Sajtótájékoztató

2024.01.26. 14:05

Szijjártó Péter: az EU-nak be kell fejeznie a Nyugat-Balkán fenyegetését és zsarolását (videó)

A nyugat-balkáni integrációs politika sikerre viteléhez az Európai Uniónak be kell fejeznie a térség országainak fenyegetését és zsarolását – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Banja Lukában, ahova az eredetileg tervezett Szarajevó helyett érkezett, miután ott a köd miatt nem tudtak leszállni.

MW

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Banja Lukában Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel találkozott 2023. január 26-án

Forrás: Facebook / Szijjártó Péter

A tárcavezető a Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy Magyarország küszöbön álló EU-elnökségének egyik prioritása a nyugat-balkáni bővítési folyamat felgyorsítása lesz.

Az Európai Uniónak a jelenlegi helyzetben frissességre, új ambíciókra, inspirációra és új energiára van szüksége, és úgy gondoljuk, hogy mindezt a Nyugat-Balkán biztosítani tudja

– vélekedett.

Mi azt gondoljuk, hogy az Európai Uniónak és a Nyugat-Balkán országainak is kölcsönösen az érdeke, hogy az integráció Európának ezen a felén, ezen a részén fel tudjon gyorsulni

– tette hozzá.

Ehhez azonban szavai szerint égető szükség lenne arra, hogy az EU „végre a tisztelet hangján beszéljen” a térséggel.

Az Európai Uniónak, minden európai tagállamnak és minden brüsszeli intézménynek tiszteletben kell tartania a nyugat-balkáni emberek döntéseit, a nyugat-balkáni emberek akaratát és a nyugat-balkáni országokban lezajlott választások eredményeit

– hangsúlyozta.

Szijjártó Péter ennek kapcsán kiemelte, hogy 

minden országnak jogában áll döntenie a saját jövőjéről, saját sorsáról, ezért a választási eredményeket tiszteletben kell tartani. 

És be kell látni, hogy a nyugat-balkáni országok vezetőit nem külföldről jelölik ki, hanem az itt élő emberek választják őket

– mondta.

Mi, magyarok sikeres európai integrációs politikát akarunk, azt akarjuk, hogy az Európai Unió bővítési politikája végre sikeres legyen, de ennek fontos előfeltétele az, hogy az Európai Unió ne a zsarolás és ne a fenyegetés eszközét használja akkor, amikor a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikáját építi fel

– mutatott rá.

„Ezért ahogyan eddig is elleneztük, ezután is ellenezni fogjuk, hogy bármelyik nyugat-balkáni országban megválasztott politikai vezetőt szankciós listára helyezzük”

– figyelmeztetett. „És ugyanígy ellenezni fogjuk, hogy a Nyugat-Balkán számára megítélt fejlesztési támogatási programoktól pénzt vonjanak el, mert ezzel az itt élő embereket büntetnék” – fűzte hozzá.

A miniszter végezetül arra is kitért, hogy Magyarország a felelős szomszédságpolitika keretében tovább folytatja a boszniai Szerb Köztársaság mezőgazdasági vállalkozásai számára kiírt támogatási programot.

Aláhúzta: 

ennek minden gazda és minden mezőgazdasági vállalkozás a haszonélvezője a boszniai Szerb Köztársaságban, illetve a magyar gazdaság is nyer ezzel, mivel az érintett cégek kizárólag magyarországi gyártású eszközöket vásárolhatnak a megítélt pénzből.

Közlése szerint a program második fordulójában 1579 vállalkozás nyújtott be pályázatot, míg az eredeti keretösszeg 6,5 milliárd forint.

Ma abban állapodtunk meg elnök úrral, hogy minden, érvényes pályázatot benyújtó vállalkozás nyerni fog, és hogyha ehhez még meg kell emelni a keretösszeget, akkor természetesen ezt meg fogjuk tenni

– tudatta.

Magyarország külügyi együttműködési akciótervet írt alá Bosznia-Hercegovinával

Magyarország külügyi együttműködési akciótervet írt alá Bosznia-Hercegovinával, amelynek fő célja az érdemi tárgyalások minél hamarabbi megkezdése a nyugat-balkáni állam európai uniós csatlakozásáról – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Szarajevóban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a boszniai kollégájával, Elmedin Konakoviccsal közös sajtóértekezletén arról számolt be, hogy az Európai Unió napjainkban súlyos kihívásokkal szembesül, a közösségnek ezért új lendületre, új energiákra, frissességre, ambiciókra van szüksége, amit leginkább a Nyugat-Balkánról tudna megkapni.

Ezért legalább annyira érdeke az Európai Uniónak, hogy önök minél gyorsabban csatlakozzanak, mint amennyire érdeke önöknek, hogy tagokká válhassanak

– jelentette ki.

Majd hangsúlyozta, hogy ezért 

az idei év második felében kezdődő magyar soros EU-elnökség egyik fő célkitűzése a térség integrációs folyamatának jelentős felgyorsítása lesz, különös tekintettel arra, hogy a gyors felvétel stabilitást és nyugalmat teremthet a régióban.

„Mindazok, akik lelassítják a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatát, igazából az Európai Unió biztonsági érdekeivel és a Nyugat-Balkán érdekeivel szemben cselekszenek” – figyelmeztetett.

Ennek kapcsán pedig sérelmezte, hogy egyes tagállamok a nyilvánosság előtt támogatják a bővítést, de zárt körben már más álláspontot képviselnek.

Szijjártó Péter lényeges célnak nevezte, hogy a magyar elnökségi félévben meginduljanak a csatlakozási tárgyalások Bosznia-Hercegovinával, szavai szerint ennek éppen itt lenne az ideje, hiszen az ország már nyolc éve beadta a tagsági kérelmét.

Tájékoztatása szerint ezért 

a felek külügyi együttműködési akciótervet írtak alá, amelynek a célja annak összehangolása, hogy miként lehetne legjobban hozzájárulni az érdemi tárgyalások megkezdéséhez az elkövetkező időszakban.

„Szeretném elmondani önöknek azt is, hogy felajánlottam miniszter úrnak, hogy a Magyar Diplomáciai Akadémián készen állunk ötven fiatal boszniai diplomata, közigazgatási szakember fogadására, akiket szívesen kiképzünk, hogy a csatlakozási tárgyalások során eredményesen tudjanak dolgozni” – közölte.

A miniszter leszögezte, hogy Magyarország nagyban hozzájárul Bosznia-Hercegovina biztonságához, az Európai Unió helyi békefenntartó misszióját (EUFOR ALTHEA) a napokban magyar parancsnok vette át, és a művelet kötelékében 264 magyar katona is szolgál.

Illetve érintette az illegális bevándorlás jelentette súlyos kihívást is, rámutatva, hogy Magyarország déli határán folyamatosan erősödik a nyomás, és tavaly Bosznia-Hercegovinának is 2019 óta a legnagyobb migrációs hullámmal kellett szembenéznie.

Magyarország világos álláspontot képvisel, és az illegális migrációval szemben határozottan fel fogunk lépni az elnökségi időszakunk alatt is. Világossá kívánnánk tenni, hogy Európába csak szabályosan lehet bejönni. Fellépünk a migrációs kvótákkal szemben, és megpróbáljuk rászorítani Brüsszelt arra, hogy ne bíztassa a migránsokat arra, hogy Európába jöjjenek

– sorolta.

Szeretnénk, ha Brüsszel végre tiszteletben tartaná a nemzetközi jogot, márpedig a nemzetközi jog úgy szól, hogyha valakinek menekülnie kell, akkor az első biztonságos ország területén tartózkodhat. Nem a második, nem a harmadik, nem a tizedik, hanem az első országban

– tette hozzá.

Végezetül arra is kitért, hogy az utóbbi időszakban szoros együttműködés jött létre a két ország között, amelynek eredményeként a kétoldalú kereskedelmi forgalom rekordot döntött, értéke már évente 600 millió euró körül van.

„És abban maradtam miniszter úrral, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezt a rekordot meg tudjuk tartani” – emelte ki.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában