Orosz-ukrán háború

2022.10.18. 06:35

Sokkal több embert ölt meg a lezuhant orosz vadászbombázó, mint eddig hitték (videó)

Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 237. napjáról.

Nagy pusztítást okozott Kijevben a kamikaze drón

Forrás: NurPhoto/FP

Fotó: Oleg Pereverzev

Uniós biztos: az EU-nak nincs jogi kerete ahhoz, hogy egy harmadik országot terrorista államnak nyilvánítson

Az EU-nak nincs jogi kerete ahhoz, hogy egy harmadik államot, jelen esetben Oroszországot, terrorista államnak nyilvánítson - jelentette ki Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos az Európai Parlament kedd esti plenáris vitáján.

A biztos szerint, nemzeti szinten lehet ilyen döntést hozni, a tagállami parlamenteknek jogában áll így cselekedni.

Johansson elmondta, hogy az ukrajnai háború fordulóponthoz érkezett, az ukrán erők sikeresen védekeznek a megszálló orosz hadsereg ellen, azonban Moszkva tovább fokozza a feszültséget, tömegpusztító fegyverekkel fenyeget, ukrán területeket annektál, mobilizál, és civileket támad válogatás nélkül. "Minél több sikert arat az ukrán hadsereg, Oroszország annál inkább támad civileket, civil infrastruktúrákat. Moszkva agresszív háborúja súlyosan sérti a nemzetközi humanitárius jogot, a háborús bűnösöket felelősségre kell vonni" - hangsúlyozta.

A biztos azt is hozzátette, hogy véleménye szerint "Oroszország már elvesztette a háborút, egyre inkább vesztésre áll a harctéren". "Az EU-nak továbbra is töretlenül egységesnek kell maradnia, és Ukrajna is győzedelmeskedni fog" - zárta beszédét Johansson.

Az olasz képviselőház új elnöke szerint a szankciók bumeránggá változhatnak

Az Oroszországgal szembeni szankciók bumeránggá változhatnak Európa számára Lorenzo Fontana, a jobboldali Liga politikusa, az olasz parlament alsóházának új elnöke szerint, aki a RAI1 köztelevízióban nyilatkozott kedd este.

Lorenzo Fontana emlékeztetett, hogy az ukrajnai háború kirobbanását követően ő is hasznos eszköznek nevezte az Európa által alkalmazott szankciókat, "ha azokkal fegyverek nélkül lehet harcolni".

Vigyázni kell azonban, mivel az Oroszországgal szembeni szankciók "bumeránggá változhatnak, és mi kerülhetünk súlyos nehézségbe" - jelentette ki.

Kiemelte a gabonaellátás akadozását, és hangsúlyozta, hogy az súlyos élelmiszerválsághoz vezethet, valamint migrációs hullámhoz Afrika és a Közel-Kelet irányából Európába.

"Ez lehet a fegyver, amit Putyin Európa legyőzésére használ fel" - fogalmazott az olasz politikus.

Úgy vélte, nem kizárt, hogy a szankciók hatására az európaiak "adják fel előbb, mivel az orosz néphez képest mi kevésbé vagyunk edzettek a nehézségek elviselésében".

Az alsóház élére pénteken megválasztott Lorenzo Fontana a közmédia Porta a Porta című politikai-közéleti műsorában beszélt. A késő este műsorra tűzött adást a sajtó az előzetes rögzítés közben láthatta.

Korábban Silvio Berlusconi, a Hajrá Olaszország (FI) elnöke a kormányalakításról nyilatkozva újságíróknak elmondta, hogy továbbra is kapcsolatban áll az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal, aki nemrég a születésnapján is felköszöntötte Berlusconit. Oroszország római nagykövetsége diplomáciai forrásai szerint a két politikus közötti személyes kapcsolatról van szó.

A baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Enrico Letta közleményben hangoztatta, hogy Lorenzo Fontana és Silvio Berlusconi kijelentései bizonyítják, hogy az alakulóban levő jobbközép kormány kapcsolata Oroszországgal "kétszínű" lesz.  

Orosz parancsnok: módszeresen őrlik fel az ellenséget

Az orosz erők Ukrajnában nem törekednek gyors előretörésre, hanem módszeresen őrlik fel az ellenséget - jelentette ki kedden Szergej Szurovikin tábornok, az ukrajnai háborúban részt vevő orosz erők nemrég kinevezett új parancsnoka újságíróknak.

"Nem törekszünk gyors ütemű előrehaladásra, hanem óvunk minden katonát és módszeresen őröljük fel a támadó ellenséget" - mondta a tábornok. Hozzátette: ezzel nemcsak a saját veszteségek csökkennek, de a civillakosságot is óvják, feltöltik erőiket és tartalékaikat és nagy pontosságú fegyverekkel csapást mérnek az ukrán csapatok harckészségét befolyásoló infrastrukturális létesítményekre.

Ezzel összefüggésben kiemelte a Szu-57-es típusú, ötödik generációs vadászrepülőgép hatékonyságát. Közölte azt is, hogy az ukrajnai orosz hadművelet február 24-i kezdete óta az orosz légierő gépei 34 ezer bevetést hajtottak végre, több mint hétezer rakétát kilőve. Hozzáfűzte, hogy nagy sikerrel alkalmazták a Kinzsal típusú hiperszonikus rakétát.

Mint mondta, az ukrán csapatok naponta 600-1000 főt veszítenek.

A tábornok mindemellett elismerte, hogy nem egyszerű helyzet alakult ki Herszonnál. "Az ellenség célzott csapásokat mér az infrastrukturális létesítményekre és a herszoni lakóházakra. HIMARS-rakétalövedékek rongálták meg az antonovkai hidat és a kahovkai hőerőmű töltését, amelyeken a forgalom leállt" - ismertette. A csapások következtében akadozik az élelmiszer-, ivóvíz- és áramellátás is.

Uniós biztos: a válság megszűnéséhez Putyinnak el kell veszítenie a háborút

A jelenlegi válság megszűnéséhez Vlagyimir Putyin orosz elnöknek el kell veszítenie a háborút - jelentette ki kedden Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.

Az ukrajnai menekültekről szóló vitában a biztos elmondta: Putyin arra törekedett, hogy megossza Európát, de hiába, ez EU egységesebb és erősebb, mint valaha. Mint mondta, mintegy 4,3 millió ukrán menekült el a háborús erőszak elől és kapott ideiglenes védelmet az EU-ban, amit az unió 2024 tavaszáig szándékozik meghosszabbítani. A tagállamok befogadták őket, de sokan visszatértek Ukrajnába, hogy harcoljanak az orosz erők ellen vagy családjukat védelmezzék. Elmondta: Bucsa polgármestere egy közelmúltbeli találkozón arról tájékoztatta, hogy a település lakosainak mintegy 70 százaléka visszatért a márciusi mészárlás után.

"Minden ukrán azt reméli, hogy Putyin elveszti a háborút és sokan közülük az életüket is áldoznák azért hogy az Ukrajna nyerjen" - jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy az EU a menekültek munkavállalását igyekszik segíteni, ennek érdekében a bizottság hétfőn online álláskereső hírportált indított el, amelynek felületén a menekültek több mint három millió állására pályázhatnak. Emellett a bizottság 400 millió eurót különített el arra az esetre, ha a tél folyamán még több menekülő érkezne az EU-ba. "A források 30 százalékára a helyi önkormányzatok pályázhatnak" - tette hozzá.

Johansson arra is kitért, hogy az oroszok is menekülnek a mozgósítás elől, de többségük nem Európa felé veszi az irányt.

"Nagy probléma, hogyan különböztessük meg a rossz és jó szándékú orosz állampolgárokat. A turistavízumot már megvontuk tőlük és szigorúan ellenőrzünk minden orosz menedékkérőt" - hangsúlyozta. Hozzátette: "mindennek ellenére Európa nyitott akar maradni, különösen az üldözött újságírók és ellenzéki aktivisták számára".

Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában elmondta: Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója keretében rendkívüli erőfeszítéseket tesz az ukrán menekültek fogadása érdekében. "Az egyik legtöbb ukrán menekültet befogadó uniós tagállam vagyunk lakosságarányosan. A menekültek ellátása folyamatos és mindenre kiterjed: ukrán gyermekek ezrei kapnak helyet köznevelési intézményeinkben, ezer feletti beteg számára kórházi ágyat biztosítunk, továbbá egészségügyi felszereléseket küldtünk, és segítjük ukrán katonák rehabilitációját is - taglalta a képviselő.

Gál Kinga felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy míg Ukrajnából főként nők és gyermekek érkeznek, addig déli irányból, a nyugat-balkáni útvonalon érkező illegális bevándorlók, többségében fiatal férfiak száma rohamosan nő.

"Felfegyverzett csoportok szervezetten támadnak határőrökre. Ez is mutatja, hogy meg kell erősíteni az unió külső határait. Az elhibázott brüsszeli migrációs stratégia helyett támogatni kellene az EU külső határvédelmét biztosító tagállamokat, így Magyarországot is" - hangsúlyozta a képviselő.

Szergej Lavrov: nincs értelme fenntartani Nyugaton a korábbi orosz diplomáciai jelenlétet

Oroszországnak nincs értelme fenntartania a nyugati országokban korábbi diplomáciai jelenlétét, mert az orosz diplomaták emberinek alig nevezhető körülmények között kénytelenek ott dolgozni - jelentette ki kedden Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a diplomáciai szolgálatra felvett végzős diákok előtt tartott beszédében.

"Nincs értelme és szándék sincs arra, hogy fenntartsuk a korábbi jelenlétünket a nyugati országokban. Az embereink olyan körülmények között kénytelenek dolgozni, amelyek nehezen nevezhetők emberinek. Állandó problémákat okoznak nekik, fizikai támadások fenyegetik őket. Legfőképp pedig - nincs ott teendő, mióta Európa úgy döntött, hogy elzárkózik előlünk és megszakít minden gazdasági együttműködést. Nem fogjuk a dolgokat erőltetni" - hangsúlyozta Lavrov.

Felidézte, hogy Oroszország éveken át figyelmeztetett arra, hogy elfogadhatatlannak tartja a biztonsági fenyegetést a határain.

LAVROV, Szergej
Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszédet mond a diplomáciai szolgálatra felvett végzős diákok előtt Moszkvában 2022. október 18-án
Forrás: MTI/EPA/Orosz külügyminisztérium sajtószolgálata

"Ilyen körülmények között a súlypontot olyan országokra fogjuk helyezni, amelyek készek velünk az egyenrangúság és a kölcsönös előnyösség alapján együttműködni, s jó kilátásokkal rendelkező projektekre törekedni" - tette hozzá.

Hírszerzés: a légvédelem az iráni gyártmányú drónok 70 százalékát lövi le

Az Oroszországnak eladott iráni drónok első tétele 1750 darabot tett ki, az ukrán erők ugyanakkor az oroszok által ukrán terület felé elindított drónok mintegy 70 százalékát lelövik - jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy interjúban, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra ukrán hírportálok.

"Az első tételt 1750 drón mennyiségben rendelték meg, ezt újabb megrendelések követték. A gyártás és az oroszországi szállítás azonban nem egylépéses folyamat. A készleteket fokozatosan merítik ki, az irániak újakat gyártanak, de van ennek a problémának egy másik oldala is: az, hogy az összes drón körülbelül 70 százalékát folyamatosan lelőjük" - fejtette ki a hírszerzés vezetője.

Budanov szavai szerint a Kreml a rakétáiból is kezd kifogyni. Példaként említette, hogy az Iszkander típusú rakétákból az ukrán hírszerzés értesülései szerint már alig 13 százaléka maradt meg a háború előtti készletnek. Megjegyezte, hogy elméletben ennek nem lett volna szabad 30 százalék alá "esni", de "a háború megteszi a maga korrekcióit".

A hírszerzési főnök megerősítette, hogy megint Ukrajnában van Igor Girkin, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese, az egyoldalúan kikiáltott Donyecki Népköztársaság volt "védelmi minisztere". "Ismerjük az egyik tartózkodási helyét" - mondta, hozzátéve, hogy Ukrajna orosz megszállás alatt lévő területén tartózkodik, de további részleteket erről nem fedett fel.

Budanov emlékeztetett arra, hogy az ukrán katonai hírszerzés százezer dollár nyomravezetői jutalmat ajánlott fel Girkin kézre kerítéséért.

A horvát elnök nem fogja jóváhagyni ukrán katonák horvátországi kiképzését

A horvát hadsereg főparancsnokaként nem fogom jóváhagyni, hogy ukrán katonákat képezzenek ki Horvátországban - jelentette ki Zoran Milanovic horvát elnök kedden Zágrábban.

Milanovic arra az újságírói kérdésre válaszolt: mit szól ahhoz, hogy az Európai Unió katonai kiképzőmissziót hozott létre Ukrajna további támogatása és az ukrán fegyveres erők képességének javítása céljából, a misszió pedig az uniós tagállamok területén fog működni.

"Nem támogatom az ötletet, mert nem akarom, hogy Horvátország a kelleténél jobban belekeveredjen ebbe a háborúba. Korrektek vagyunk, szolidárisak és ennyi. Ennél tovább nem" - fogalmazott az államfő.

Rámutatott: nincs beleszólása abba, hogy Zágráb milyen eszközöket adományoz Ukrajnának, ezt a kormány határozza meg. Mindazonáltal hozzáfűzte: eszközök átadását is csak abban az esetben támogatja, ha cserében pótolják ezeket.

Mint mondta, nem támogatja a horvát hadsereg "meggyengítését". "Horvátország védelme áll az első helyen, utána sokáig semmi, majd a NATO és a többiek következnek" - húzta alá.

Az észtek szerint Oroszország terrorizmust támogató állam

Terrorizmust támogató államnak nyilvánította Oroszországot az észt parlament kedden elfogadott nyilatkozatában - jelentette az E-er-er helyi televíziós és rádiós műsorszolgáltató.

A 101 tagú Riigikogu 88 képviselője állt ki a nyilatkozat mellett, tartózkodás vagy ellenszavazat nem volt. 

A dokumentum Oroszországot "a terrorizmust szponzoráló" és "az európai békére legfőbb fenyegetést jelentő" államnak minősíti. 

A nyilatkozatban "terrorista szervezetként" nevezik meg a Wagner orosz magánhadsereget, valamint a donyecki és a luhanszki szakadár köztársaságok milíciáit - közölte a televízió.

A nyilatkozatban elítélték Oroszország "különleges katonai műveletét" Ukrajnában és az új entitások Oroszországhoz csatolását is. Kiemelték, hogy Észtország soha nem fogja elismerni az Ukrajnától elszakított Zaporizzsja és Herszon megyékben, valamint a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokban tartott népszavazások eredményeit. Emellett a parlamenti képviselők sürgették, hogy zárják ki Oroszországot az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai közül.

Ukrán rendőrség: gyerekek holttestét találták meg egy Donyeck megyei tömegsírban

Az ukrán erők által felszabadított Donyeck megyei Limanban öt gyermek holttestét exhumálták a hatóságok, közülük négyre egy tömegsírban bukkantak - hozta nyilvánosságra hétfőn az ukrán országos rendőrség.

A ötödiket, egy kisfiút édesanyja temette el házuk udvarán. A vizsgálat megállapította, hogy mind az öt gyermek repeszek okozta sérülésektől halt meg.

A fővárosban, Kijevben kiemeltek még egy holttestet a hétfői dróntámadás következtében beomlott lakóház romjai alól, így ötre emelkedett a támadás halálos áldozatainak száma.

Kedden az orosz erők tűz alá vették a donyecki származású Rinat Ahmetovnak, Ukrajna leggazdagabb emberének a tulajdonában lévő DTEK energetikai vállalat két, közelebbről meg nem nevezett objektumát. A vállalat sajtószolgálata szerint heten sérültek meg az ágyúzás következtében, a vállalat egy alkalmazottja kórházba szállítás közben meghalt. Az objektumokban súlyos károk keletkeztek. Amíg tartanak az ágyúzások, csak a legszükségesebb alkalmazottak vannak a létesítményekben, mindenki más óvóhelyen van.

Oroszország által megszállt területnek minősítette a Csecsen Köztársaságot az ukrán parlament

Az ukrán parlament kedden elfogadott határozatában Oroszország által ideiglenesen megszállt területnek minősítette az Icskeriai Csecsen Köztársaságot, és elítélte a csecsen nép ellen végrehajtott népirtást - hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A határozatot 287 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Eszerint Ukrajna nem ismeri el a terület Oroszország általi megszállását, és az ezen a területen fennálló rezsimet megszállónak tekinti - írta az Ukrajinszka Pravda hírportál, a határozat tartalmát ismertetve. Ukrajna emellett felszólítja az ENSZ tagállamait és a nemzetközi szervezeteket, hogy vizsgálják ki az Icskeriai Csecsen Köztársaságban elkövetett orosz bűntetteket, állítsák bíróság elé a felelősöket, és ismerjék el az országot Oroszország által megszállt területnek.    

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy 1994-1996-ban volt az első csecsenföldi háború, amely Icskeria győzelmével és függetlenségének elismerésével ért véget. 

Az orosz csapatok a háború alatt civilek százezreit ölték meg, az Oroszországi Föderáció csecsen adatok szerint mintegy 80 ezer katonát veszített, de hivatalosan Moszkva 5 és fél ezer katona elvesztését ismeri el. Ukrajnai önkéntesek is harcoltak a csecsenek oldalán.

A békeszerződés ellenére az orosz különleges szolgálatok megölték a csecsen köztársaság első elnökét, Dzsohar Dudajevet. 1999-ben Oroszország "a polgári lakosság védelme" ürügyén második háborút indított Csecsenföldön, és megszállta az országot.

Oroszország végül Csecsen Köztársaságként ismerte el Icskeriát az Oroszországi Föderáció részeként, és Ahmat Kadirovot tette meg ottani vezetőnek. Kadirov meggyilkolása után fia, Ramzan vette át a helyét.     

Peszkov szerint a négy elfoglalt ukrán régió "Oroszország teljes védelme alatt áll"

A Kreml szóvivője arra az újságírói kérdésre válaszolt így, hogy a régiók Moszkva nukleáris ernyője alatt állnak-e. Kijelentette: 

"Ezek a területek az Oroszországi Föderáció elidegeníthetetlen részei, és védelem alatt állnak. Biztonságukról ugyanolyan szinten gondoskodunk, mint Oroszország többi területéről".

Peszkov szerint az Északi Áramlat gázvezetékeit megrongáló robbanások ügyében indított nemzetközi vizsgálatot azzal a szándékkal hozták létre, hogy Oroszországot tegyék felelőssé. Peszkov ezzel összefüggésben kijelentette: az "elemi logika" azt diktálja, hogy a vezetékek megrongálása Oroszország érdekeit sérti. Hozzátette: a vizsgálatot "titokban" és Moszkva részvétele nélkül folytatják le.

Egy másik kérdésre tagadta, hogy az orosz erők iráni drónokat használtak volna Ukrajna megtámadására.

Videó: így néz ki a felrobbantott Északi Áramlat gázvezeték

A felvételeken látszik, hogy a Balti-tenger fenekén futó gázvezetéken óriási lyuk tátong. 

A svéd hatóságok által most közzétett videót egy nélküli búvárhajó készítette a szeptember végén megrongált Északi Áramlat gázvezetékről. Stockholm szerint a videón látható lyuk megközelítőleg nyolc méter átmérőjű, és biztosra vehető, hogy külső robbanás okozta, nem pedig valamilyen baleset. 

Kerítést építenek a finnek az orosz határra

Nagyjából 140 millió euróért építene kerítést Finnország az Oroszországgal közös határszakaszra. A projektről október 18-án fognak tárgyalni a finn parlamentben.

A Vaalimaa határátkelő Virolahtiban. A jövőben az eddiginél is nehezebb lesz Finnországba jutni Oroszországból 
Fotós: Sasu Makinen / Forrás: Lehtikuva/AFP

Az oroszok azt állítják, nem tudnak semmit a kamikaze drónokról

Dimitrij Peszkov, orosz elnöki szóvivő szerint nincsenek információik arról, hogy az ukrán városok elleni támadásban bevetettek-e iráni kamikaze drónokat. Az ukránok szerint az oroszok mostanában a Shahed-136 típusú öngyilkos drónokat használják a városok elleni támadásokhoz, erről több felvétel is tanúskodik. A hétfői támadások során Kijevben legalább öt ember halt meg.

Áram nélkül maradhat Ukrajna

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint 

az ország villamosenergia-hálózatának 30 százaléka megsemmisült október 10 óta, ezért országosan áramszünetekre kell számítani. 

Vitalij Klicsko korábbi bokszoló, Kijev polgármestere 
Fotós: Yasuyoshi Chiba / Forrás: AFP

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere pedig azt közölte, hogy nem csak az árammal kell spórolnia a főváros lakóinak, hanem minél több ivóvizet is el kell raktározniuk, hiszen a vízvezetékekkel is problémák adódhatnak.

Elmenekült Oroszországból a háború ellen tiltakozó tévés

Elmenekült az országból az egyik orosz állami televízió korábbi újságírója, aki élő adásban tiltakozott Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója ellen. 

„Marina Ovszjannyikova és lánya néhány órával azután hagyták el Oroszországot, hogy kijátszották a házi őrizetet. Most Európában vannak"

 – mondta a nő ügyvédje, aki szerint a nyilvánosság elé lépnek, amint az biztonságos lesz.

Marina Ovszjannyikova
Forrás: AFP

A Channel One egykori szerkesztője márciusban került a világ címlapjaira, miután egy háborúellenes plakáttal a kezében sétált be az esti híradó hátterébe.

Augusztustól házi őrizetbe helyezték, miután július közepén magányos tiltakozást tartott a Kreml közelében egy Putyin-ellenes plakáttal.

Délen támad az ukrán légierő

Az ukrán légierő 11 légicsapást mért az oroszok déli állásaira. 

Oroszország négy harckocsit, két aknavetőt, egy 2S3 Akatsiya önjáró tarackot, egy Tor rakétarendszert és három páncélozott járművet vesztett 

– jelentette az ukrán déli hadműveleti parancsnokság. A Mikolajiv megyei Bereznehuvatszka térségében mezőgazdasági területeket lőttek BM-30 Smerch rakétavetővel. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

Étolajtartályokba csapódtak az orosz drónok

Az orosz erők napraforgóolaj-tartályokat vettek célba Mikolajivban. Kamikaze drónokkal csaptak le az exportra kész olajszállító konténerekre a kikötőben – jelentette Dmitro Pletencsuk, a Mikolajiv megyei katonai hivatal sajtófőnöke. Tűz ütött ki és nagy mennyiségű olaj szivárgott a tartályokból. A tűzoltóknak órákon keresztül harcoltak a lángokkal, mire sikerült eloltaniuk a tüzet.

Újabb rakétacsapások Kijevben

Az ukránok szerint három orosz rakéta is becsapódott Kijevben. 

Az oroszok ismét az energetikai infrastruktúrát célozták, ennek következtében több kerületben is elment az áram.

 Nem csak az ukrán fővárosban voltak robbanások, hanem Dnyipro, Krivoj Fog és Harkovban is. 

Három rakéta érte el Szumi megyét

Oroszország három rakétát lőtt ki Szumi megye infrastruktúrájára – jelentette a megye kormányzója, Dmitro Zsivickij. 

Öt ember meghalt, 14-en pedig kórházba kerültek az orosz támadások következtében a megyében. 

A mentési műveletek folyamatban vannak – mondta a kormányzó.

Olasz támogatás Ukrajnának

Olaszország új katonai segélycsomagot nyújt Ukrajnának. Olekszij Reznikov ukrán védelmi miniszter a Twitteren jelentette be az olasz támogatást, de arról nem közölt részleteket, hogy milyen értékű lesz a csomag, sem arról, hogy mit tartalmaz majd és mikorra várható.

Könyvet adnak ki az ukrán elnök háborús beszédeiből

Karácsony előtt megjelenik Volodimir Zelenszkij háborús beszédeinek gyűjteménye. 

Az Üzenet Ukrajnából címet viselő könyvben az elnök 16 beszéde olvasható, amiből reméli, hogy az olvasónak sikerül megértenie az ukránok törekvéseit, elveit és értékeit.

 A könyveladásból származó bevétel a United24 nevű jótékonysági kezdeményezéshez kerül.

Lelőttek nyolc drónt

Az ukrán légvédelem 8 iráni gyártmányú kamikazedrónt lőtt le hétfőn éjszaka. Az ukrán légierő közölte, hogy a drónokat a Kijevet és Kijev megyét magában foglaló Központi Légierő Parancsnokság semmisítette meg. Az ország légvédelme két, a Fekete-tenger felől érkező Kalibr cirkálórakétát is semlegesített.

Irán tagadja a drónszállításokat, Ukrajna szankciót követel

Irán hétfőn ismét közölte, hogy nem biztosított Oroszország számára Ukrajnában használható drónokat. "Az Oroszországnak drónokat szállító Iránról szóló hírek politikai ambíciókkal bírnak, és nyugati források terjesztik. Nem biztosítottunk fegyvert a háborúban álló országok egyikének sem" – mondta Nasszer Kanaani, az iráni külügyminisztérium szóvivője. Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai főképviselője kijelentette, hogy az EU "konkrét bizonyítékokat" fog keresni Irán részvételére az orosz-ukrán háborúban.

Ukrajna külügyminisztere ugyanakkor felszólította az Európai Uniót, hogy szankcionálja Iránt, amiért kamikazedrónokat szállított Oroszországnak. A legutóbbi dróntámadásban négy civil halt meg hétfőn Kijevben.

Sokkal több a halott, mint eddig hitték

Legalább 13 ember, köztük három gyerek halt meg, 19-en pedig megsérültek, amikor lezuhant egy Szu-34-es orosz vadászbombázó hétfőn a dél-oroszországi Jejszk városában egy lakóépület udvarára - közölte az orosz hatóság kedden, amikor befejezték az áldozatok utáni kutatást.

A lezuhant repülőgép roncsai a ház udvarán
Fotós: STRINGER/AFP

Az orosz védelmi tárca hétfői jelentése szerint

"2022. október 17-én emelkedés közben szerencsétlenséget szenvedett a déli katonai körzet légitámaszpontjáról gyakorlórepülésre induló Szu-34-es gép".

A repülőgép Jejszk városközpontjában zuhant le, üzemanyaga pedig kigyulladt. A TASZSZ orosz hírügynökség saját forrásaira hivatkozva úgy tudja, hogy a harci repülőgép egyik hajtóműve kapott lángra felszállás közben. A gép két pilótája sikeresen katapultált, túlélték a szerencsétlenséget.

Tüntetők az iráni nagykövetség előtt

Tüntetők jelentek meg az éjjel Irán kijevi nagykövetsége előtt az oroszországi fegyvereladás miatt. A tüntetők az orosz terrorizmus támogatásával és az ukránok meggyilkolásával vádolták Iránt. Az ukrán zászlókba burkolózó emberek egy része gyertyát helyezett el a nagykövetség előtt, és fehér lapokra pirosra festette a „Stop terror" feliratot, míg mások énekeltek és plakátokat tartottak a kezükben azzal a felirattal, hogy „Irán támogatja a terrorizmust".

Az ukránok egyre közelebb kerülnek Herszonhoz

Az ukrán csapatok egyre közelebb nyomulnak a Krímtől északra fekvő Herszon nagyvároshoz. Herszon egyike annak a négy ukrajnai régiónak, amelyeket Moszkva nemrégiben állítása szerint annektált.

Négy halottja van a hétfői dróntámadásoknak

Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke bejelentette, hogy Oroszország hétfőn öt légicsapást mért Kijevre, amelyek négy halálos áldozatot követeltek, valamint támadta Szumi és a középső Dnyipropetrovszk régió energialétesítményeit, amivel települések százai maradtak ideiglenesen áram nélkül. Mindenhol megkezdődött a megrongálódott hálózat helyreállítása.

Drón repül Kijev felett 2022. október 17-én
Fotós: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP

Ismét megszakadt a zaporizzsjai atomerőmű áramellátása

Az orosz lövedékek becsapódása miatt megint megszakadt Európa legnagyobb atomerőművének külső áramellátása – közölték az ukrán energiaügyi hatóságok. 

Az ukrán Energoatom atomenergetikai vállalat azt állította, hogy hétfőn orosz támadás érte az erőművet árammal ellátó alállomást. Míg az erőmű hat reaktorát leállították a harcok miatt, áramellátásra van szüksége ahhoz, hogy a kritikus biztonsági rendszerek működőképesek maradjanak. A hűtővíznek még leállás közben is keringenie kell a reaktor tüzelőanyaga körül, hogy megakadályozza annak megolvadását. A tárolótavakat is fel kell tölteni, hogy megakadályozzák a kiégett fűtőelemek túlmelegedését és az esetleges radioaktív kibocsátást.

Ezeket a tápegységeket többször kikapcsolták, így az erőmű üzemeltetője arra kényszerült, hogy ideiglenesen dízelgenerátort használjon a biztonsági rendszerek működtetéséhez. Az Energoatom többször is felszólított az erőmű demilitarizálására és az azt körülvevő orosz erők visszavonására.

Több és modernebb légvédelemre van szüksége Ukrajnának

A civil célpontokat érő orosz rakéta- és dróntámadások kapcsán Volodimir Zelenszij ukrán elnök ismét emlékeztetett, hogy országának még több és még modernebb légvédelmi eszközökre van szüksége, hogy a "terrortámadások" ellen meg tudják védeni a lakosságot. Szerinte Oroszországnak nincs esélye a csatatéren, ezért terrortámadásokkal akar nyomást helyezni Ukrajnára, Európára és az egész világra.

Sikeres fogolycsere

Sikeres fogolycseréről számolt be éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szerint 108 ukrán nő szabadult ki az orosz fogságból, köztük tisztek, altisztek, közlegények a hadsereg, a haditengerészet, a területvédelem, a nemzetőrség, valamint a határőrség kötelékéből. A szabadon engedett ukránok között van 12 civil is, egy részüket 2019 óta tartották foga az oroszok. A 96 katona között van 37 olyan, akiket az Azovstal acélműből evakuáltak, de olyanok is, akiket jóval a háború előtt fogtak el az oroszok.

Az orosz fogságból kiszabadult 108 ukrán nő egy meg nem nevezett helyszínen 2022. október 17-én
Forrás: MTI/EPA/Andrij Jermak Telegram-csatornája

Az ukrán elnök háláját fejezte ki azoknak, akik részt vettek a sikeres fogolycserében, egyben emlékeztetett: érdemes feltöltve tartani a cserealapot, mert minél több orosz foglyuk van, annál könnyebb lesz kiszabadítani az ukrán harcosokat.

Arról nem beszélt az elnök, hogy a mostani fogolycsere alkalmával hány orosz katonát engedtek szabadon. Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy 110 oroszt szabadítottak ki, köztük 72 polgári tengerészt, akiket február óta tartottak fogva Ukrajnában.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában