Újabb fontos települést foglaltak el az oroszok

Ezrek tiltakoztak Brüsszelben az ukrajnai orosz invázió ellen

Ezrek tüntettek Brüsszel utcáin az ukrajnai orosz invázió ellen tiltakozva szombaton, a háború kezdetének évfordulója után egy nappal – jelentette a belga hírügynökség.

A megmozdulást a Promote Ukraine, a Belgiumi Ukrán Nők Szövetsége és az Ukrajnával való Szolidaritás Európai Hálózata nevű szervezetek kezdeményezésére tartották a háború elleni nemzetközi fellépés hetének keretében. A résztvevők az orosz csapatok Ukrajnából történő azonnali kivonását és a tüzérségi támadások feltétel nélküli leállítását követelték.

A tüntetők „Ukrajna győzni fog – a demokrácia győzni fog” feliratú molinó mögött vonultak fel, sokan ukrán zászlót tartottak, egyesek ukrán népviseletbe öltöztek.

– mondta Marta Barandij, a Promote Ukraine elnöke.

Irina Hapko, a Belgiumi Ukrán Nők Szövetségének tagja elítélte, hogy a

Vasárnap ismét demonstrációt terveznek tartani a belga fővárosban az ukrajnai orosz háború ellen.

A G20 legtöbb tagja elítélte Oroszországot a háború miatt

Zárónyilatkozat nélkül ért véget szombaton Bangalorban a világ húsz legfejlettebb gazdasága pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek kétnapos tanácskozása, miután Kína és Oroszország nem volt hajlandó aláírni a többi tagország által támogatott, Oroszországot az ukrajnai háború miatt erősen elítélő dokumentumot.

India, a G20 országcsoport soros elnöke, a tanácskozás házigazdája vonakodott a háború kérdését napirendre venni, de a nyugati országok ragaszkodtak hozzá. A konszenzus hiánya miatt India kénytelen volt zárónyilatkozat helyett a kétnapos tanácskozáson elhangzottakat összegző dokumentum kiadásával beérni.

– olvasható a dokumentumban, amely megemlíti a szállítási láncok megszakadását, a pénzügyi stabilitásra leselkedő veszélyeket, a folytatódó energia- és élelmiszerbizonytalanságot.

A tanácskozás szünetében szombaton a Nemzetközi Valutaalap (IMF) találkozót tartott a Világbank, Kína, India, Szaúd-Arábia és a G7-országok képviselőivel, amelyen megvitatták a nehéz helyzetben lévő gazdaságok számára nyújtandó adósság átütemezést, de túlságosan sok volt a nézeteltérés a tagok között – mondta Kristalina Georgieva, az IMF főigazgatója.

Amerikai szakértők: a legemberségesebb út az azonnali tűzszünet

Ukrajna szuverenitása, és az, hogy polgárai maguk dönthessenek sorsukról, kiemelten fontos, de felmerül a kérdés, hogy ha elhúzódik a háború, marad-e valami országukból – hívta fel a figyelmet a háború első évfordulóján adott interjúban a Judicial Watch jogvédő intézet kutatási igazgatója.

Chris Farrell a magyar közmédiának adott interjúban az 1990-es évek csecsenföldi háborújához hasonlította a helyzetet, ami „holdbéli tájjá” tette a csecsen fővárost.

– fogalmazott a washingtoni székhelyű intézmény kutatási igazgatója.

Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok a folyamatban garanciát nyújthatna, és segítő szerepet tölthetne be. Minél később érünk el egy rendezett helyzetet, annál veszélyesebbé és életet fenyegetőbbé válik a világ – mondta Chris Farrell.

Patty-Jane Geller szerint a legújabb lépés hátterében az az orosz törekvés állhat, hogy nukleáris kényszerhelyzetet teremtsen, nyomás alá helyezze a nyugatot és az Egyesült Államokat visszavonulásra késztesse az ukrajnai háborút illetően. A katonapolitikai szakértő rámutatott ugyanakkor arra is, hogy az orosz fél bejelentése arról szól, hogy nem fog az Új Start megállapodásban rögzített 1550 robbanótöltet fölé menni.

Közölte, az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon az Oroszország és Kína által már megkezdett fegyverkezési versenyben, ezért modernizálnia kell a hidegháborúból örökölt, és fenntartott atomfegyver-rendszereit.

Legalább tízezren tüntettek Berlinben a békéért

Mintegy tízezren gyűltek össze a rendőrség adatai szerint Berlinben a Brandenburgi kapunál szombaton, hogy tűzszünetet, béketárgyalásokat és az ukrajnai fegyverszállítások leállítását követeljék egy nappal a háború kitörésének első évfordulója után.

A rendőrségi szóvivő szerint a demonstráció békésen zajlott, nem volt tapasztalható szélsőjobboldali csoportok jelenléte. A résztvevők háborúellenes transzparenseket vittek magukkal, „Tárgyalást, ne eszkalációt!”, „Nem a mi háborúnk” és hasonló jelszavakkal.

Wagenknecht a demonstráción elmondott beszédében élesen bírálta a szövetségi kormány irányvonalát az ukrajnai háború ügyében. Szerinte a kancellár nem képviseli a német társadalom érdekeit,  „állandóan habozik, megfontoltságra, óvatosságra int, miközben folyamatosan beadja a derekát a kormánykoalícióban lévő háborús uszítóknak, és egyik vörös vonalat a másik után lépi át”. A baloldali politikus egy új erős békemozgalom „startlövésére” szólított fel.

Olaf Scholz kancellár (Német Szociáldemokrata Párt), Robert Habeck alkancellár (Zöldek) és Christian Lindner pénzügyminiszter (Német Szabaddemokrata Párt) egyaránt világossá tette, hogy nem osztják a szervezők álláspontját. Meg kell érteni, hogy az orosz elnök jelenleg a tárgyalásoknak csak egy formáját fogadja el, nevezetesen az ellenfél feltételek nélküli kapitulációját, illetve saját céljainak érvényesítését – mondta a kancellár.

Újabb fontos települést foglaltak el az oroszok

Az orosz hadsereg elfoglalta a Bakhmuttól északra fekvő Yahidne falut – írja az iz.ru. A lap szerint a falu nagyon közel fekszik Bakhmut északi részéhez; egy a Wagner zsoldoscsoporthoz tartozó katona szerint a városközpont már belátható távolságra van az orosz hadsereg számára.

Korábban az ukrán hadvezetés is elismerte, hogy a térségben a hadihelyzet számukra kritikus.

Oroszország leállította a kőolajszállítást Lengyelországba a Barátság vezetéken

Oroszország az utolsó, érvényes szerződés értelmében leszállított tétellel végleg leállította a kőolajexportot Lengyelországba a Barátság vezetéken – közölte szombaton a PKN Orlen lengyel kőolajipari nagyvállalat.

Daniel Obajtek, a PKN Orlen vezérigazgatója a Twitteren közölte, hogy felkészültek a leállásra.

– írta.

A lengyel nagyvállalat arról biztosította lengyel vásárlóit, hogy a leállás nem lesz hatással ellátásukra, és az összes szállítás, más beszállítók révén, immár tengeri úton történik.

Őrizetbe vették a Wagner csoport egykori parancsnokát

Őrizetbe vették az orosz Wagner zsoldoscsoport egykori parancsnokát, aki a norvég ügyészség szerint megtámadott egy rendőrtisztet, miután egy oslói bár előtt verekedett.

A verekedés pontos körülményeit nem részletezték, de a bírósági dokumentumok szerint az ittas Medvegyev ellenállt a letartóztatásnak, majd megtámadta a rendőröket, miután megérkezett az őrsre.

Kárpátaljai gyermekotthonokban járt a háború évfordulóján Herczegh Anita

Kárpátaljai gyermekotthonokat keresett fel az orosz–ukrán háború kitörésének évfordulóján Herczegh Anita, Áder János volt köztársasági elnök felesége.

A nagydobronyi gyermekotthon lakói ünnepi műsorral, közös kézműves foglalkozásokkal fogadták Herczegh Anitát, aki az intézmény megtekintése után elmondta, hogy korábban is rendszeresen felkereste a gyermekotthont. Mint fogalmazott, „a háború alatt még inkább fontos, hogy érezzék, fontosak nekünk, nem feledkezünk meg róluk, és segítünk, amikor csak tudunk”.

A nagydobronyi gyermekotthon zavartalan működése az anyaországi alapítványok támogatásának köszönhető – húzta alá Katkó Andrea igazgató. Emlékeztetett arra, hogy Herczegh Anita és Gui Angéla, az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány alapítója szinte már csapattagként keresi fel folyamatosan a gyerekeket, ami „túlmutat az alapítványi segítségen, hiszen tudnak velünk azonosulni, be tudnak bennünket fogadni”, és – ahogy fogalmazott – „ez a tökéletes szeretet”.

Délután az Ungvár közelében fekvő Rát községben található Szent Mihály Gyermekotthont tekintették meg a vendégek, ahol az ott élő négy család 25 gyereket fogadott örökbe. A jelentős magyarországi támogatásoknak köszönhetően komoly fejlesztések valósulnak meg: megújultak a lakóházak, befejeződött a rehabilitációs központ építése és felszerelése.

Gui Angéla elmondta: nem volt kérdéses, hogy a háború kitörésének egyéves évfordulóján is ellátogatnak Kárpátaljára, annak ellenére, hogy mindenkiben munkált a félelem. „Az, hogy itt vagyunk, a gyerekeknek egyfajta biztonságérzetet ad” – jelentette ki.

Emmanuel Macron Kínába látogat a béketerv bemutatása után

A francia elnök közölte, hogy április elején Kínába látogat – részben azért, hogy Peking segítségét kérje a háború befejezéséhez.

Pekingnek segítenie kell a Nyugatnak „nyomást gyakorolni Oroszországra, hogy az soha ne használjon vegyi vagy nukleáris fegyvereket” – mondta Macron.

Elpusztult és elhagyatott az ukrán frontváros Bakhmut

Hónapok óta heves harc dúl az ukrán erődítményért, Bakhmutért. Az egykor 80 ezer lakosú városnak ma már csak néhány ezer lakosa van, miután a lövések és rakétacsapások számos épületet leromboltak, és az embereket elűzték otthonaikból.

Kína azt fontolgatja, hogy katonai segélyt nyújt Oroszországnak

Az Egyesült Államok értesülései szerint a kínai kormány azt fontolgatja, hogy drónokat és lőszert szállít Oroszországnak. Úgy tűnik, Peking még nem hozott végleges döntést, és nincs bizonyíték arra, hogy bármilyen fegyverszállításra sor került volna eddig. Oroszország és Kína között azonban tárgyalások folynak a felszerelések árát és nagyságát illetően.

Moszkva többször kért drónokat és lőszert Pekingtől. A kínai vezetés az elmúlt hónapokban aktívan vitatkozott arról, hogy küldjön-e segélyt vagy sem. Amerikai hírszerzési tisztviselők úgy vélik, hogy Kína most a felszerelés biztosítása felé hajlik, annak ellenére, hogy éppen tegnap szólított fel béketárgyalásokra és sürgette az összes felet a civilek elleni támadások beszüntetésére.

Robbanások Mariupolban

Petro Andriuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója egy Telegram-bejegyzésben közölte, hogy tegnap robbanásokat hallottak Jaltában – a körzet délnyugati részén.

A robbanásokról egy orosz katonai csomópont helyszínéről érkezett jelentés – mondta.

Ukrajna az orosz invázió első évfordulója alkalmából bélyeget adott ki

Ukrajna az orosz invázió első évfordulója alkalmából bélyeget adott ki. A bélyegen egy Banksy-festmény reprodukciója látható, amelyen egy fiú egy felnőtt férfit győz le dzsúdóban.

A képet az orosz elnök, Vlagyimir Putyin ihlette, akiről köztudott, hogy fekete öves judós. A képen látható fiatal judoka Ukrajnát képviseli, aki éppen leüt egy felnőtt férfit.

A főváros lakói pénteken tömegesen vásárolták meg az új bélyegeket Kijev főpostáján.

Az orosz tévében már Románia megtámadásáról beszélnek

Andrej Gurulov, orosz parlamenti képviselő ismertette egy orosz tévében, a háború lehetséges alakulásának vízióját – számol be róla a Mandiner.

– folytatta Gurulov. „A különleges katonai művelet most az Amerikai Egyesült Államokkal való konfrontáció” – mutatott rá.

Oroszország kifogyott a drónkészletből

A brit védelmi minisztérium legfrissebb tájékoztatása szerint Oroszország kifogyott az iráni gyártású drón készletéből. Jelenleg megpróbálnak utánpótlást szerezni.

A védelmi minisztérium a közösségi médiában azt nyilatkozta, hogy Oroszország valószínűleg úgy tekint a drónokra, mint olyan "hasznos csalikra, amelyek elterelhetik az ukrán légvédelem figyelmét a hatékonyabb orosz cirkálórakétákról".

Lukasenko fehérorosz elnök Kínába látogat

Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök február 28-án Kínában tesz látogatást. Lukasenko március 2-ig tartózkodik Kínában "Hszi Csin-ping kínai elnök meghívására". Lukasenko az orosz vezető, Vlagyimir Putyin közeli szövetségese, és támogatója Moszkva ukrajnai inváziójának. Fehéroroszország pénzügyileg és politikailag is függ Oroszországtól.

"Kína kész együttműködni Fehéroroszországgal a kölcsönös politikai bizalom elmélyítése érdekében" - közölte a kínai külügyminiszter.

Eurovíziós jegyeket kapnak az ukránok

Az Eurovíziós Dalfesztiválra szóló 3000 jegyet osztanak ki az Egyesült Királyságban élő, lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukránok között. A versenyre májusban Liverpoolban kerül sor, miután a 2022-es győztes Ukrajna nevében a várost választották a verseny helyszínéül.
A brit kormány 10 millió font támogatást jelentett be annak érdekében, hogy "az esemény valóban bemutassa az ukrán kultúrát" az ország elleni orosz invázió évfordulóján. A pénzből Liverpool városi tanácsát és a BBC ukrán művészekkel és előadókkal való együttműködését támogatják, hogy olyan műsort hozzanak létre, amely "a zenét ünnepli, és egyesíti az embereket a világ minden tájáról".

Az ukrán elnök találkozni szeretne a kínai elnökkel

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy találkozni kíván Hszi Csin-ping kínai vezetővel, hogy megvitassák Pekingnek az ukrajnai háború befejezésére vonatkozó javaslatait. Kína terve béketárgyalásokra és a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartására szólít fel. A 12 pontos dokumentum azonban nem mondja ki konkrétan, hogy Oroszországnak ki kell vonnia csapatait Ukrajnából, és elítéli az "egyoldalú szankciók" alkalmazását is, amit Ukrajna nyugati szövetségeseivel szembeni burkolt kritikának tekintenek. Peking még nem reagált a kijei meghívásra.

Eközben Oroszország üdvözölte a kínai békejavaslatokat. "Osztjuk Peking nézeteit" - áll a moszkvai külügyminisztérium közleményében.

A hét elején Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy Peking fegyverek és lőszerek szállítását fontolgatja Oroszországnak – ezt az állítást Peking határozottan cáfolta. Pénteken az amerikai média ismét arról számolt be, hogy a kínai kormány drónok és tüzérségi lövedékek küldését fontolgatja Moszkvába.

A kínai javaslatok az ország vezető diplomatája, Vang Ji moszkvai látogatását követték, ahol szerdán találkozott Putyin elnökkel és Szergej Lavrov külügyminiszterrel. A megbeszélések után a kínai állami Hszinhua hírügynökség azt mondta, hogy Peking hajlandó "elmélyíteni a politikai bizalmat" és "erősíteni a stratégiai koordinációt" Moszkvával.

Joe Biden: nem volna racionális, ha Kína tárgyalna

Egyszerűen nem volna racionális, hogy Kína tárgyaljon az Ukrajna és Oroszoroszág között zajló, Kijev számára teljesen igazságtalan háború kimeneteléről - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök az ABC News televíziós csatornának helyi idő szerint péntek este adott interjújában. Biden elmondta: Kína béketervében semmi olyasmit nem látott, ami Oroszországon kívül bárkinek haszonnal járna.

Ukrajnának jelenleg nem F-16-os vadászgépekre van szüksége, egyelőre ki van zárva, hogy harci repülőgépeket küldjünk Kijevbe - szögezte le az elnök. Hozzátette: "olyan helyzetet kell teremteni Ukrajna számára, amelyben a tavasz és a nyár során előrelépéseket tud tenni".

Kanada négy új Leopard 2 harckocsit ígért

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök megerősítette, hogy országa további négy Leopard 2 harckocsit szállít Ukrajnának, valamint egy páncélozott mentőjárművet és 5000 lőszert. Új szankciókat jelentett be oroszországi kötődésű magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben. Ez 129 személyt és 63 entitást foglal magában, köztük Oroszország miniszterelnök-helyetteseit és más tisztviselőket.

Az EU jóváhagyta a tizedik orosz szankciócsomagot

Az Európai Unió jóváhagyta a tizedik orosz szankciócsomagot Moszkva ukrajnai inváziójának évfordulóján – közölte a svéd EU-elnökség. "Az EU-tagállamok együtt vezették be a valaha volt legerősebb és legmesszebbmenő szankciókat, hogy segítsenek Ukrajnának megnyerni a háborút" - mondta a svéd EU-elnökség.

A csomag szigorúbb exportkorlátozásokat tartalmaz a kettős felhasználású termékekre vonatkozóan, valamint intézkedéseket a háborút támogató, propagandát terjesztő vagy Oroszország által használt drónokat szállító szervezetek ellen.

Megduplázták az orosz hajók számát a Fekete-tengeren

Ukrajna arra figyelmeztetett, hogy Oroszország újabb csapásokra készülhet, miután megkétszerezte a Fekete-tengeren szolgálatot teljesítő hajók számát.

Az orosz haditengerészet rendszeresen lőtt ki rakétákat fekete-tengeri flottájából Moszkva azon törekvésének részeként, hogy célba vegye a kritikus infrastruktúrát és energiatermelő létesítményeket Ukrajnában.

A Fekete-tengeren a hadihajók flottája megduplázódott a korábbiakhoz képest - ez már nyolc hajó - közölte az ukrán hadsereg. Ez azt jelezheti, hogy rakétatámadás, valamint dróntámadások készülnek. Az egyik hajó egy nyolc Kalibr rakétával felfegyverzett fregatt – áll a közleményben.

Zelenszkij: ennyi ember megölése nem maradhat büntetlenül

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meg van győződve arról, hogy Oroszország katonai és politikai vezetése bíróság elé kerül az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt, és ehhez Hollandia segítségét reméli.

"A legfontosabb az igazságszolgáltatás befejezése" - mondta az elnök, hangsúlyozva, hogy ennyi ember megölése nem maradhat büntetlenül.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. február 24-én az ukrán-magyar határszakaszon 5003 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6924 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 69 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást - közölte a rendőrség.