Izraeli–palesztin konfliktus

2024.01.06. 12:35

Az izraeli hadsereg szerint felszámolták a Hamászt a Gázai övezet északi részén

Az izraeli–palesztin háború 92. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Izraeli katonák őrizetbe vesznek egy palesztin férfit a ciszjordániai Túl-Karm közelében lévõ Nur al-Samszban végrehajtott rajtaütés közben 2024. január 3-án

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Alaa Badarneh

Az izraeli hadsereg szerint felszámolták a Hamászt a Gázai övezet északi részén

Az izraeli erők felszámolták a Hamász palesztin iszlamista szervezet „katonai szerkezetét” a Gázai övezet északi részén, és nagyjából 8 ezer fegyveressel végeztek azon a területen – mondta Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője szombaton.

Az izraeli hadsereg több tízezer fegyveren túl dokumentumok millióit foglalta le a művelet során. A Gázai övezet északi részén a háború kezdetekor mintegy 14 ezer terrorista lehetett. Az izraeli katonáknak sok parancsnokkal is sikerült végezniük

 – hangoztatta a szóvivő.

A hadműveletek során számos alagutat találtak, amelyeket leromboltak. Csak a dzsabalíjai menekülttábor alatt 8 kilométer hosszú alagút rejtőzött, amelynek mintegy 40 bejárata volt.

Az övezet északi részén a Hamász már nem tud szervezett módon működni - jelentette ki Hagari. Dzsabalíjában még vannak terroristák, de már szervezettség és parancsnokok nélkül tevékenykednek - tette hozzá, megjegyezve ugyanakkor: továbbra is számítanak arra, hogy rakétákat lőnek majd ki Izrael felé ebből a térségből.

Hagari az online tájékoztatón közölte: mostantól arra összpontosítanak, hogy megsemmisítsék a Hamász hálózatát a Gázai övezet középső és déli részén is.

Óva intett Josep Borrell egy regionális konfliktus kialakulásától

Óva intett az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője szombaton Bejrútban attól, hogy a Közel-Keleten regionális méretűvé szélesedjen az izraeli-palesztin konfliktus.

Muszáj elkerülni a válság regionálissá duzzadását a Közel-Keleten. Libanonnak semmiképpen nem szabad belesodródnia egy regionális konfliktusba

– jelentette ki Josep Borrell a libanoni miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Egy olyan konfliktusból, amely már az egész térségre kiterjedt, senki nem kerülhet ki győztesen – tette hozzá, megjegyezve, hogy ennek a figyelmeztetésnek Izrael is a címzettje.

Najib Mikati (R) libanoni ideiglenes miniszterelnök Josep Borrellt, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét fogadja Bejrútban 2024. január 6-án
Forrás: AFP

Josep Borrell libanoni vezetőkkel - köztük Nadzsib Mikáti kormányfővel és Nabih Berri házelnökkel - folytatott tanácskozása után beszélt újságírók előtt. Az uniós főképviselő a Gázai övezeti háborúról, annak hatásairól és az izraeli-libanoni határon kialakult helyzetről tárgyalt Bejrútban.

A sajtótájékoztatón kiemelte: 

aggasztónak tartja a tüzérségi és rakétapárbajok egyre gyakoribbá válását az Izrael és Libanon közötti határon, az úgynevezett kék vonalnál.

A kék vonal az a demarkációs vonal, amely mögé az izraeli erők 2000-ben kivonultak Dél-Libanonból. Csaknem három hónappal az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti háború kirobbanása után mára szinte mindennapossá váltak az összetűzések az Irán támogatását élvező libanoni Hezbollah milícia és az izraeli hadsereg között a határnál.

A feszültség enyhítéséről tárgyal az amerikai külügyminiszter közel-keleti körútján, először Isztambulban

Antony Blinken amerikai külügyminiszter megkezdte szombaton Isztambulban legújabb közel-keleti útját, amely már a negyedik az izraeli-palesztin fegyveres konfliktus három hónappal ezelőtti kirobbanása óta. Egyhetes látogatásán a konfliktus eszkalálódásának megelőzéséhez és a rendezési tervekhez kívánja megszerezi a térségbeli országok támogatását.

A Biden-kormány szeretné elérni, hogy Törökország és a térség más erői gyakoroljanak nyomást főként Iránra és csatlósaira egy regionális konfliktus kialakulása veszélyének csillapítása érdekében. Ezek az aggodalmak az elmúlt napokban a Vörös-tengeren, Libanonban Irakban és Iránban történt incidensek miatt erősödtek fel.

Blinken Törökország támogatását is igyekszik megszerezni a Gázai övezetre vonatkozó, háború utáni, de még kialakulatlan tervekhez, amelyek magukban foglalhatják az újjáépítési erőfeszítésekhez való anyagi vagy természetbeni hozzájárulást, valamint egy olyan javasolt többnemzetiségű rendfenntartó erőben való részvételt, amely a területen vagy annak szomszédságában működhetne.

Hakan Fidan török külügyminiszterrel szombaton folytatott mintegy kétórás találkozóján Blinken a Gázai övezeti háborúról és az így kialakult humanitárius válságról, valamint Svédország NATO-csatlakozási folyamatáról tárgyalt – közölte a török külügyminisztérium. 

Ezután Blinkent fogadta Recep Tayyip Erdogan török elnök, és több mint 75 percen át tárgyaltak amerikai diplomáciai források szerint. Az amerikai külügyminisztert novemberi ankarai látogatásán nem volt hajlandó fogadni Erdogan, és Gázai övezeti offenzívája miatt terrorista államnak nevezte Izraelt, amely élvezi az Egyesült Államok feltétlen támogatását. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint Blinken most azt mondta a török elnöknek: Washington is a humanitárius segély mennyiségének növelését szeretné, a civil áldozatok számának csökkentését, tartós békét a térségben és az önálló palesztin állam ügyének előmozdítását.

A Török Elnökség Sajtóirodája által 2024. január 6-án közzétett képen Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök látható, amint kezet fog Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel
Forrás: AFP

Törökországból Blinken a földközi-tengeri Kréta szigetére utazik, hogy az ottani rezidenciáján találkozzon Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel. Micotákisz és kormánya támogatja az Egyesült Államok erőfeszítéseit az Izrael és a Hamász közötti háború továbbterjedésének megakadályozására, és jelezte segítségnyújtási szándékát is a helyzet további romlása esetére.

Az amerikai külügyminiszter útjának következő állomása Jordánia, majd vasárnap és hétfőn Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia következik. Blinken a jövő héten Izraelbe és Ciszjordániába is ellátogat, majd Egyiptomban fejezi be útját.

Gázai hatóságok: több mint száz palesztin lett a harcok áldozata az utóbbi 24 órában

Az elmúlt 24 órában legkevesebb 122 palesztin meghalt és további 256 megsebesült a Gázai övezetben az Izrael és a Hamász szervezet közötti háborúban – közölte szombaton az övezet egészségügyi minisztériuma.

A legutóbbi áldozatokkal 22 ezer 722-re emelkedett a palesztin halálos áldozatok száma október 7-e óta, a sebesülteké pedig 58 ezer 166 – tették hozzá.

A háborút az váltotta ki, hogy az övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én terrortámadást követtek el dél-izraeli települések ellen.

A Hezbollah libanoni síita milícia közölte szombaton: fegyvereseik több tucatnyi rakétát lőttek ki Észak-Izraelre, megtorlásul a szövetséges Hamász politikai bizottsága elnökhelyettesének, Száleh al-Arúrinak bejrúti meggyilkolásáért.

Arúrit és szervezetének hat másik tagját kedd este egy Izraelnek tulajdonított légi csapásban likvidálták Bejrútban, az Irán támogatását élvező Hezbollah erősségének számító Dahíje déli elővárosban.

Az Izrael elleni rakétatámadás pénteki előzménye, hogy a Hezbollah vezetője, Szajjed Hasszán Naszrallah sejk kijelentette: „Al-Arúri meggyilkolása... bizonyosan nem marad válasz, illetve megtorlás nélkül”. Szerinte ugyanis ha a Hezbollah nem csap vissza, egész Libanon kiszolgáltatottá válik Izraelnek.

A Hezbollah szombati közleménye szerint 62 rakétát lőttek ki egy izraeli légtérellenőrző és megfigyelőbázisra a Meron-hegyen, és voltak találatok is. Két izraeli katonai hadállást is találatok értek a határ közelében a Hezbollah szerint.

Az izraeli hadsereg is beszámolt a Hezbolllah rakétatámadásáról, de azt állította, hogy a síita fegyveresek csak 40 rakétát indítottak el egy izraeli támaszpont felé a Meron-hegyen. Találatokról azonban nem tettek említést. Közölték: dróntámadással ellencsapást mértek a Hezbollah rakétákat indító különítményére. Izrael továbbá harci gépekkel és gyalogsággal is támadást intézett más dél-libanoni célpontok, a Hezbollah rakétaindító és más katonai létesítményei, valamint „terrorista infrastruktúrája” ellen.

₣A határvillongás egybeesik Antony Blinken amerikai külügyminiszter villámlátogatásával a térségben, ami már a negyedik az izraeli-palesztin fegyveres konfliktus három hónappal ezelőtti kirobbanása óta. Egyhetes látogatását Blinken Törökországgal kezdte, majd ellátogat Izraelbe, Jordániába, Katarba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Szaúd-Arábiába és Egyiptomba.

Ez történt pénteken:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában