Tovább osztódik a baloldal

Az utóbbi tizenkét évben szinte évről évre jöttek létre új baloldali pártok, ezek közül a legújabb kezdeményezések pedig Jakab Péter, valamint Márki-Zay Péter nevéhez köthetők. Azonban a különböző politikai formációk rendre csúfos kudarcba fulladtak, mivel nem tudtak számottevő szavazóbázist kiépíteni. Ezalól a Demokratikus Koalíció mondható az egyetlen kivételnek, amely mára a baloldal legerősebb pártjává avanzsált.

Márki-Zay Péter sajtótájékoztatót tart Hódmezővásárhelyen 2022. április 3-án

Forrás: AFP

Fotó: Kisbenedek Attila

Tovább osztódik a baloldal, hiszen a szivárványkoalíció hat pártja mellett Jakab Péternek a Nép Pártja Mozgalmával, illetve Márki-Zay Péternek, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) elnökének a leendő pártjával is számolni kell. Mindez azt jelenti, hogy a balliberális térfélen a Kétfarkú Kutyapárttal együtt már kilenc párt versengene a szavazókért. A Magyar Nemzet szerint mindez nem példa nélküli, mivel

az elmúlt tizenkét évben sorra jöttek létre a különböző politikai formációk azzal a céllal, hogy vezető szerepre törjenek, ugyanakkor ezek a formációk csak tovább gyarapították a baloldali szavazókon marakodó pártok táborát.

Ha megvizsgáljuk, hogy 2010 óta a baloldalon létrejött pártok közül melyik hogyan szerepelt, akkor azt láthatjuk, hogy egyedül a Demokratikus Koalíció tudott számottevő eredményeket elérni. Emlékezetes: Gyurcsány Ferenc még 2011-ben vált ki többedmagával az MSZP-ből, és alapították meg a DK-t. Ezután a Gyurcsány-párt a 2014-es országgyűlési választáson a baloldali összefogás részeként négy mandátumot szerzett, majd 2018-ban önállóan jutott be a parlamentbe, amivel kilenc képviselői helyhez jutottak. Ekkoriban

a DK még a kisebb pártok közé tartozott a baloldalon, azonban az elmúlt négy évben jelentősen megerősödtek Gyurcsányék, mivel 2019-ben az európai parlamenti választáson a párt listája a második helyen végzett a Fidesz–KDNP mögött.

Még 2014-ben a Párbeszéd szövetségese volt a Juhász Péter vezette Együtt, ami az ötéves fennállása alatt szintén nem tudott semmilyen értelmezhető eredményt felmutatni. Az összefogásnak köszönhetően a párt 2014-ben három mandátumhoz jutott, azonban 2018-ban, amikor egyedül indultak a választáson, kiderült az Együtt valós ereje, mivel a szavazatoknak mindössze a 0,66 százalékát tudták összegyűjteni, a formáció pedig még ugyanabban az évben feloszlatta önmagát.

A parlamentben idén debütált a Momentum, miután a szivárványkoalíció összefogásának köszönhetően 11 fős frakciójával képviseltethetik magukat a törvényhozásban. A 2017-ben a NOlimpia-kampánnyal a köztudatba berobbanó párt egy évvel később, a parlamenti választáson mindössze háromszázalékos eredményt tudott felmutatni. Ezután a párt némileg erősödött, mert az EP-választáson csaknem tíz százalékot szereztek, aminek köszönhetően két képviselőt küldhettek Strasbourgba. Ekkoriban a közvélemény-kutatásokban rendre az ötszázalékos parlamenti küszöb felett mérték a Momentumot, azonban

a párt támogatottsága korántsem mondható stabilnak, mivel az országgyűlési választást megelőző hónapokban már a bejutás határán volt a támogatottságuk azokban a felmérésekben, amelyek külön is mérték a baloldali összefogás tagjait.