ orosz hírügynökség mindössze egy tűzről számolt be a környéken, amit egy lezuhant repülő objektum okozott.

Andrzej Duda a NATO védelmi erőfeszítéseinek növelésére szólított fel Ukrajna megtámadásának évfordulóján

A NATO védelmi erőfeszítéseinek növelésére szólított fel Andrzej Duda lengyel elnök abban a beszédben, amelyet pénteken, Ukrajna megtámadásának második évfordulója alkalmából az X felületen tett közzé.

A videofelvétel formájában elhangzott, angol nyelvű beszédben a lengyel államfő felidézte: az Ukrajna ellen intézett orosz agresszió előestéjén, 2022. február 23-án Gitanas Nauseda litván elnökkel együtt Kijevbe látogatott, hogy támogatásukat fejezzék ki Ukrajnának. "Ebben a tekintetben semmi sem változott, Lengyelország támogatta, támogatja és támogatni fogja az Ukrajna szabadságáért folytatott harcot" - húzta alá Duda.

Felidézte: Varsó a háború első szakaszában, "amikor nem mindenki volt hajlandó ilyen támogatást adni", több mint 300 tankot, valamint önjáró tüzérségi lövegeket, páncélozott járműveket és repülőgépeket szállított Ukrajnának.

Úgy látta: ha a 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozón "hallgattak volna az Egyesült Államokra, Lengyelországra és más közép-európai országokra", ha "nem győzött volna az az attidűd, hogy Oroszországot nem kell háborgatni", Ukrajna már ma az észak-atlanti szövetség tagja lenne. "Ma nem lenne háború" - vélekedett Duda, hozzátéve: ez "komoly lelkiismeretfurdalást kell, hogy okozzon egyes NATO-tagállamoknak".

A szabad világ nem engedheti meg, hogy Vlagyimir Putyin és Oroszország győzzön - hangsúlyozta Duda. Amennyiben ez megtörténne, "előbb-utóbb egy új háborúval kell szembenéznünk" - tette hozzá.

Kiemelte a NATO és az Egyesült Államok szerepét a világbiztonság megőrzésében, rámutatott Lengyelország védelmi erőfeszítéseire is, ezen belül arra, hogy Varsó a GDP több mint 4 százalékát szánja védelmi kiadásokra. Úgy látta: más NATO-tagállamoknak is "nagyobb felelősséget kell vállalniuk az egész szövetség biztonságáért".

Ha a jövő nemzedékek számára biztonságos Európát akarunk, cselekednünk kell, mégpedig azonnal - zárta beszédét Andrzej Duda.

Orosz ENSZ-nagykövet: nincsenek megszállt ukrán területek

Ukrajnának nincsenek ideiglenesen megszállt területei, léteznek az oroszországi Krím, Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiók - jelentette ki pénteken Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a világszervezet közgyűlésén.

A tény az, hogy Ukrajnának nem léteznek ideiglenesen megszállt területei, de vannak orosz régiók: a Krím, amellyel az újraegyesítés tizedik évfordulóját fogjuk ünnepelni márciusban, valamint a törvényes népakaratnyilvánítást követően csatlakozó Luhanszki és Donyecki köztársaságok, valamint Herszon és Zaporizzsja megyék

 - hangsúlyozta az orosz diplomata.

Nyebenzja kijelentette, hogy a kijevi vezetés és nyugati szponzorai hazugságokat terjesztenek és nem csupán a tényeket próbálják elferdíteni, de a történelmet is át akarják írni.

Orosz zászlókat lengető emberek ünnepelnek Moszkvában 2022. szeptember 30-án, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a négy kelet-ukrajnai régió Oroszországhoz csatolását. Putyin a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint Herszon és Zaporizzsja megye vezetőivel írta alá a csatlakozásról szóló egyezményt 
Fotó: Jurij Kocsetkov / Forrás: MTI/EPA

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arról beszélt, hogy Oroszország célja megsemmisíteni Ukrajnát. "A háború egyetlen oka volt és marad, hogy Oroszország megtagadja Ukrajna létjogosultságának elismerését" - hangoztatta.

Kuleba felidézte, hogy az utóbbi egy évtizedben számos diplomáciai rendezési javaslat volt. Csak azóta, hogy a Krímet 2014-ben Oroszország elcsatolta, 200 sikertelen béketárgyalási forduló volt húsz tűzszüneti megállapodással a Krím viszonylatában. Kuleba Moszkvát okolta a kudarcért.

David Cameron brit külügyminiszter Vlagyimir Putyin orosz elnök agresszív politikájára figyelmeztetett. "Ez nem olyan férfi, aki kompromisszumot keres" - mondta. "Ehelyett egy neoimperialista zsarnok, aki azt hiszi, hogy a hatalom előbbre való a jognál" - tette hozzá.

Fel kell ismernünk, milyen magas ára lenne annak, ha most feladnánk

 - mondta Cameron tekintettel a kijevi vezetésnek szánt segélyek akadozására. "Putyin azt mondta, hogy nem lesz béke, amíg Oroszország céljait el nem érték" - mondta a brit diplomácia vezetője, hozzáfűzve, hogy a Kreml ura szándékosan kerüli az olyan nyilatkozatokat, hogy megelégszik-e az eddig elfoglalt területekkel. Cameron szerint elképzelhető, hogy Oroszország a támadásokat Moldovára vagy a balti államokra is kiterjeszti.

Az este folyamán ül össze - az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója alkalmából - az ENSZ Biztonsági Tanácsa is. Antony Blinken amerikai külügyminiszteren ezen várhatóan nem vesz részt.

Az ukrán parlament megszavazta a sorkatonák leszerelését

Az ukrán parlament megszavazta pénteken azt a törvényjavaslatot, amely rendelkezik a sorkatonák tartalékos állományba helyezéséről a hadiállapot alatti katonai szolgálatuk befejezése után - hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon.

Közlése szerint az előterjesztést 319 képviselő támogatta - a jogszabály elfogadásához legalább 226 szavazat kellett. Zseleznyak kiemelte: ezzel a törvényhozás engedélyt adott az elnöknek arra, hogy rendeletben bocsássa el, és vegye tartalékos állományba a még szolgálatot teljesítő sorkatonákat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előző nap nyújtotta be a törvénymódosító javaslatot a sorkatonák tartalékos állományba helyezéséről. Olekszij Honcsarenko ellenzéki képviselő ismertetése szerint a törvényjavaslatban az áll, hogy azokat a sorkatonákat, akiket a hadiállapot bevezetése előtt soroztak be, és azóta lejárt a katonai szolgálatuk, de azt határidőn túl meghosszabbították, az ukrán elnök rendeletében meghatározott időkereten belül bocsássák el, és vegyék tartalékos állományba.

Az nv.ua ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában a hadkötelezettségről és a katonai szolgálatról szóló törvényt 2022 októberében módosították: a jogszabályban megtiltották a sorkatonai szolgálatra való behívást hadiállapot idején. Ezt megelőzően, 2022. február 24., az orosz támadás kezdete után Ukrajnában kétszer - ősszel és tavasszal - már törölték a sorkatonai szolgálatra való behívást. Sorkatonai szolgálatban maradtak viszont a 2021-ben besorozott katonák a hadiállapot kihirdetése után is.

Frontszolgálatra sorkatonákat Ukrajnában nem küldenek. A harcokban jelenleg olyan katonák vesznek részt, akik önként jelentkeztek, és szerződéses alapon teljesítenek szolgálatot, továbbá 27-60 éves közötti mozgósított tartalékosok, valamint hivatásos katonák szintén 60 éves korig, illetve főtisztek 65 éves korig.

Ukrajnában az orosz invázió kezdete előtt sorkatonának a 20-27 év közöttieket hívták be. Sorozás évente kétszer volt, tavasszal és ősszel. A szolgálat időtartama másfél év volt - a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek egy év -, ezután tartalékos állományba kerültek.

Uniós vezetők: továbbra is hűek maradunk ígéretünkhöz, hogy támogatjuk Ukrajnát, ameddig csak szükséges

Továbbra is egységesek maradunk, és hűek leszünk ígéretünkhöz, hogy támogatjuk Ukrajnát, ameddig csak szükséges, mindezt tesszük az ukrán népért, az európai békéért és biztonságért, valamint a szabályokon alapuló nemzetközi rend érvényesüléséért - írta pénteken közzétett közös sajtóközleményében Charles Michel, az Európai Tanács, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság, és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.

Az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója alkalmából az uniós vezetők aláhúzták: "ez a tragikus évforduló Oroszország Ukrajnával szembeni, a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányát nyilvánvalóan sértő, teljes körű agressziós háborújának évfordulója. Két év erőszak, brutalitás, terror és pusztítás. Soha nem fogjuk elfelejteni a támadás kezdete okozta megrázkódtatást, a borogyankai, bucsai, mariupoli események borzalmait."

A vezetők hangsúlyozták: a folyamatos atrocitások és szenvedések ellenére Ukrajna szilárdan ellenáll, a hősies ukrán nép bátorsággal és elszántsággal védi hazáját, és harcol szabadságáért, a közös európai értékekért.

"Oroszország és vezetése kizárólagos felelősséggel tartozik ezért a háborúért és annak globális következményeiért, valamint az elkövetett súlyos bűncselekményekért. Továbbra is eltökéltek vagyunk abban, hogy felelősségre vonjuk őket, többek között az agresszió bűntettéért is" - olvasható a közleményben.

A vezetők felhívták a figyelmet, hogy Ukrajna jövője az Európai Unióban van. A 2024-2027 közötti időszakra szóló, 50 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomag segíteni fogja Ukrajnát abban, hogy újjáépítse gazdaságát és társadalmát, modernizálja intézményeit, valamint megszilárdítsa a demokráciát és a jogállamiságot - hangsúlyozták.

Közleményükben megerősítették, hogy az EU továbbra is foglalkozik Ukrajna sürgető katonai és védelmi szükségleteivel. "Uniós szinten példátlan intézkedéseket hoztunk az európai védelmi ipari termelés felfuttatása érdekében. A jövőbeni biztonsági kötelezettségvállalásokon is dolgozunk, amelyek segítenek Ukrajnának az önvédelemben, ellenállni a destabilizációs törekvéseknek és elrettenteni az agresszív cselekményeket - hangoztatták.

Az EU készen áll arra, hogy fokozza az Oroszországra gyakorolt nyomást, az orosz háborús kapacitások gyengítése érdekében - hangoztatták az uniós vezetők. Hozzátették: az EU lépéseket tesz annak érdekében is, hogy a zárolt orosz vagyonból származó rendkívüli bevételeket Ukrajna támogatására fordítsák.
   Az uniós vezetők hangsúlyoztak: támogatják az igazságos, tartós, és a nemzetközi jog elvein alapuló ukrajnai békeformulát, valamint egy globális békecsúcsra irányuló valamennyi erőfeszítést.

Három tucatnyi csoportos csapásról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Harminchét csoportos csapást mért ukrán katonai célpontokra a múlt héten az orosz hadsereg nagy hatótávolságú, légi indítású precíziós fegyverekkel és drónokkal - közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a támadások hadiipari létesítmények, katonai repülőterek infrastruktúrája, arzenálok és üzemanyagbázisok, valamint alakulatok és külföldi "zsoldosok" telepítési pontjai ellen irányultak, és az összes kijelölt létesítményt találat érte. A február 17. és 23. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés Avgyijivka, Krinki és Pobjeda bevételéről, valamint gyakorlatilag minden frontszakaszról előrenyomulásról számolt be.

A minisztérium tájékoztatása értelmében az orosz erők öt frontszakaszon 83 ellentámadást és támadást vertek vissza, a legtöbb, szám szerint 39 ukrán roham az avgyijivkai frontszakaszon hiúsult meg. Az ukrán fél a harci érintkezési vonal mentén több mint 7500 katonát veszített, akik közül a legtöbben - több mint 2900-an - az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Az orosz védelmi minisztérium heti összesítése a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszerhez tartozó indítóállást és egy szállító- és töltőjárművet a lőszerrel együtt, egy MiG-29-es repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert, 31 harckocsit - közülük 12-t Donyecknél lőttek ki -, 93 páncélozott harcjárművet - 37 Avgyijivkánál, 31 Donyecknél pedig vált üzemképtelenné -, hét Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, egy Patriot légvédelmi rakétát, négy, földi célok elleni bevetésre átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, három HARM radar elleni rakétát, hat JDAM irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők 42 rakétáját, valamint 652 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Dmitrij Sevcsenko, a donyecki régióban lévő Jaszinuvata városi körzet vezetője pénteken arról számolt be Telegram-csatornáján, hogy a "felszabadított" Avgyijivka első lakosai megkapták az orosz személyi igazolványt. Irina Voll, az orosz belügyminisztérium szóvivője korában arról számolt be, hogy csütörtökön a "Donyecki Népköztársaság" migrációs szolgálatának munkatársai ideiglenes szálláshelyeken 29 avgyijivkai lakosnak segítettek az orosz állampolgárság megszerzéséhez szükséges dokumentumcsomag összeállításában.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök megkoszorúzza az ismeretlen katona sírját a honvédők napjának alkalmából Moszkvában 2024. február 23-án
Fotó: Szergej Szavosztyanov / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

Vlagyimir Putyin elnök a haza védelmezőjének napja alkalmából, amelyet pénteken ünnepeltek Oroszországban, az orosz hadseregnek a "különleges hadműveletben" bemutatott teljesítménye méltatása mellett egyebek között az ígérte, hogy Oroszország a megszerzett harci tapasztalatok alapján tovább korszerűsíti fegyveres erőit. Azt mondta, hogy a hadászati nukleáris erőknél már 95 százalékos, a nukleáris triád haditengerészeti komponensénél pedig közel 100 százalékos a modern fegyverek és felszerelések aránya.

Kitért arra, hogy megkezdődött a hiperszonikus Cirkon rakéták sorozatgyártása, és befejeződnek más csapásmérő rendszerek tesztjei. Emlékeztetett arra, hogy az orosz haditengerészet tavaly decemberben új stratégiai tengeralattjárókkal bővült, Kazanyban pedig a minap adtak át négy Tu-160M rakétahordozó hadászati repülőgépet a fegyveres erőknek.

Az Egyesült Államok ötszáz intézkedésből álló szankciós csomagot jelentett be Oroszország ellen

Az Egyesült Államok 500 újabb szankciót vezet be Oroszország és oroszországi személyek ellen az Ukrajna elleni folytatódó háború és Alekszej Navalnij halála miatt - jelentette be pénteken Joe Biden elnök.

Az elnöki közlemény szerint az újabb büntetőintézkedések többek közt olyan személyek ellen irányulnak, akik szerepet játszottak Alekszej Navalnij bebörtönzésében. Ezek mellett újabb szankciók sújtják az orosz pénzügyi szektort és a hadiipart, valamint az Egyesült Államok további intézkedésekkel szűkíti Oroszország nemzetközi beszerzési forrásait - közölte Joe Biden, hozzátéve, hogy olyan szereplők is szerepelnek a listán, akik kijátszották a korábban bevezetett intézkedéseket.

Az elnök azt is bejelentette, hogy új exportkorlátozásokat is bevezet az Egyesült Államok 100 olyan szereplő ellen, aki "hátsó kaput biztosít az orosz háborús gépezet számára", és az amerikai lépések célja az is, hogy tovább csökkentsék Oroszország energiahordozókból származó bevételeit.

Joe Biden - mint mondta - arra is utasította munkatársait, hogy "erősítsék a civil társadalom és a független média támogatását, valamint azokét, akik a demokráciáért küzdenek szerte a világban".

Az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója alkalmából közzétett nyilatkozatában Joe Biden ismét határozott sürgetést fogalmazott meg az amerikai Kongresszus alsóháza, a Képviselőház felé, hogy fogadja el az Ukrajna katonai támogatását is tartalmazó törvényjavaslatot, "mielőtt túl késő lesz".

Az úgynevezett nemzetbiztonsági törvényt a demokrata többségű felsőház, a Szenátus több republikánus szenátor támogatása mellett fogadta el múlt héten. A jogszabály sorsa a republikánus többségű Képviselőháztól függ, ami jelenleg kéthetes ülésezési szünetet tart.

Volodimir Zelenszkij: Ukrajna új ellentámadásra készül

Ukrajna 2024-ben nemcsak védekezik az országot támadó orosz hadsereg ellen, hanem új ellentámadást is készít elő - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a FoxNews amerikai hírtelevíziónak az ukrajnai frontvonal közelében adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál pénteken szemlézett.

Zelenszkij megjegyezte, hogy egy olyan országgal, mint Oroszország, még a védekezés is nagy feladat és kihívás. Arra reagálva, hogy a Nyugat tavaly hatékonyabb ellentámadásra számított, az elnök hangsúlyozta: az ellentámadás során a katonák életére is gondolni kell.

"A védekezés az első számú feladat. Folytatjuk sikeres műveleteinket a Fekete-tengeren. Nem megyek bele a részletekbe, de lesznek meglepetések az oroszoknak" - jelezte. Hozzátette, hogy egyaránt fontos a déli és a keleti országrész védelme, utóbbiban szavai szerint több mint kétszázezer orosz katona tartózkodik.

"Természetesen új ellentámadást, új hadműveletet készítünk elő, ami még sok mindentől függ" - emelte ki. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az előző ellentámadás sikeresebb lett volna-e, ha Ukrajna időben megkapta volna a szükséges fegyvereket, Zelenszkij kijelentette: a múltról beszélni nem érdemes. Megerősítette ugyanakkor, hogy Ukrajnának nagy szüksége van Patriot rendszerekre légtere védelmében, és nagy, legalább 300 kilométer hatótávolságú fegyverekre, amelyekről Kijev jelenleg tárgyal partnereivel, köztük az Egyesült Államokkal. Az elnök szerint most nem kiegyenlítettek az erőviszonyok a harctéren.

Zelenszkij kiemelte, hogy 

Ukrajna számára fontos, hogy az amerikai kongresszus támogassa az országának nyújtandó további katonai segítséget.

Túlélnek-e az ukránok a kongresszus támogatása nélkül? Természetesen igen, de nem mindannyian. Még nem tudjuk, milyen ára lenne ennek Ukrajna számára, és azt, hogy a világ készen áll-e erre. Ez mindenki számára tragédia volna, nem csak az ukránoknak

 - fogalmazott az államfő.

ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látogatást tesz a 14. gépesített dandár parancsnoki állásán a kelet-ukrajnai Kupjanszkban 2024. február 19-én
Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóiroda

Kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök magától nem vet véget a háborúnak, hacsak el nem veszíti, és meg nem érti, hogy nem hagyják, hogy megszállja Ukrajnát. Kijev ezért nem fog beleegyezni a konfliktus befagyasztásába - szögezte le.

Arra a kérdésre, hogy kibékülne-e azzal, hogy Ukrajna területének 20 százaléka Oroszország ellenőrzése alatt maradjon, viszont a szuverén terület 80 százaléka a NATO és az EU tagja lenne, az elnök megjegyezte, hogy a médiában hangzottak el ilyen felvetések, de hivatalosan nem.

Jól ismerjük az Oroszországgal fennálló kapcsolataink alakulását. Volt egy befagyott konfliktusunk, az elején elfoglalták  Krímet és a Donbászt, majd voltak dokumentumaink: a minszki megállapodás, a normandiai formátum Németországgal, Franciaországgal és Oroszországgal. Történtek fogolycserék, voltak tűzszüneti megállapodások, vagyis olyasmik, amiket most sok ország követel tőlünk, hogy véget vessünk a háborúnak. Itt azonban nem csak területekről van szó, hanem a biztonságunkról is. Putyin addig nem áll le, amíg nem veszít ebben a háborúban 

- fejtette ki, leszögezve, hogy Ukrajnának egyetlen négyzetméter sem kell egy másik ország területéből. Hangsúlyozta: Ukrajnától ne követeljen senki újabb meddő minszki megállapodást, és nincs szükségük új befagyott konfliktusra sem. Zelenszkij emlékeztetett: csapata elkészített egy béketervet, hogy diplomáciai módot találjon a háború befejezésére. Szerinte ha a dokumentumról megállapodnak, és Ukrajna pozíciója erős lesz, akkor tárgyalásos úton véget lehet vetni a háborúnak. Ismételten hangsúlyozta, hogy a háború diplomáciai befejezése csakis az ukrán béketerv alapján lehetséges, amely előírja az összes, Oroszország által megszállt ukrán terület felszabadítását.

Zelenszkij kijelentette, hogy Donald Trump volt amerikai elnök nem tudja 24 órán belül befejezni az Ukrajna elleni orosz háborút - mint ahogy korábban állította -, és ismét megkérte arra, hogy látogasson el a frontvonalra, nézze meg a saját szemével, és utána fejtse ki elképzeléseit a rendezésről.

Az elnök kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők vesztesége az ötszöröse az ukrán hadseregének, számokat azokban nem közölt. Valerij Zaluzsnij főparancsnok és az ukrán hadvezetés több tagjának leváltását kommentálva, megismételte, hogy frissítésre, átalakításra és irányváltásra volt szükség a fegyveres erőknél. " Technológiailag fejlettebbeknek, kevésbé bürokratikusoknak és gyorsabbaknak kell lennünk. Az idő esetünkben nemcsak pénz, hanem emberek élete is" - mutatott rá az ukrán elnök.

Itt van Ukrajna új háborús stratégiája: túlélni az idei évet, 2025-ben pedig győzelem

Kitartani – ezzel foglalja össze a Politico azt, mire készül leginkább Ukrajna 2024-ben, az épp most harmadik évébe lépő háborús konfliktusban Oroszországgal, írja a Mandiner.

A két éve kitört háború első napjaiban a kétségbeesés, majd az ukrán ellenállás sikerei nyomán a reménykedés lett úrrá,

de a frontvonalak mai valósága a stagnálás évét vetítik előre.

Az ukrán katonák kimerülőben vannak, és fogytán van a lőszer is. Az amerikai F-16-osokra és az ATACMS rakétarendszerekre pedig továbbra is várniuk kell az ukránoknak. Marc Thys belga védelmi szakértő szerint ez az év az újraépítkezésről és az előkészítésről fog szólni, mint 1916, valamint 1941-42 a két világháborúban.

Az ukrán 22. gépesített dandár katonái járőröznek a kelet-ukrajnai Bahmut település közelében húzódó frontvonalnál 2023. december 7-én 
Fotó: Maria Senovilla / Forrás: MTI/EPA

A Politico által megkérdezett szakértők szerint három tényező fogja eldönteni a következő időszakot. Az első annak menedzselése, hogy tavasszal Ukrajnának nem lesz elég katonája és felszerelése sem egy nagy ellentámadáshoz. A második az, hogy Oroszország a szövetségesei segítségével fölénybe került és támadja az ukrán pozíciókat. Harmadik pedig az, hogy

nyugati légvédelmi és tüzérségi rendszerek nélkül Kijevnek küzdelmes lesz a védekezés fenntartása is.

A Mandiner teljes cikke ITT olvasható.

Belga védelmi miniszter: nincs közvetlen veszélye annak, hogy Oroszország megtámadja valamelyik NATO-tagállamot

Nincs közvetlen veszélye annak, hogy Oroszország támadást intézzen egy NATO-tagállam ellen, viszont hibrid háború folyik kibertámadásokkal, dezinformációs és destabilizációs kampányokkal - hívta fel a figyelmet Ludivine Dedonder belga védelmi miniszter az RTBF belga közszolgálati műsorszolgáltatónak adott pénteki interjújában.

A miniszter figyelmeztetett: "Oroszország megújítja stratégiai készleteit, átállt a hadigazdaságra. Költségvetésének 30-40 százalékát a védelemre költi, ami azt jelenti, hogy fel kell készülnünk arra, hogy megerősítsük határaink biztonságát."

Rámutatott, hogy bár az ukrán erők jelenleg nehéz helyzetben vannak, Vlagyimir Putyin orosz elnök villámháborús terve nem jött össze az ukrán harcosok elszántságának köszönthetőn. Amennyiben az ukrán fronton romlik a helyzet, az aggodalomra adhat okot, ezért fenn kell tartani az Ukrajnának nyújtott támogatást

 - tette hozzá.

Hangsúlyozta: a geopolitikai helyzet globálisan instabillá vált, ezért többet kell befektetni a védelmi iparba, Belgium például számos olyan megállapodást kötött hadiipari vállalatokkal, többek között a lőfegyvergyártó FN Herstal vallóniai céggel, amelyek lehetővé teszik a katonai felszerelések rendszeres szállítását Ukrajnába.  

Ludivine Dedonder tavaly bejelentette, hogy a belga állam idén önkéntes katonai szolgálati programot vezet be, főként munkakereső fiatalok részére, akiknek ezáltal lehetőségük nyílik arra, hogy katonai környezetben kapjanak alapvető képzéseket.
A védelmi miniszter ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy ez nem jelenti a sorkatonai szolgálat visszaállítását. Hozzátette azt is, hogy a belga kormány nagyszabású toborzási kampányt indított védelmi kiképzésben részesült szakemberek számára.

Cseh államfő: Ukrajna támogatása Csehországnak is érdeke

Az Oroszország indította háborúban védekező Ukrajna támogatásának folytatása Csehországnak is érdeke. Ezért nem szabad megengedni, hogy a demokratikus társadalmak belefáradjanak az ukrajnai fejleményekbe - jelentette ki Petr Pavel cseh államfő pénteken Prágában, amikor a Hradzsinban fogadta az ukrán menekültek képviselőit az orosz támadás kezdetének második évfordulója alkalmából.

A cseh köztársasági elnök méltatta, hogy a Csehországba érkezett ukrán menekültek egyre nagyobb számban aktívan bekapcsolódnak az ország gazdasági életébe.

"Azok a problémák, amelyekkel Ukrajna naponta szembesül, a pusztulás hatalmas méretei és az emberi tragédiák ezrei nem nyernek megoldást azzal, hogy behunyjuk előttük a szemünket, s úgy teszünk, mintha nem léteznének" - fejtette ki beszédében Petr Pavel. Úgy vélte, hogy Ukrajna támogatásának folytatódnia kell. "És nemcsak az egyszerű szolidaritás elve alapján, hanem azért, mert szeretnénk, hogy Ukrajna népe is békés, biztonságos és stabil országban éljen" - szögezte le az államfő.

Petr Fiala cseh kormányfő évfordulós nyilatkozata szerint jelenleg mintegy 384 ezer ukrán menekült él Csehországban. Az elmúlt két év alatt több mint 590 ezer ukrán állampolgár kapott ideiglenes védettségi státuszt és támogatást Csehországban, ezek egy része azóta visszament Ukrajnába, vagy harmadik országba távozott.

A Csehországban maradottak közel kétharmada nő, míg a gyermekek száma meghaladja a 93 ezret.

A menekült ukránok közül 117 200-nak van állása, és keresetéből adót, illetve egészségbiztosítást fizet. "Ez jelenleg már meghaladja azt az összeget, amelyet a cseh állam humanitárius segítség címén fizet a menekülteknek" - jegyezte meg a kormányfő.

A legutóbbi felmérések szerint a Csehországban élő ukrán menekültek több mint kétharmada azt mérlegeli, hogy tartósan letelepedjen az országban.

Európa Tanács: a bűnösök elszámoltathatósága nélkül nem lehetséges a tartós béke

Oroszország polgári és katonai hatóságait az illetékes bíróságok előtt felelősségre kell vonni az Ukrajna és népe ellen elkövetett bűncselekményekért, elszámoltathatóság nélkül nem lehetséges a tartós béke - jelentették ki a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács (ET) vezető képviselői abban a közleményben, amelyet az ukrajnai háború két évvel ezelőtti kezdetére emlékeztetve tettek közzé pénteken.

A közleményt Marija Pejcinovic Buric ET-főtitkár, Teódorosz Ruszópulosz, a parlamenti közgyűlés (PACE) elnöke, valamint Dominique Hasler, Liechtenstein külügy-, oktatási és sportminisztere, az ET miniszteri bizottságának elnöke közösen adta ki. A dokumentumban az Európa Tanács a 2022. február 24-én kezdődött ukrajnai háború évfordulója mellett a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város megszállásával szembeni ellenállás napjáról is megemlékezik, ezt minden évben február 26-án tartják Ukrajnában.

Azt írták: különösen megrázó a nem szűnő orosz bombázások által okozott polgári áldozatok számának közelmúltbeli növekedése. Ezzel összefüggésben emlékeztettek arra, hogy a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat tiltja a nemzetközi jog, bárhol is történjenek.

Aggodalmukat fejezték ki azon ukrán gyerekeknek sorsa miatt, akiket Oroszország jogtalanul deportált Ukrajnából, vagy erőszakkal hurcolt el Ukrajna Oroszország által ideiglenesen megszállt területeire.

"Az igazságszolgáltatás iránti elkötelezettségünktől vezérelve továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy az orosz polgári és katonai hatóságokat illetékes bíróságok előtt felelősségre vonják az Ukrajna és népe ellen elkövetett bűncselekményekért" - fogalmaztak.

Emellett elítélték Oroszország arra irányuló kísérleteit, hogy büntetőintézkedéseket vezessen be azok ellen, akik az oroszok által a háború során elkövetett bűnökért való felelősségre vonására törekszenek, beleértve a Nemzetközi Büntetőbíróság bíráit és ügyészeit is. Hangsúlyozták továbbá: Oroszországnak teljes mértékben eleget kell tennie nemzetközi jogi kötelezettségének arra vonatkozóan is, hogy végrehajtsa az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) jogerős ítéleteit.

Mivel Oroszország háborúja a harmadik évébe lép, és mivel megemlékezünk a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város jogellenes annektálásának 10. évfordulójáról is, ismételten megerősítjük, hogy határozottan elítéljük az Ukrajna elleni háborút, és rendíthetetlenül támogatjuk Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül 

- tették hozzá.

Dunja Mijatovic, Európa Tanács emberi jogi biztosa közleményében létfontosságúnak nevezte, hogy a szervezet tagállamai továbbra is foglalkozzanak a háború emberi jogi következményeivel, mind közösen, mind egyénileg. Az áldozatokat továbbra is támogatni kell, és megfelelő jogorvoslatot kell biztosítani számukra - húzta alá. Minden erőfeszítést meg kell tenni mindazok felelősségre vonására, akik felelősek az emberi jogok megsértéséért és a háborúban elkövetett bűncselekményekért - jelentette ki.

"Szolidaritást vállalok Ukrajna bátor népével, amely megvédi emberi jogait és szabadságait. Az ő küzdelmük egyben a mi közös küzdelmünk is az emberi jogok védelmében" - tette hozzá az emberi jogi biztos.

Az EU elfogadta az orosz támadókat segítő vállalkozásokat is célzó 13. szankciós csomagot

Az Európai Unió Tanácsa az Ukrajna elleni folytatódó háborúra tekintettel elfogadta tizenharmadik szankciós csomagját, amely az orosz háborús erőfeszítésekhez segítséget nyújtó vállalkozásokat is sújtja.

A tanács pénteki brüsszeli közleménye szerint a szankciós lista az újabb csomag részeként 106 ember és 88 szervezet nevével bővült, akik vagy amelyek felelősek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért. Ezzel 2000 fölé emelkedett azok számra, akiket az EU szankciókkal sújt válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára.

A korlátozó intézkedések elsősorban a védelmi és katonai szektorban tevékenykedő azon vállalatokat és szervezeteket, illetve képviselőiket érintik, amelyek fejlett technológiával és katonai termékekkel látják el Oroszországot, bizonyítottan támogatva Moszkva háborús erőfeszítéseit. A szankciós csomag emellett nagy hangsúlyt fektet az intézkedések kijátszása elleni küzdelemre.

A 13. szankciós csomag intézkedései a katonai és védelmi ágazatban tevékenykedő orosz és kínai, valamint indiai, Srí Lanka-i, török, thaiföldi, szerbiai és kazahsztáni vállalkozásokat céloznak. A vállalkozásokat kereskedelmi korlátozásokkal sújtják, miután megállapítást nyert, hogy segítenek az Oroszország által az Ukrajna elleni háborúban használt fegyverek vagy egyéb felszerelések, berendezések, különösen elektronikai eszközök és mikrochipek gyártásában és szállításában.

Ezek a szervezetek közvetlenül támogatják Oroszország katonai és ipari tevékenységét az Ukrajna elleni háborúban. Ezért szigorúbb exportkorlátozások vonatkoznak rájuk a kettős, hadászati és polgári felhasználású termékek és technológiák, valamint az olyan áruk és technológiák tekintetében, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország védelmi és biztonsági ágazatának technológiai fejlesztéséhez

 - fogalmaztak.

A korlátozó intézkedések az orosz igazságszolgáltatás azon 15 tagját, valamint két orosz működtetésű intézményt is célozzák, akik, illetve amelyek felelősek az ukrán gyermekek jogellenes elhurcolásáért Oroszországba és katonai célú átnevelésükért. Mellettük 10 olyan orosz állampolgár került fel a listára, akik Észak-Koreából származó fegyverszállításokban vettek részt.

A jegyzékbe vett személyek európai bankokban tárolt vagyoni eszközeit befagyasztják, számukra pénzeszközöket uniós polgárok és vállalkozások nem bocsáthatnak. Emellett utazási tilalom vonatkozik rájuk, vagyis nem léphetnek be az EU területére még átutazás céljából sem.

A pénteken elfogadott határozat kibővítette azon termékek listáját is, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország védelmi és biztonsági ágazatának technológiai fejlesztéséhez azáltal, hogy segíthetik a pilóta nélküli légi járművek (UAV) fejlesztését és gyártását. Az EU továbbá korlátozásokat vezetett be az olyan áruk kivitelére, amelyek hozzájárulnak az orosz ipari képességek javításához - írták.

Az uniós tanács azt is bejelentette, hogy felvette az Egyesült Királyságot azon partnerországok listájára, amelyek korlátozó intézkedéseket alkalmaznak az Oroszországból származó vas és acél behozatalára, valamint olyan importellenőrzési intézkedéseket alkalmaznak, amelyek lényegében egyenértékűek az uniósokkal.

Hatalmas méreteket öltött Ukrajnában a kényszersorozás

Gestapo – így gúnyolják Ukrajnában a hadkiegészítő parancsnokságok egyenruhásait, akik azért szolgáltak rá a Harmadik Birodalom egykori politikai titkosrendőrségének nevére, mert egyre gyalázatosabb módszereket alkalmaznak az embervadászatukhoz. Nincs nap, hogy ne készülne olyan amatőr felvétel, amint a többnyire külföldről, humanitárius segélyként kapott mikrobuszaikba ne erőszakkal tuszkolnának be valakit, hogy elvigyék az orosz–ukrán háború frontjára. Az országban ragadt hadkötelesek mozgástere minimálisra csökkent, sokan lopakodva jutnak el a munkahelyükre, mások még 2022-ben választották az önkéntes rabságot, és azóta ki sem lépnek az udvarukról. Ez azonban nem véd meg semmitől, hiszen számos példa van arra is, hogy a fegyveres toborzók nem kérdezik meg a tulajdonost, hanem egyszerűen csak bemennek az adott portára, és kirángatják a hadköteles delikvenst. 

Kárpátalját a napokban a kelet-ukrajnai Harkovból érkezett toborzók szállták meg, akik a nagyvárosokat és a falvakat járják a korosztályban megfelelő férfiak után kutatva. A magyarok által is lakott ukrajnai megyében megszaporodtak a közúti ellenőrzőpontok is, ahol a határőrség, a rendőrség és a hadkiegészítők közösen ellenőriznek.

A mozgósítási eljárás úgy néz ki, hogy először igazoltatnak, majd az illető adatait egy táblagép segítségével ellenőrzik, és amennyiben nincs katonai nyilvántartásban vagy már körözik, akkor azonnal beviszik a parancsnokságra. A telefont elveszik tőle, és nem engedik meg, hogy értesítse a családtagokat, azt már csak akkor szabad, ha átszállították más megyébe. A sorrend néha változik, ugyanis van úgy, hogy nem is igazoltatnak, csak begyűjtik az áldozataikat, mint a sintérek a kutyát. Legalábbis a kárpátaljaiak így fogalmaznak.

A katonai mozgósítás, csakúgy, mint Ukrajnában máshol, két éve tart Kárpátalján is. Ez a régió azonban mindig is európaibbnak tekintette magát, mint Belső-Ukrajna, emiatt itt nem nézik jó szemmel az erőszakos toborzást. Elhurcolásokra pedig 1944 óta nem volt példa a térségben. Ungváron például rendszeresen zavarják el feldühödött nők a toborzókat, akiknek azt üvöltik, hogy ők menjenek harcolni, és ne hurcolják el a szeretteiket a háborúba. 

Az ilyen esetek szinte mindennaposokká váltak Kárpátalján, de a napokban már arra is volt példa, hogy egy hadkiegészítőt fényes nappal vertek meg Munkácson. Mindezt pedig rögzítették is. Egyre nagyobb ugyanis a megvetés és a harag a begyűjtők ellen.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Két éve segíti a máltai szeretetszolgálat az ukrajnai menekülteket

Az orosz-ukrán háború két évvel ezelőtti kitörése óta folyamatosan segíti a menekülteket a Magyar Máltai Szeretetszolgálat - közölte a segélyszervezet a háború kitörésének második évfordulója alkalmából az MTI-vel.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat közlése szerint az ukrajnai háború második évében a tartósan Magyarországon maradó menekültek beilleszkedésének segítésére helyezte a hangsúlyt. A konfliktus kitörése óta 484 ukrán menekült család, összesen 1511 felnőtt és gyermek vett részt a szervezet integrációs programjában, amely a támogatások nélkül folytatódó, önálló életükre készíti fel őket.

A programban a szervezet egy évre köt együttműködési megállapodást a családokkal a segítségnyújtás számos módját kínálva a résztvevőknek: bérelt lakásokban helyezik el őket, segítik a munkába állásukat, magyar nyelvi oktatást nyújtanak a gyermekeknek és a felnőtteknek, segítenek eligazodni a magyarországi oktatási és egészségügyi rendszerben. A mindennapokban családgondozók kísérik a menekülteket, hozzájuk fordulhatnak a mindennapos problémákkal, ha például szerelőt kell hívni, vagy az orvosi rendelőben tolmácsra van szükség.

Az integrációs program utolsó hónapjaiban már a támogatások nélküli időszakra készítik fel a családokat, közösen kiszámítva, milyen kiadásokat kell saját bevételeikből fedezni, beleértve akár az új albérlet kaucióját is. A programból eddig kikerült családok döntő többsége sikeresen önállósodott, a kétszülős családoknak sokszor már némi tartalékot is sikerült képezni az indulásig, a gyermekeiket egyedül nevelő édesanyák számára nagyobb kihívást jelentett a váltás, de a többségük ugyancsak megerősödve lépett tovább a program kifutása után - írták.

A program további 400 ukrán menekült, ebből 137 gyermek részvételével az ország több nagyvárosában folytatódik.

Az integrációs program mellett a szeretetszolgálat a beregsurányi határátkelőn is fenntartotta 24 órás szolgálatát. A havi 400-450 érkezőt a munkatársak élelmiszerrel, szállással, információval, gyógyszerrel, ügyintézéssel segítik, igény szerint a menekültstátusz igényléséhez, vagy a tovább utazáshoz is segítséget adnak - olvasható a közleményben.

MiG-29-est szállítottak az autópályán Ukrajnába

Látványos videót osztott meg a Visegrád24 a közösségi oldalán. A felvételen az látható, amint a lengyel határ túloldaláról, kamionnal visznek át egy MiG-29-es vadászgépet Ukrajnába. A felvételt az autópálya mellett álló ukrán civilek készítették.

Zelenszkij a frontvonalra hívta Trumpot és Bident

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fox Newsnak adott interjújában felszólította Joe Biden elnököt és Donald Trump republikánus elnökjelöltet, hogy látogassanak el Ukrajnába, és saját szemükkel láthassák a valódi helyzetet. Bret Baier a frontvonalak közelében, Harkovban találkozott Zelenszkijjal, mindössze néhány kilométerre a heves harcoktól. Távoli tüzérségi lövések és robbanások fűszerezték az interjú hátterét egész délelőtt, amikor a csapat az interjúra készült, írja cikkében a hírcsatorna.

Zelenszkij kiemelte az interjú ilyen bizonytalan és nehéz helyen való megrendezésének értékét, mondván: fontos számára, hogy lássák az emberek a frontvonalaktól távolabbról is, hogy mi történik a háborúban. Baier szembesítette Zelenszkijt Donald Trump híres idézetével, amelyben azt állította, hogy 24 órán belül véget vetne a háborúnak. Az ukrán elnök viszont még mindig nem érti, hogy Trump hogyan érne el egy ilyen bravúrt. Elmondta, hogy vendégül látná a volt elnököt a fronton, ahol, mint mondta, mindent el fog magyarázni, és elmondja, hogy mik a gondolatai ezzel kapcsolatosan. 

Látni fogja, mi folyik itt, és utána, úgy gondolom, meg fogja változtatni a véleményét, mindannyian megértettük, hogy ennek a háborúnak nincs két oldala. Csak egy ellenség van, és ez Putyin álláspontja

– hangsúlyozta Zelenszkij.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Ukrán kormányfőhelyettes: minimum két-három év kell a súlyos károk helyreállításához

Ha az Ukrajna elleni háború most véget érne, akkor is legalább tíz évre volna szükség a károk helyreállítására megfelelő pénzügyi háttérrel - jelentette ki Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes és infrastrukturális miniszter a dpa hírügynökségnek adott és pénteken megjelent interjújában.

A súlyosabb károkat két-három év alatt helyre lehetne állítani, de a folyamat összességében öt vagy akár tíz évig is eltarthat

 - tette hozzá.

Szombaton lesz két éve, hogy kitört az ukrajnai háború. Kubrakov az ENSZ, a Világbank és az Európai Unió adataira hivatkozva közölte, hogy 500 milliárd euróra (193,9 ezermilliárd forint) becsülik az ez idő alatt okozott háborús károkat. Továbbá hangsúlyozta, hogy a Németország által nyújtott újjáépítési és katonai segítség a háborús menekültek hazatérését is segíti.

"Emberek százai és ezrei térhetnek haza" - jelentette ki.

A miniszterelnök-helyettes szerint a Németország által átadott légvédelmi rendszerek különleges szerepet játszanak a harcokban, védelmet nyújtanak az embereknek. "Ennek a védelemnek az ismeretében a menekültek könnyen dönthetnek úgy, hogy visszatérnek Németországból Ukrajnába" - tette hozzá.

Jelenleg több mint egymillió ukrajnai háborús menekültet tartanak nyilván Németországban.

Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint Oroszország péntekre virradóan 31 drónnal támadta Ukrajnát, a légvédelem ebből 23-at megsemmisített.

A Telegramon közzétett bejegyzésben az ukrán hadsereg déli parancsnoksága azt közölte; elfogtak kilenc, pilóta nélküli szerkezetet, de az egyik öngyilkos drón becsapódott az odesszai kikötő közelében, és tüzet okozott.

"Hárman vesztették életüket az ellenséges támadásban" - írta Oleh Kiper, az állami közigazgatás vezetője vezetője a Telegramon.

A tűzoltók szerint többen még mindig a romok alatt lehetnek. Egy biztonsági őrt sikerült sértetlenül kimenteni az egyik épületből - áll a közleményben.

A hadsereg tájékoztatása szerint az orosz erők rakétákat is bevetettek a támadásban, de nem találtak el egyetlen célpontot sem. Az ukrán hadsereg által közzétett képeken láthatók a súlyosan megrongálódott épületek, illetve hogy a mentők a törmelékek között keresik a túlélőket.

Dnyipro városban orosz dróncsapás ért egy többszintes lakóházat, nyolc ember megsebesült - közölte Dnyipropetrovszk megye kormányzója. Szerhij Liszak a Telegramon azt írta: egész éjszaka tartott a kutatás, de még mindig lehetnek emberek a romok alatt.

Több mint tízezren érkeztek csütörtökön Magyarországra

Magyarország területére 2024. február 22-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4652 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5081 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség ötven embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Biden a börtönben meghalt orosz ellenzéki vezető családjával találkozott

Joe Biden amerikai elnök a börtönben meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető feleségével, Julija Navalnajával és lányával, Dasával találkozott csütörtökön Kaliforniában.

Újságíróknak nyilatkozva az amerikai elnök "hihetetlen bátorságú emberként" jellemezte Navalnijt. Hangsúlyozta, hogy Washington széles körben tervez további szankciókat kivetni Oroszországra.

Holnap szankciókat fogunk bejelenteni (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) ellen, aki felelős haláláért

 - jelentette ki Biden.

Joe Biden Alekszej Navalnij családjával találkozott a Fehér Házban
Forrás: AFP

Victoria Nuland megbízott külügyminiszter-helyettes a nap folyamán közölte, hogy szankciók "százait" tervezik a napokban bejelenteni azok ellen, akiket felelősnek tartanak Navalnij haláláért. Mint mondta, a legtöbb büntetőintézkedés "Putyin hadigépezetét" fogja sújtani bezárva a szankciós rendszeren meglévő hézagokat.

A szankciók bevezetését az ukrajnai háború kitörésének második évfordulójára, február 24-re időzítik.

A Fehér Ház közleménye szerint Biden szívből jövő részvétét fejezte ki Navalnij családjának.

A bebörtönzött orosz ellenzéki aktivista és politikus pénteken, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) tájékoztatása szerint Navalnij séta után hirtelen rosszul lett, eszméletét vesztette és meghalt. Halálhíre nemzetközi felháborodást váltott ki, számos ország bekérette a helyi orosz nagykövetet.

KTK: Magyarország határozott álláspontja, hogy a konfliktusnak nincsen katonai megoldása

Ukrajna szuverenitásának megőrzése Magyarország elemi érdeke, Magyarország kormánya ezért minden fórumon továbbra is határozottan fellép - írta a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) csütörtökön Magyarország kormányának közleményében.

"Két évvel ezelőtt, 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az európai szereplők meghatározó részvételével zajló minszki folyamatnak ezzel vége szakadt" - írta a közlemény.

"Az európai kontinensen a 2. világháború és a Balkán-háborúk után ismét nyílt háború pusztít, felfoghatatlan veszteséget és szenvedést okozva. Magyarország gyászolja a háború áldozatait, együtt érez az özveggyé és árvává tett százezrekkel, segítséget nyújt Ukrajnának a sérültek ápolásában és a háborús rokkantak ellátásában, történelme legnagyobb humanitárius segélyprogramjával támogatja a földönfutóvá és menekültté tett milliókat, tevékenyen hozzájárul Ukrajna energiaellátásának biztosításához, illetve újjáépítéséhez" - tette hozzá a közlemény.

Magyarország határozott álláspontja, hogy a konfliktusnak nincsen katonai megoldása. A háborút nem kiterjeszteni és eszkalálni kell, hanem véget vetni annak. Magyarország azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz, és erre hívja fel a harcoló feleket 

- fűzte hozzá.

"Ukrajna szuverenitásának megőrzése Magyarország elemi érdeke, Magyarország kormánya ezért minden fórumon továbbra is határozottan fellép" - olvasható az MTI-hez  eljuttatott közleményben.

A csütörtöki eseményekről itt olvashat:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában