Ukrán válság

2023.10.28. 07:21

Újabb pofont kapott Volodimir Zelenszkij

612. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Ukrán rendőrségi kombinált műszaki alakulat tagjai aknamentesítést végeznek a kelet-ukrajnai Harkiv környékén 2023. október 24-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. Az alakulat tagja a 38 éves lembergi Andrij és az 55 éves dnyiperi Valerij, akik korábban aknamentesítés közben elveszítették a lábukat, és most visszatértek a szolgálatba

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Szergej Kozlov

Újabb pofont kapott Volodimir Zelenszkij

A NATO-országok elismerik, hogy Ukrajna még nem csatlakozhat a szövetséghez – mondta a NATO nukleáris politikai igazgatóságának vezetője, Jessica Cox a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában tartott beszédében, amelyet a Ria Novosztyi orosz hírügynökség szemlézett.

A szövetségesek támogatásukat fejezték ki Ukrajna NATO-hoz való közeledése iránt ebben az átmeneti időszakban, ám elismerték, hogy még nem tartanak azon a ponton, ahol Ukrajna csatlakozhatna a szövetséghez.

Cox megjegyezte, hogy Kijevnek és Brüsszelnek még sok a tennivalója, de a vilniusi csúcson már fontos lépések történtek ebbe az irányba. Elmondása szerint „megkettőződik az erőfeszítés”, hogy Ukrajna közelebb kerüljön a NATO-hoz.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Súlyos vádakkal állt elő az orosz külügy

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a  Telegram közösségi oldalon arról posztolt, hogy az ukrán hadsereg a kurszki atomerőmű ellen terrortámadást kíséreltek meg. Az egyik robbanóanyaggal megrakott drón egy nukleáris hulladéktárolóba csapódott, aminek végül megsérült a fala, a másik kettő az állomás adminisztratív épületegyüttesére esett. 

Az atomerőművek támadására használt pilóta nélküli légi járművek az előzetes adatok szerint nyugati országok által szállított alkatrészeket használtak – állítja az orosz külügyi szóvivő.

A történtek azt igazolják, hogy a bűnöző kijevi rezsim számára nincsenek határok, beleértve a nukleáris terrorcselekmények elkövetését is. Nem lehet nem észrevenni, hogy egy ilyen dróntámadás következménye egy nukleáris katasztrófa lehet, amely számos ország területét érinti. Eredetileg nem tűztek ki más célt, mint egy tisztán békés infrastrukturális létesítmény megtámadását − mondta Zaharova.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Gerhard Schröder: 2022 márciusában megvolt a békemegállapodás az oroszok és az ukránok között

A békemegállapodás 2022 márciusában megvolt az oroszok és az ukránok között, de végül mégis megbuktak a két ország közötti béketárgyalások - állítja Gerhard Schröder volt német kancellár a Berliner Zeitungnak adott, a bennfentes.net által szombaton közölt nagyinterjúban.

Arra a kérdésre, hogy a béketervet vissza lehet-e állítani, Gerhard Schröder azt válaszolta: "Igen. És az egyetlenek, akik ezt kezdeményezhetik, Franciaország és Németország". Szerinte Olaf Scholz kancellárnak és Macron francia elnöknek kellene kiállnia az ukrajnai békefolyamat mellett, "mert ez nemcsak amerikai, hanem mindenekelőtt európai ügy".

"Szerintem végzetes hiba volt Putyin részéről a háború kirobbantása. Ugyanakkor számomra egyértelmű, hogy Oroszország fenyegetve érzi magát" - fűzte hozzá a 79 éves volt szociáldemokrata politikus, aki szerint nem fenyeget Európát senki; "ez a félelem, hogy az oroszok jönnek, abszurd".

Törökország a NATO tagja, vannak rakétái, amelyek közvetlenül elérhetik Moszkvát. Az Egyesült Államok a NATO-t Oroszország nyugati határához akarta vinni, például Ukrajnával mint új taggal. Mindezt fenyegetésnek érezték az oroszok - mondta.

Ennek vannak irracionális vonatkozásai is, "ezt nem tagadom" - jegyezte meg a volt kancellár, hozzátéve, az oroszok e kettő keverékével reagáltak: félelem és előretolt védekezés.

Gerhard Schröder felidézte, 2022-ben kapott egy felkérést Ukrajnából, hogy közvetítsen Oroszország és Ukrajna között. A kérdés az volt, hogy tudna-e üzenetet közvetíteni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

"Jött még valaki, aki magával az ukrán elnökkel is nagyon szoros kapcsolatban állt. Ez Rusztem Umjerov volt, Ukrajna jelenlegi védelmi minisztere. Ő a krími tatár kisebbség tagja. Akkor az volt a kérdés: hogyan tudjuk befejezni a háborút" - idézte fel.

"Öt pont van. Először is, Ukrajna NATO-tagságáról való lemondás. Ukrajna úgysem tudja teljesíteni a feltételeket. Másodszor: a nyelvi probléma. Az ukrán parlament eltörölte a kétnyelvűséget. Ezt meg kell változtatni. Harmadszor: a Donbassz Ukrajna része marad. De Donbassznak nagyobb autonómiára van szüksége. Működő modell lenne a dél-tiroli modell. Negyedszer: Ukrajnának biztonsági garanciákra is szüksége van. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának és Németországnak kellene ezeket a garanciákat biztosítani. Ötödször: Krím. Mióta orosz a Krím? A Krím több, mint egy földdarab Oroszország számára, a történelmük része" - mondta Gerhard Schröder.

Szólt arról is, hogy a 2022 márciusában Isztambulban Rusztem Umjerovval folytatott béketárgyalásokon az ukránok nem egyeztek bele a békébe, mert nem volt rá lehetőségük. Mindenről, amiről beszéltek, először az amerikaiakkal kellett egyeztetniük.

"Két megbeszélést folytattam Umjerovval, aztán egy négyszemközti beszélgetést Putyinnal, majd Putyin megbízottjával. Umjerov a beszélgetést Zelenszkij üdvözletével nyitotta. Az osztrák modellt vagy az 5+1-es modellt javasolták kompromisszumként Ukrajna biztonsági garanciáira. Umjerovnak ez tetszett. A többi ponton is hajlandóságot mutatott. Azt is elmondta, hogy Ukrajna nem akar NATO-tagságot. Azt is mondta, hogy Ukrajna vissza akarja vezetni az orosz nyelvet a Donbasszba. De végül nem történt semmi" - fogalmazott az egykori politikus.

Közölte, az volt a benyomása, hogy semmi sem történhetett, mert minden másról Washingtonban döntöttek. "Ez végzetes volt. Mert az eredmény most az lesz, hogy Oroszország szorosabban kötődik Kínához, amit a Nyugat nem akarhat" - mondta.

Úgy fogalmazott: az európaiak kudarcot vallottak. "Lett volna egy ablak 2022 márciusában. Az ukránok készek voltak beszélni a Krímről" - jelezte.

Hozzátette: Szerinte az amerikaiak nem akarták a kompromisszumot Ukrajna és Oroszország között. Az amerikaiak úgy gondolják, hogy az oroszokat le lehet "nyomni".

Gerhard Schröder arra a felvetésre, hibázott-e a jelenlegi német kancellár, amikor a Hamász terrorszervezet Izrael elleni támadásai után Tel-Avivba repült, azt mondta, "nem hiszem, hogy Olaf Scholz jelenleg hibázna Izraellel kapcsolatban".

"Scholznak ki kell használnia az alkalmat, hogy azt mondja az izraelieknek: "srácok, figyeljetek az arányosságra a hadműveletekben!" Ha Izrael túl agresszívan lép fel, a hangulat felborul. Nem szeretnék Netanjahu helyében lenni. Az emberei azt várják tőle, hogy határozottan reagáljon. Ugyanakkor nem szabad, hogy az erőszak eszkalálódjon" - fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy Németországnak figyelembe kellene-e vennie a migrációs politikájában, hogy az arab világból érkezők magukkal hozzák az antiszemitizmust, azt válaszolta: nem választhatják ki, hogy ez a menedékkérő jöhet Németországba, a másik meg nem. Amit az állam kudarcának tart, hogy "ezek a klánok Berlinben működhetnek".

"Az arab fiatalokban vég nélkül vannak antiszemita erők. Ez igaz. De nem lehet az ellenkezőjét tenni, és mindenkit antiszemitának nevezni, aki kritizálja Izraelt" - tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy felháborodást kelt a barátsága Vlagyimir Putyinnal, akit most hivatalosan háborús bűnökkel vádolnak Hágában, az egykori kancellár azt válaszolta: "Azt gondolom, hogy amit Putyin elrendelt, az rossz. Ezt nyilvánosan is elmondtam. Nem is kell ezt állandóan ismételgetnem. Vannak kapcsolatok olyan emberek között, akiknek különböző nézeteik vannak. Az én esetemben ez a helyzet Vlagyimir Putyinnal" - fogalmazott.

Szijjártó Péter: Budapest otthont adna Moszkva és Kijev párbeszédének

Magyarország kész otthont adni a Moszkva és Kijev képviselői közötti tárgyalásoknak, amennyiben azt az érintett felek is szeretnék – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek adott interjújában, amelyet a Magyar Nemzet szemlézett.

Arra a kérdésre, hogy Budapest kész-e közvetítőként fellépni és helyszínt biztosítani az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásoknak, Szijjártó azt mondta:

Csak akkor lehet Magyarország közvetítő, ha mindkét fél akarja, ez nem rajtunk múlik.

Hozzátette: ha ilyen megkeresést kap Budapest, habozás nélkül igent mond rá.

Hozzátette: a válság kirobbanása után beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Volodimir Zelenszkij adminisztrációjának vezetőjével, Andrej Ermakkal is.

Mindkettőjüknek Magyarországot ajánlottam fel helyszínnek – egy elfogulatlan, pártatlan, biztonságos helyet, amely egyenlő feltételeket és biztonságos környezetet garantál mindannyiuknak. Ez az ajánlatunk továbbra is fennáll. Tehát ha szükségük van ránk, akkor rendelkezésükre állunk. Szívesen biztosítunk nekik tisztességes helyszínt és biztonságos körülményeket

– hangsúlyozta Szijjártó.

A teljes interjú ITT olvasható.

Herszont támadják az oroszok

A Dnyipro folyó bal partjáról végrehajtott orosz támadás következtében több robbanás és komoly károk keletkeztek herszon középső részén

– jelentette október 28-án Roman Mrocsko, a város katonai közigazgatásának vezetője.

Arra a kérdésre, hogy Budapest kész-e közvetítőként fellépni és helyszínt biztosítani az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásoknak, Szijjártó azt mondta:

Csak akkor lehet Magyarország közvetítő, ha mindkét fél akarja, ez nem rajtunk múlik.

Hozzátette: ha ilyen megkeresést kap Budapest, habozás nélkül igent mond rá.

Hozzátette: a válság kirobbanása után beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Volodimir Zelenszkij adminisztrációjának vezetőjével, Andrej Ermakkal is.

Mindkettőjüknek Magyarországot ajánlottam fel helyszínnek – egy elfogulatlan, pártatlan, biztonságos helyet, amely egyenlő feltételeket és biztonságos környezetet garantál mindannyiuknak. Ez az ajánlatunk továbbra is fennáll. Tehát ha szükségük van ránk, akkor rendelkezésükre állunk. Szívesen biztosítunk nekik tisztességes helyszínt és biztonságos körülményeket

– hangsúlyozta Szijjártó.

Több mint tízezer ukrán érkezett pénteken Magyarországra

Magyarország területére 2023. Október 27-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5664 fő lépett be.

A román-magyar határszakaszon belépők közül 6087 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. 

A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. 

Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Ez történt pénteken

Előző napi tudósításunkat ITT olvashatja.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában