Háború a szomszédban

2022.08.16. 07:08

Zelenszkij szankciót követel az orosz nukleáris ipar ellen – frissül (videó)

174. napja pusztít az orosz–ukrán testvérháború.

Fotós: Vaszilij Zslobszkij

Cikkünk frissül!

Ukrajnába utazik az ENSZ főtitkára

Ukrajnába utazik a héten António Guterres, az ENSZ főtitkára –közölte kedden szóvivője, Stéphane Dujarric.

Tájékoztatása szerint a főtitkár augusztus 18-án látogat a nyugat-ukrajnai Lviv városába, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel egy háromoldalú találkozón vesz részt. Mint mondta, négyszemközti megbeszélést is fog tartani az ukrán államfővel.

Pénteken Guterres a fekete-tengeri Odessza kikötőjébe utazik tovább. Dujarric emlékeztetett, hogy Odessza egyike annak a három kikötőnek, amelyeket a török közvetítéssel létrejött orosz–ukrán megállapodás értelmében kijelöltek az ukrán gabonaexport újraindítására.

Az ENSZ-szóvivő szerint a megbeszélések egyik fő napirendi pontja a terményexport újraindítását célzó megállapodások végrehajtása lesz, de megvitatják a zaporizzsjai atomerőmű és az olenivkai börtönre mért rakétacsapás miatt kialakult helyzetet is.

Dujarric hozzátette, hogy mielőtt visszatérne New Yorkba, Guterres Isztambulba is ellátogat, ahol megtekinti az ukrán gabonaszállítmányok ellenőrzését szolgáló koordinációs központot.

Újságírói kérdésre felelve Dujarric közölte: moszkvai látogatást Guterres egyelőre nem tervez.

Enerhodart lőtte az ukrán hadsereg a város Moszkva-barát vezetése szerint

Tüzérségi tűz alá vette az ukrán hadsereg a Zaporizzsja megyei Enerhodar város lakónegyedeit – közölte kedden a Moszkva-barát városvezetés sajtószolgálata.

A közlés szerint a támadás célja ellencsapás kiprovokálása lehetett a Dnyeper túlpartján fekvő Nikopolra és Marganecre, ahová amerikai, brit, lengyel és litván televíziós forgatócsoportok érkeztek. Enerhodarban működik a zaporizzsjai atomerőmű, amely a legnagyobb ilyen létesítmény Európában.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője hétfő éjjel arra figyelmeztetett, hogy az ukrán fegyveres erők parancsnoksága nagyszabású provokációkra készül a zaporizzsjai atomerőmű közelében. Mint mondta, ennek végrehajtására Nikopol városba egy ezerfős ukrán sugár-, vegy- és biológiai védelmi alegység érkezett.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium hivatalos szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők olyan francia gyártmányú, EMP F2 típusú harckocsiaknát használnak, amelyet a telepítés után nem lehet hatástalanítani, ami sérti a genfi egyezmény vonatkozó, 1980-ban aláírt második jegyzőkönyvének rendelkezéseit. Közölte, hogy ilyenből az orosz katonák több mint félszázat találtak vasárnap a donyecki régióban lévő Artemivszk közelében elhagyott ukrán állásokban.

Konasenkov szerint ezt megelőzően Artemivszknál az ukrán 72. gépesített lövészdandár állásaira mért csapások következtében több mint ötven katona életét vesztette, és hat haditechnikai eszköz megsemmisült. A szóvivő szerint az orosz légierő nagy pontosságú fegyverekkel „megsemmisítette” az ukrán fegyveres erők 46. légi mozgékonysági dandárja 3. zászlóaljának több mint húsz katonáját, további harmincat pedig megsebesített Herszon megyében.

Tájékoztatása szerint az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok hét vezetési pontra, 182 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, egy légvédelmi felderítő és célzó radarállomásra, valamint egy lőszer- és egy üzemanyagraktárra mértek csapást. Az ütegelhárító művelet során két ukrán Grad-, három Gjacint-B és öt D-30-as szakasz semmisült meg, az orosz légvédelem pedig lelőtt két ukrán drónt és három rakétasorozatvető-lövedéket.

Robbantások Kurszkban

Felrobbantottak egy vonatsínt az oroszországi Kurszkban. A vonalon csak tehervonatok közlekedtek.

Sojgu: a nukleáris fegyverekkel az elrettentés a célunk

Az orosz védelmi miniszter kedden a X. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencia megnyitóján azt mondta: "A többpólusúság valósággá vált. Ennek a világnak a sarkai már világosan kirajzolódnak" - mondta.

Sojgu szerint a fő különbség e pólusok között az, hogy amíg egyesek tiszteletben tartják a szuverén államok érdekeit, és figyelembe veszik az országok és népek kulturális és történelmi sajátosságait, addig mások figyelmen kívül hagyják őket. 

Értékelése szerint a globális biztonsági rendszer radikális változáson megy keresztül, az Egyesült Államok és szövetségesei feltétlen dominanciája már a múlté.

Russia Defence8150299 25.03.2022 In this handout photo released by the Russian Defence Ministry, Russian Defence Minister Sergei Shoigu speaks during a working meeting in Moscow, Russia. Editorial use only, no archive, no commercial use. Vadim Savitskii / Russian Defence Ministry (Photo by Vadim Savitskii / Russian Defence Ministry / Sputnik via AFP)
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter
Fotós: Vadim Savitskii / Forrás: Orosz Védelmi Minisztérium Szputnyik/AFP

A tárcavezető azt hangoztatta, hogy a NATO "ledobta álarcát" , többé nem leplezi agresszív jellegét, mert a szövetség stratégiai tervezési dokumentumai rögzítik a globális dominanciára szóló igényt, a blokk érdekszférájába vonva Afrikát, a Közel-Keletet és az ázsiai-csendes-óceáni térséget.

A Nyugat Sojgu szerint arra törekszik, hogy a nemzetközi kapcsolatok kialakult rendszerét egy úgynevezett "szabályokon alapuló világrenddel" váltsa fel. "A logika egyszerű és ultimátumszerű. Akit a szövetség úgynevezett demokratikus partnernek jelöl, az vagy elveszíti szuverenitását, és a történelem állítólagos helyes oldalára áll, vagy az úgynevezett autoriter rezsimek kategóriájába kerül, amelyekkel szemben a befolyásolás minden eszköze alkalmazható, egészen az erőszakos nyomásgyakorlásig" - mondta.

"Az európai biztonsági helyzet rosszabbá vált, mint amilyen a hidegháború csúcspontján volt. 

A szövetség katonai tevékenysége maximálisan agresszív, oroszellenes irányultságot öltött. Jelentős amerikai erőket telepítettek a kontinensre, a koalíciós csapatok száma Kelet- és Közép-Európában a sokszorosára nőtt" - hangoztatta.

Rámutatott, hogy a NATO már a Moszkva által "különleges hadműveletnek" nevezett ukrajnai háború előtt megkezdte keleti szárnyának megerősítését. Szerinte ez a folyamat megpecsételi a hidegháború idején Európában létrehozott bizalmi és fegyverzetellenőrzési mechanizmusok leépülését, amelyek meghonosítását egyébként korábban szakértők az ázsiai-csendes-óceáni térségben is javasolták.

Sojgu szerint Finnország és Svédország NATO-csatlakozása és csapásmérő fegyverek estleges telepítése ezeknek az országoknak a területén megváltoztatja a biztonsági feltételeket a balti térségben és az Északi-sarkvidéken, és szükségessé teszi az orosz védelmi megközelítések felülvizsgálatát. Mint mondta, "nem felel meg a valóságnak" az az állítás, hogy a finn és a svéd csatlakozás oka egy orosz "különleges hadművelet", mert ezeknek az országoknak a szövetséghez való közeledése már évek óta tart.

Hazugságnak nevezte azokat a sajtóhíreket, miszerint Oroszország taktikai nukleáris és vegyi fegyverek bevetését tervezi Ukrajnában. Hangsúlyozta, hogy katonai szempontból nincs szükség ilyen fegyverekre.

"Az orosz nukleáris fegyverekkel a fő célunk a nukleáris támadás elrettentése"

 - mondta Sojgu, rámutatva, hogy bevetésük csak rendkívüli körülmények között, az irányadó orosz dokumentumok által meghatározottan lehetséges. Megjegyezte, hogy viszont az Egyesült Államok az információs térben igyekszik elterelni a figyelmet saját ukrajnai katonai biológiai projektjeiről.

A tárcavezető szerint erőfeszítéseivel a NATO igyekszik elnyújtani a súlyos emberveszteségeit eltitkolni próbáló "kijevi rezsim agóniáját", 

noha a szövetségnek nincs kétsége afelől, hogy a "különleges hadművelet" céljait maradéktalanul végre fogják hajtani, ellenben "kudarcot fognak vallani" az Oroszország stratégiai és gazdasági meggyengítését, Moszkva nemzetközi elszigetelését célzó törekvések. Sojgu azt mondta, az ukrán hadsereg hadműveleteinek tervét Londonban és Washingtonban dolgozzák ki, amelyekhez szerinte a súlyos emberveszteségeit titkoló Kijev "fogyóeszközként" szállítja az élőerőt.

"Nemcsak a csapások célpontjainak koordinátáit adja meg a nyugati hírszerzés, hanem ezen adatoknak a fegyverrendszerekbe történő bevitele is nyugati szakemberek teljes ellenőrzése alatt történik" 

- jelentette ki Sojgu, aki szerint az orosz hadsereggel az Ukrajnát irányító Nyugat egyesült erői állnak szemben.

Hozzátette: a Doynec-medence civil lakosainak haláláért a fegyvert szállító nyugati országok felelősek. Megjegyezte, hogy Nagy-Britanniának a "gyarmatokon szerzett tapasztalatai" segítettek a jelenlegi ukrán rendszer kezelésében.

Elmondta, hogy az orosz szakértők figyelmesen tanulmányozzák a zsákmányolt nyugati fegyvereket a saját gyártmányú eszközök tökéletesítése céljából. A miniszter szerint a "különleges hadműveletben" szertefoszlottak azok a mítoszok, amelyek az Ukrajnának szállított nyugati "szuperfegyverekhöz" - a Javelin páncéltörőkhöz, az M777-es nagy hatótávolságú tarackokhoz vagy a HIMARS rakétasorozatvetőkhöz - kapcsolódó mítoszok, eközben pedig az orosz fegyverek jó minősége beigazolódott.

"Ezeket a nyugati fegyvereket a harcokban bedarálják" - jelentette ki. Mint mondta, az orosz haderő minden szinten szem előtt tartja a hadviselés humanitárius szabályait rögzítő genfi megállapodásokat.

Álláspontja szerint az Egyesült Államok a többpólusú világ kialakulását az ázsiai-csendes óceáni térségben az ASEAN megingatásával, valamint a NATO és a potenciálisan katonai-politikaivá fejlődő ausztrál-brit-amerikai AUKUS szövetség "összenövesztésével" próbálja megakadályozni. Nem zárta ki, hogy a nyugatiak áttelepítik Ázsiába a nukleáris hadgyakorlatokat, és veszélyesnek ítélte meg az ausztrál nukleáris tengeralattjáró-flotta kiépítésére vonatkozó terveket. Nancy Pelosi amerikai képviselőgázi elnök tajvani látogatását a térséget destabilizáló provokációnak minősítette.
 

Zelenszkij elutasította a hadköteles férfiak külföldi utazásának engedélyezését

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítóan válaszolt arra a lakossági petícióra, amelyben azt kezdeményezték, hogy a hadköteles korú férfiak is utazhassanak Ukrajnából külföldre a hadiállapot ideje alatt - számolt be kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az elektronikus petíciót az elnöki honlapon három hónap alatt több mint 25 ezren támogatták, így Zelenszkij köteles volt választ adni a kérdésre. A petíció indoklása szerint harcolni csak a "harcképes embereknek" kell, mások azzal lehetnek hasznosak, hogy külföldön dolgoznak, és pénzzel támogatják az ukrán hadsereget.

Zelenszkij viszont emlékeztetett arra, hogy az alkotmány 17. cikke szerint az állam szuverenitásának és területi integritásának védelme az egész ukrán nép dolga, az alaptörvény 65. cikke szerint pedig a haza védelme, a függetlenség, illetve Ukrajna területi integritása Ukrajna állampolgárainak felelőssége. Rámutatott továbbá arra, hogy az általános mozgósításról február 24-én rendelet született, amely szerint azok, akik korábban nem teljesítettek katonai szolgálatot, a gyakorlótereken vagy kiképzőközpontokban elvégzett kiképzést követően teljesíthetik kötelezettségüket a fegyveres erőknél. Az elnök azt is megjegyezte, hogy a tartalékos, katonai szolgálatra be nem hívott állampolgárok védelmi jellegű munkába vonhatók be. A petícióra adott válasz szerint az államnak jogában áll korlátozni az állampolgárok külföldre utazását hadiállapot vagy szükségállapot esetén, megjelölve e korlátozások időtartamát.

Putyin megszólalt Ukrajna sorsáról

A Nyugat megingatta az európai biztonság rendszerét, és ágyútölteléknek használja Ukrajnát - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a X. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencia részvevőihez intézett keddi beszédében.

Putyin az Egyesült Államokat, a NATO-t, a kollektív nyugatot és a nyugati globalista elitet provokációk szervezésével és az európai biztonság összeomlasztásával vádolta meg.

 

Álláspontja szerint a NATO keleti szárnyán a támadó erők csapásmérő képességének növelésével, a katonai infrastruktúra fejlesztésével és a rakétavédelem telepítésével nem erősíti, hanem épp ellenkezőleg, gyengíti a biztonságot.

 

Vlagyimir Putyin orosz elnök
Forrás: Szputnyik/AFP/Mikhail Klimentyev 

Kifogásolta, hogy a NATO nem vett tudomást a kölcsönös biztonság szavatolására vonatkozó tavaly decemberi orosz javaslatokról. Az orosz elnök szerint a nyugati országok katonai konfliktusok kirobbantásával akarják fenntartani hegemóniájukat. Az állította, hogy Oroszország az Egyesült Nemzetek Alapokmányával teljes összhangban indított különleges hadműveletet Ukrajnában.

 

Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és "vazallusait", hogy durván beleavatkoznak szuverén államok belügyeibe, provokációkat, puccsokat és polgárháborúkat szerveznek.

 

Fenyegetéssel, zsarolással és nyomásgyakorlással próbálják a független államokat arra kényszeríteni, hogy engedelmeskedjenek akaratuknak - mondta.

Rakétatámadás Zsitomirban

Több robbanást jelentettek a fehérorosz határ mellett fekvő, ukrán fennhatóság alatt álló Zsitomir régióból. Feltehetően ez Oroszország válasza a krími támadásra, ami mögött nagy valószínűséggel Ukrajna áll, de még hivatalosan nem ismerték el.

Ukrajna augusztus 24-én számít nagyobb orosz támadásra

Augusztus 24. az ukrán Függetlenség Napja. Jurij Ihnat, a légierő parancsnokságának szóvivője szerint a hírszerzésük azt mutatja, hogy Oroszország katonai kapacitást épít ki Fehéroroszország területén, és ez az augusztus 24-i támadásokra való felkészülés lehet.

Újabb robbanás a Krímben, légi támaszpontot érhetett dróntámadás

Fekete füstfelhők voltak láthatók a katonai légi támaszpont felett a Krím-félszigeten, Szimferopol régióban, Gvardeiskoye faluban – jelentették a helyi lakosok a Kommerszantnak. A polgárok szerint korábban több robbanás is hallatszott a katonai létesítmény területén.

A Kommerszant forrása szerint ellenőrzik, hogy dróntámadás érhette-e a bázis lőszerraktárát. A krími illetékesek egyelőre nem kommentálták a helyzetet.

A donyecki régiót támadták az oroszok

Egy civil meghalt, ketten megsebesültek, amikor az oroszok csapást mértek Kosztyantyinivka városra – jelentette be Pavlo Kirilenko kormányzó.

Melitopolban valószínűleg nem lesz fűtés a télen

Az orosz megszállóknak nem lesz idejük az infrastruktúra kijavítására a tél elejére, így a lakosok fűtés nélkül maradnak a hideg évszakra – figyelmeztetett Ivan Fedorov, az oroszok által megszállt Melitopol elmenekült ukrán polgármestere. Fedorov szerint a város fűtésének 95%-a gázból származik, a gázellátás azonban három hete nem működik a városban.

Lettország négy helikoptert adott át Ukrajnának

A lett Delfi média arról számolt be, hogy Lettország két Mi-17-es és két Mi-2-es helikoptert küldött az ukrán légierőnek. Lettország már több mint 200 millió euró értékben szállított Ukrajnának fegyvereket, köztük Stinger légvédelmi rakétákat.

Putyin: új katonai blokk alakulhat az ázsiai csendes-óceáni térségben

A nyugati országok egy NATO-szerű rendszer kiterjesztésére törekszenek az ázsiai csendes-óceáni térségre – jelentette ki kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az úgynevezett AUKUS-blokk Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok tagságával jött létre. Putyin azt is mondta, hogy az Egyesült Államok megpróbálja elhúzni az ukrajnai konfliktust, és hogy Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatása alaposan megtervezett provokáció volt.

Bejelentést tett az orosz védelmi miniszter az atomfegyverek használatáról

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter ma kijelentette, hogy Oroszországnak nincs szüksége nukleáris fegyverek bevetésére Ukrajnában. A moszkvai nemzetközi biztonsági konferencián tartott beszédében azt állította, hogy az ukrajnai katonai műveleteket az Egyesült Államok és Nagy-Britannia tervezi, és hogy a NATO "többszörösére" növelte csapaterősítését Kelet- és Közép-Európában – írja a Reuters.

Harci robotkutyát vethetnek be az oroszok

Az orosz Intellect Machine cég bemutatta az M-81 nevű robotkutya első prototípusát az orosz hadsereg idei kiállításán, amely hétfőn nyílt meg Moszkva mellett. A cég közlése szerint az eszköz katonai és polgári feladatok ellátására is alkalmas – számolt be a vg.hu. A cég szóvivője a RIA hírügynökségnek elmondta, hogy az M-81 harci helyzetekre is adaptálható, hiszen képes precíziós tüzet vezetni, célpontokat azonosítani, járőrözni, fegyvereket és lőszereket szállítani. 

Szeptember 11-én lehet a népszavazás Herszonban

Kremlbeli források szerint a Moszkva által kinevezett adminisztráció az ukrán Herszon régióban szeptember 11-én népszavazást tervez. Három másik ukrán régióban – Donyeckben, Luhanszkban és Zaporizzsjában – is terveznek népszavazás. A referendumok célja a területek annektálása és oroszország új régiójává nyilvánítása.

Tízezer ukránt képeznek ki a britek városi hadviselésre

A brit hadsereg 10 000 ukrán katonát képez ki lövészetre, harctéri elsősegélynyújtásra és városi hadviselésre. A brit kiképzők célja, hogy az újoncokból heteken belül harcra kész katonák legyenek. Az első kontingens a múlt hónapban érkezett brit földre, és már vissza is küldték őket a kimerült ukrán egységek pótlására. A programba Kanada, Hollandia, Új-Zéland és az északi országok is küldtek kiképzőket.

Több robbanás a Krímben, evakuálnak egy falut

A helyi média szerint egyszerre két baleset történt: tűz ütött ki egy transzformátor-alállomáson Dzsankojban, és robbanás történt egy lőszerraktárban Májszkoje faluban. Később Májszkoje település vezetősége megerősítette a lőszerraktár felrobbantásáról szóló jelentéseket, a település lakóit evakuálják.

ORFK: 15 343-an érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 6499-en léptek be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 8844-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

Külföldi zsoldosok az orosz bíróság előtt

Öt külföldit – három brit, egy svéd és egy horvát állampolgárságú férfit – vádoltak meg az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai szeparatista bíróságon, hogy zsoldosként az ukránok oldalán harcoltak a háborúban. Az egyik britet, a horvát és a svéd férfit Mariupolban és környékén fogták el. Az orosz sajtó szerint halálbüntetés fenyegeti őket a magát önállónak kikiáltó Donyecki Népköztársaság törvényei értelmében. Mind az öten ártatlannak vallották magukat. A tárgyalás október elején folytatódik. Júniusban a donyecki hatóságok két britet és egy marokkói állampolgárt ítéltek halálra hatalomátvételi kísérlet és zsoldos tevékenység vádjával.

Tengerben úszó civilek haltak meg Odesszánál

Három civil meghalt, ketten pedig megsebesültek egy robbanószerkezettől úszás közben a Fekete-tengeren Odessza régióban – közölte a helyi rendőrség. Állítólag az építkezésen dolgozók figyelmen kívül hagyták az akadályokat és a figyelmeztető táblákat a Belhorod-Dnisztrovszkij kerület egyik strandján, és úszni mentek a tengerbe. Három férfi (25, 32 és 53 évesek) meghalt, egy másik férfi és egy nő pedig megsebesült – közölte a rendőrség.

Fehéroroszországból orosz rakétatámadás indulhat Ukrajna ellen 

Folynak az előkészületek egy Ukrajna területe elleni támadásra a következő hetekben a Belaruskiy Hayun nevű fehérorosz Telegram-csatorna szerint, amely hatalmas lőszerbeáramlást figyelt meg Fehéroroszországban.

Az orosz erők négy támadást indítottak Szumi megye ellen

Szumi megye kormányzója, Dmitro Zsivickij arról számolt be, hogy az orosz erők megtámadták Salihinye, Khotin és Znob-Novhorodszke közösségeket. Zsivickij elmondta, hogy 50 robbanást rögzítettek, de áldozatok nem voltak.

Ellenőrzőpontokat állítottak fel Melitopolban

Az orosz erők mobil ellenőrzőpontokat állítottak fel a megszállt Zaporizzsja megyei Melitopol központjában, hogy megpróbálják azonosítani az ukrán partizánokat – mondta Ivan Fedorov, Melitopol elmenekült ukrán polgármestere augusztus 15-i televíziós beszédében, írja a Hromadske. Fedorov állítása szerint az orosz erők nyomást gyakorolnak a helyi tanárokra, és azzal fenyegetik a diákok szüleit, hogy megvonják a szülői jogokat, ha nem küldik gyermekeiket iskolába, ami valószínűleg orosz tanterv szerint működik majd.

Moszkva: brit felderítő repülőgép sértette meg az orosz légteret

Egy brit felderítő repülőgép megsértette Oroszország légi határát – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium. A tárca beszámolója szerint az orosz légvédelem a Barents-tenger felett ismeretlen légi célpontot észlelt, amely az államhatár felé tartott. Az államhatár megsértésének megakadályozása érdekében a levegőbe emelkedett egy MiG-31bm vadászgép, amely a járművet a brit légierő RC-135-ös rádiófelderítő és elektronikai hadviselési repülőgépeként azonosította. A légi célpont az orosz államhatárt a Szvjatoj Nosz-fok közelében megsértette. A közlemény szerint az orosz repülőgép kiszorította az RC-135-öst az orosz légtérből – írja a Mandiner.

Folytatódott Harkov ágyúzása

Ihor Terekhov harkovi polgármester szerint az orosz erők augusztus 16-án hajnali 2 óra 15 perc körül Harkov öt körzetére lőttek. Sevcsenkivszkij, Kijevszkij, Szaltivszkij, Iparnyi és Holodnohorszkij kerületek érintettek. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

A Vöröskereszt nem juthat a hadifoglyok közelébe

Olekszandr Vlasenko, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (IRCR) ukrajnai szóvivője a Suspilne médiának azt mondta, hogy a szervezet kétszer járt a Donyeck megyei Olenivkában, miután oda ukrán hadifoglyokat vittek. Ezek a látogatások azonban nem feleltek meg az IRCR követelményeinek – túl rövidek voltak, és a Vöröskereszt alkalmazottai nem járhatták be a teljes helyiséget, és nem beszélhettek az ukrán hadifoglyokkal orosz katonák jelenléte nélkül. Vlasenko szerint a Vöröskereszt jelenleg csak néhány Olenivkában lévő hadifogolyhoz férhet hozzá. Közülük többen megsebesültek a börtöntámadásban. A Vöröskereszt megpróbál hozzáférni a július 29-i támadás során meggyilkolt hadifoglyok holttestéhez.

Oroszország felvette a kapcsolatot az ENSZ-szel az atomerőmű ügyében

Oroszország és az ENSZ felvette a kapcsolatot, hogy megvitassák az ukrajnai Zaporizzsja atomerőműben kialakult helyzetet, amely az elmúlt napokban egyre nagyobb aggodalmat keltett. Szergej Sojgu védelmi miniszter telefonon beszélt Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral az erőmű biztonságos működésének feltételeiről – közölte az orosz védelmi minisztérium. Az ENSZ korábban közölte, hogy rendelkezik a logisztikai és biztonsági kapacitással ahhoz, hogy támogassa a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség látogatását az atomerőműben. Az oroszok korábban azt állították, hogy az ENSZ blokkolta a NAÜ-látogatást. Eközben újabb lövöldözések történtek a nukleáris létesítmény közelében.

Oroszországba vihették az Azov parancsnokát

Az orosz sajtó arról számolt be, hogy az Azov-ezred parancsnokát, Denisz Prokopenkt elfogták és Oroszországba vitték. Az értesülést sem az ukrán kormányhivatalok, sem a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága nem erősítette meg, felesége is csak az orosz sajtóból értesült a fejleményekről. 

Oroszország a felelős a nukleáris válságért

A Zaporizzsja Atomerőműben bekövetkező bármilyen radioaktív esemény érintheti az Európai Unió országait, Törökországot, Grúziát és a távolabbi régiók országait. Minden kizárólag a szél irányától és sebességétől függ. Ha Oroszország tettei katasztrófát okoznak, a következmények minden korábbit felülmúlhatnak - fogalmazott éjszakai beszédében az ukrán elnök, aki szerint a kérdést már a legmagasabb nemzetközi szinten kezelik. Az ENSZ, és szervezete, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, valamint a G7-ek külügyminiszterei is kinyilvánították, hogy Oroszország a felelős ezért a nukleáris válságért.

Az orosz csapatok feltétel nélküli kivonását követelte az ukrán elnök

Éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök úgy fogalmazott: Oroszország nem hagyja abba a zsarolást a Zaporizzsja atomerőműben és környékén, az atomerőmű területének provokatív ágyúzása folytatódik. Az üzem fedezékéből a megszállók a közeli településeket ágyúzzák. Az orosz csapatok lőszert és felszerelést rejtenek el közvetlenül az üzem létesítményeiben. De facto az üzemet aláaknázták. Mindez egyértelműen azt mutatja, hogy Oroszország elutasítja az Európai Unió országai és további 15 ország – összesen 42 – biztonsági követeléseit, amelyek felszólították Oroszországot, hogy vonja ki erőit az erőműből – mondta Volodimir Zelenszkij, aki új, szigorú szankciókat kell hozni a Roszatommal és a teljes orosz nukleáris iparral szemben, miközben minden orosz csapatot azonnal ki kell vonni az üzemből és a szomszédos területekről, minden feltétel nélkül.

Borítókép: Rendőrök egy orosz rakétatámadás nyomait vizsgálják Harkovban 2022. augusztus 15-én / MTI / EPA / Vaszilij Zslobszkij

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában