Kultúra

2013.02.23. 10:37

Ma tálalják fel Parti Nagy Lajos Bivaly-szufléját

Szombat este egy különleges komédiát kínálnak fogyasztásra a tatabányai Jászai Mari Színházban. A Bivaly-szuflét este héttől tálalják. A darabról, amely olyannyira friss, hogy nemrég még csak munkacíme volt, a szerző, Parti Nagy Lajos mesélt.

Arzt-Pintér Anna

– Hogyan született a darab? Kinek a fejéből pattant ki az alapötlet?
– Ezer éve ismerjük egymást Mucsi Zoltánnal és Scherer Péterrel, de korábban soha nem dolgoztunk együtt. Aztán egyszer csak eszükbe jutott, hogy milyen jó lenne, ha írnék nekik egy „gengszteres” darabot. Az ötletadó a Gengszterek fogadója című nagyszerű dán film volt, amit megnéztem, de aztán nem is igazán használtam fel. A Bivaly-szuflé és a film között minimális a hasonlóság. Amikor elkezdtem írni a darabot, még magam sem tudtam, mi kerekedik belőle, aztán lett öt csetlő-botló gengszter, akik egy lepukkant fogadót akarnak felújítani Bivalybercecen, az ukrán-osztrák határon.

– Mi a Bivaly-szuflé műfaja?
– Komédia. De akár tragikomédiának is lehetne titulálni. Nevettető darab, aminek van egy mélyebb rétege is, azt viszont a nézőknek kell megtalálniuk a történetben. A megírásakor engem a szerepek érdekeltek a leginkább.
 
– Hogyan közelített feléjük?
– Az volt a célom, hogy olyan darabot írjak ezeknek a remek színészeknek, amiben kedvüket lelik. Ami leginkább foglalkoztatott, az az, hogyan csináljam meg a karaktereket. Mint említettem, ezer éve ismerem Mucsit és Scherert, de azért nem kizárólag ők lebegtek a szemem előtt.
 
– A ritkább az, hogy a darabot szabják a szereplőkre.
– Igen, ez nyilván a Bivaly-szuflé egyik különlegessége.
 
– A darab másik erőssége talán a nyelvezete lehet.
– Aki ismeri az írásaimat, az itt is felismerheti a nyelvi gondolkodásmódomat, hiszen nem tudok, de nem is akarok kibújni a bőrömből. A szereplők egy a valóságban sosem létezett nyelvet – egy igen erős nyelvet – beszélnek.
 
– Mi történt azután, hogy megírta a darabot?
– Elengedtem a kezét. Megszületett a szöveg, az én szövegem, de az előadás, amit ebből létrehoznak, már egy másik művészi produktum. Az író szerepe ebből a szempontból roppant kényelmes. A bőrét nem ő, hanem a színészek és a rendező viszi a vásárra. A színpadra is a szövegem egy bizonyos olvasata kerül: a rendező olvasata.
 
– Azért egyeztettek Göttinger Pál rendezővel?
– Egyszer egy fél délutánt átbeszélgettünk arról, hogy mi lehet akkor, ha írok egy ilyen komédiát. Amikor a darab már megvolt, néhányszor leültünk vele és a stábbal. Átvettük a szöveget és egy-két dolgot kihúztunk annak rendje és módja szerint. Kikérték a véleményemet, de onnantól kezdve – magától értetődően – minden az ő kezükben volt.
 
– Mondana néhány szót a Szufléról?
– A Bivaly-szuflé öt szereplős darab Scherer Péterrel, Mucsi Zoltánnal, Katona Lászlóval, Kovács Krisztiánnal és Horváth Lajos Ottóval. Utóbbi több karaktert is megformál, szám szerint ötöt. A darab ősbemutatója Tatabányán, a Jászai Mari színházban lesz, de később, a Szkéné Színházban is játsszák majd. Az események az ukrán-osztrák határon játszódnak egy bestiális világban.
 
– Miért lett Bivaly-szuflé?

– Azt nem árulom el. Legyen meglepetés. Ehhez nézzék meg az előadást….!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!