Pálfordulás

2022.08.25. 06:16

Korábban ellenezte, ma népszavazást tartana az uniós tagság mellett a Jobbik

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik jelenlegi alelnöke 2003-ban antidemokratikusnak és diktatórikusnak nevezte az Európai Uniót, és akkoriban még könyvet is írt a tagság veszélyeiről Eutanázia címmel. A Jobbik közel tizenöt éven át ellenezte az uniós tagságot, még a 2014-es választási programjukban is a kilépés mellett foglaltak állást. A párt ezzel szemben ma már a bennmaradás mellett tartana népszavazást - írja a Magyar Nemzet.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 18-án

Forrás: MTI

Fotó: Koszticsák Szilárd

Népszavazással erősítené meg Magyarország uniós tagságát a Jobbik. Döntésüket Gyöngyösi Márton augusztus elején azzal indokolta, a kormány a kétharmados parlamenti többség birtokában bármikor kivezetheti az országot az EU-ból.

Hosszú út vezetett azonban a Jobbik jelenlegi álláspontjához, a párt ugyanis a kezdetektől fogva ellenezte az európai uniós tagságot

- jegyzi meg a Magyar Nemzet cikke.

Z. Kárpát Dániel, aki talán az utolsó olyan jobbikos, aki a párt megalakulása óta aktív tagja a mozgalomnak, 2003-ban a Demokratának Önkéntes diktatúra? címmel adott interjúban még 

antidemokratikus rendszernek titulálta az EU-t, a 2004-es csatlakozási népszavazást pedig már előre illegitimnek nevezte.

Romano Prodinak, az uniós bizottság akkori elnökének szavait idézve, miszerint a hatalmi ágak, a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás demokratikus szétválasztása akadályozná az EU működését, a politikus feltette a kérdést: 

ki az, aki józan ésszel egy ilyen diktatórikus szervezethez önszántából csatlakozik?

Megítélése szerint a nép híján volt a tisztességes tájékozódás lehetőségének, ami az unió demokráciájának előszobája, amit ő „EUkráciának” nevezett.

Z. Kárpát azt is közölte: miközben uniós anyagokat fordított, látta, hogy „a már bent lévők is egyre elégedetlenebbek és csalódottabbak attól, amit az EU-tól szép ígéretek helyett kaptak”. „Nem vehettem részt a nép átverésének előkészítésében” – jelentette ki, majd megírta Eutanázia című könyvét. Ebben 

az uniós együttműködést behódolásnak, az EU-s ígéreteket agymosásnak nevezte, nem létező európai érdekekről, Magyarország félrevezetéséről, a kimaradás előnyeiről írt, illetve az EU és a Szovjetunió alapelveinek megegyezéséről értekezett.

Az ország elhamarkodott EU-csatlakozása elleni tiltakozásként 

a Jobbik nem indult a 2004-es európai parlamenti választáson.

A párt közölte: „élesen ellenzik azt a globalista jellegű politikát, amely az egyes tagországok önállóságának és sajátos nemzeti arculatának fokozatos elvesztésével jár”.

A Jobbik a következő években következetesen hazánk kivezetését hirdette az Európai Unióból. Vona Gábor akkori elnök 2011-ben egy EU-ellenes demonstráción például azt hangoztatta, az országnak ki kell lépnie az unióból, a kérdésről pedig népszavazást kell tartani. A rendezvény végén a Jobbikból azóta távozott Novák Előd és Murányi Levente elégetett egy EU-s zászlót is.

A 2014-es „Kimondjuk. Megoldjuk.” című választási programjukban azt írták, Magyarország nem azáltal tartozik Európához, hogy belépett az unióba, és akár az Európai Közösséggel szemben is hűek maradnak az európai alapértékekhez. Megítélésük szerint a lisszaboni szerződés valójában egy nemzetek felett álló szuperállam megteremtésének lehetőségét nyitotta meg, amihez a párt nem akar asszisztálni. Ezzel szemben a Nemzetek Európája koncepcióját képviselték, és kimondták, 

[…] a Jobbik a nemzeti érdekekért akár a valódi konfrontációt is vállalja Brüsszellel. Ha hazánk és az unió érdeke között kell választanunk, mi nem fogunk félni a nemzetünk mellett dönteni.

Megoldásként a párt népszavazást kezdeményezett volna az uniós tagságról. „Amennyiben az unió továbbra is a brüsszeli központú birodalomépítés irányba halad, hazánknak meg kell fontolnia, hogy saját megmaradása, érdekérvényesítése és gyarapodása céljából kilépjen ebből a közösségből, és újragondolja nemzetközi viszonyrendszerét” – olvasható a 2014-es programban.

Miután a britek népszavazáson döntöttek a kilépés mellett 2016-ban, Gyöngyösi Márton azt mondta: Nagy-Britannia megteremtette azt a precedenst, „ami a Brüsszellel szembemenést, és az unión kívüli élet feltételeit lefekteti”.

Gyöngyösi Márton azóta az Európai Parlament tagja, a Jobbik pedig – évtizedes elveit feladva – ma már az unióban maradás mellett kezdeményez népszavazást.

Címkék#Jobbik

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában