Kincs- és emléktár Esztergomban

 „Mert a magyar királyságban három törvényük van, s akinél egy hibázik, arról úgy vélik, hogy nem törvényes király. Az egyik törvény úgy szól, hogy Magyarország királyát a Szent Koronával kell megkoronázni. A másik, hogy az esztergomi érsek koronázza meg. A harmadik, hogy a koronázás Fehérvárott történjék.” _ írja Kottaner Jánosné Wolfram Ilona 1440-es emlékiratában.

A szokásrendszer kialakulásában fő szerepet játszott, hogy a magyar királyok már uralkodásuk kezdetén egyöntetűen ki kívánták nyilvánítani: ők Szent István művének örökösei. Tartották is magukat a hármas előíráshoz – addig, amíg a török el nem foglalta Fehérvárt, s ekkortól a koronázási székhely sűrűn változott. Leggyakrabban Pozsony volt a színhely, mint új főváros, aztán a XVIII. Század végétől Buda, sőt egy alkalommal Sopron volt a nevezetes helyszín (1625-ben). Írásban csak az esztergomi érsek koronázási előjogát rögzítették a pápák, a másik két feltétel a szokásjogon alapult. Ezt egy, a tárlaton látható érdekes oklevél is bizonyítja, melyben III. Ince pápa ezt az előjogot erősíti meg.

A tárlat megnyitása előtt a nagyszámú érdeklődő a Szent Adalbert Központ dísztermében vehetett részt egy bevezető konferencián, melyet a Prímási Levéltár igazgatója, a kiállítás rendezője, Hegedűs András nyitott meg előadásával. Hangsúlyozta, hogy az uralkodó megkoronázásának joga a magyar állam alapításától kezdve az esztergomi érseket illette, ezért érthető és egyértelmű, hogy a koronázáshoz a középkor óta használt liturgikus tárgyak többsége Esztergomban található. A kiváltsághoz kötődve az érseki gyűjtemények a magyar királykoronázások jelentős és izgalmas, de javarészt ismeretlen emlékanyagát őrzik.

A műkincsek között látható számos, az esztergomi érsekek koronázási jogát biztosító XII-XIII. századi oklevelet, ott van az a XIII. századi eskükereszt, amelyre a magyar királyok a koronázások alkalmával felesküdtek, Filipec János nagyváradi püspök szertartáskönyve, amely II. Ulászló király 1490-es koronázásán játszhatott szerepet, valamint a Mátyás király trónkárpitjából készült miseruha.  amelyet I. Ferenc József küldött Budára.
A tablók részletesen elmagyarázzák a koronázás szertartásának részleteit, bemutatják a ceremónia liturgikus tárgyait. A technika fejlődésével már nemcsak festmények, hanem fotók, filmrészletek is segítenek: a Magyar Királyság utolsó nagy reprezentációs eseményét 1916-ból, amikor IV. Károlyt, Habsburg Ottó apját koronázták királlyá, kivetítőn láthatjuk.

A folyamatosan pergő film betekintést ad a közel száz évvel ezelőtti nagy, budapesti ceremónia legjelentősebb részleteibe. Ferenc József elsőszülött fia, Rudolf koronaherceg 1889-ben öngyilkos lett, Ferenc Ferdinánd főhercegnek, mint következő trónörökösnek, rangon alul kötött házassága feltételeként le kellett mondania saját gyermekeinek trónigényéről, így Károly főherceg előrébb került a trónörökösök listáján. Majd Ferenc Ferdinánd 1914. június 28-án Szarajevóban merénylet áldozatává vált, Ferenc József 1916. november 21-én elhunyt, így szállt a trón Károly főhercegre.

Őt 1916. december 30-án koronázták meg Budapesten, a Mátyás-templomban. Itt – a koronázások történetében első ízben – a magyar himnuszt énekelték, nem az osztrákot. Vele együtt magyar királynévá koronázták feleségét, Zita Bourbon–pármai hercegnőt, akivel még 1911-ben kötött házasságot. Két évi uralkodása után Ausztriát és Magyarországot köztársasággá kiáltották ki. Nem mondott le, de az új államformát elfogadta. Aztán 1921-ben két alkalommal is megpróbált visszatérni a trónra, sikertelenül.
 
A Ius Coronandi (A koronázás joga) címet viselő tárlaton a főegyházmegyei gyűjtemények koronázási emlékei segítségével megismerhetjük a magyar uralkodók koronázási szertartását.

Nincsenek jelen természetesen a legfőbb tárgyak, mivel azok a Nemzeti Múzeum tulajdonában vannak: a Szent Korona, a jogar, az országalma (jelenleg az Országházban), s a rendkívül érdekes koronázási palást (a múzeumban).  A megnyitón Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi érseket a különleges tárgyak tárlói között a kiállítás szervezője vezette végig.A Főszékesegyházi Kincstárban lévő időszaki kiállítás november 11-ig naponta 9 órától 16 óra 30-ig látogatható.