2016.08.15. 14:37
Egyből szerelmesek lettünk az idei Mézkirálynőbe – Fotó, interjú!
Idén 29. alkalommal rendezték meg a Nemzetközi Mézvásárt és Méhésztalálkozót Jászberényben, ahol a programok tetőpontjaként megválasztották az év Mézkirálynőjét. Az agostyáni Rozmann Grétával, a verseny győztesével beszélgettünk a királynői feladatokról és a magyar méz helyzetéről.
– A rendezvényen számos méhész kiállítja termékeit, a kiállítás és vásár alatt történik a királynő megválasztása. Kora délelőtt kellett regisztrálnom, amit egy szakmai teszt kitöltése követett. A többi négy jelölttel együtt különböző méhészeti alapismeretekről számoltunk be, majd bemutatkoztunk a nagyközönségnek. Ezután kerültünk a hétfős szakmai zsűri elé, akik külön-külön elbíráltak minket. Nagy öröm volt, hogy megnyertem a közönségdíjat, majd a hivatalos versenyt is. Erre korábban nem sűrűn volt példa, ahogy arra sem, hogy Komárom-Esztergom megye adjon Mézkirálynőt.
– Hogyan merült fel, hogy jelentkezel a versenyre?
– Évek óta szerettem volna elindulni, de közbeszóltak a főiskolai tanulmányaim, valamint átfogó méhészeti ismereteket is szereznem kellett, hogy esélyesként lehessek ott. Édesapám régóta foglalkozik méhészkedéssel, így már egészen kiskoromban megismerhettem a méz jótékony hatásait. Idén diplomáztam a tatabányai Edutus Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakán, szakdolgozatomban a magyar mézpiac jelenlegi helyzetét és a mézfogyasztási szokásokat vizsgáltam. Ezek alapján idén éreztem úgy, hogy készen állok a nevezésre.
– Mi jellemzi jelenleg a magyar mézeket és a mézpiacot?
– A hazai méztermelés nagyon alacsony, mégsem tudjuk még ezt a mennyiséget sem országon belül értékesíteni. A legfőbb probléma az, hogy a termékek kétharmad részét külföldre kell exportálnunk. A kiváló minőségű, hungarikumnak számító akácmézet például hordókban, féláron adjuk a külföldi felvásárlóknak, akik a saját mézeik feljavítására használják. A magyar termelőknek az lenne a legkedvezőbb, ha az előállított mennyiséget teljes egészében el lehetne itthon adni.
– Miért fogyasztunk ennyire keveset ebből a természetes édesítőből?
– A legfőbb okot az árban kereshetjük, hisz egy kiló méz árából sokszoros mennyiségű cukrot vásárolhatunk. A magyar emberek életében még nem foglal el kiemelt szerepet az egészségesebb alternatívákra való odafigyelés, pedig már azzal is számos egészségügyi problémát előzhetnénk meg, ha a mindennapok során mézzel helyettesítenénk a kávénkba, teánkba kanalazott cukrot, esetleg főzéskor is mézet használnánk a mesterséges édesítők helyett. Legnagyobb ösztönzésre a 20-30 éves korosztály szorul, ők táplálkoznak a leginkább egészségtelenül. Országos szinten elindult a mézes reggeli nevű kezdeményezés, amihez egyre több iskola csatlakozik. Ennek célja a méz, illetve az egészséges táplálkozás népszerűsítése az általános iskolások körében. A program keretében a kisdiákoknak reggelente mézes kenyeret osztanak. A nyugat-európai országok évi átlag mézfogyasztása másfél kilogramm személyenként, a miénk 0,7 kilogramm. Ha minden magyar csupán 1-2 kávéskanál mézzel inná a reggeli feketéjét, nem kellene külföldre vinnünk a maradékot.
– Ezzel a tudással besegítesz az otthoni munkákban?
– Magát a folyamatot ismerem, de napi szinten édesapám foglalkozik a méhekkel. Húsz méhcsaládunk van, ami az otthoni mézfogyasztásunkat fedezi, tehát nem állítunk elő kifejezetten eladásra szánt termékeket.
– Biztos keresettel számolhat, aki főállásban foglalkozik méhészettel?
– Sokan megélnek belőle, akik több méhcsaláddal foglalkoznak, online webshopokon árulják különlegességeiket, különböző vásárokra járnak és külföldi felvásárlóik is akadnak. A magyar méhészek el tudják adni termékeiket, de sokkal előnyösebb lenne, ha nem kellene bajlódni az exportálással.
– Melyek a legkeresettebb termékek a méz után?
– Népszerű a propolisz (méhszurok), ami erős fertőtlenítő hatással bír. Ezt torokgyulladásra vagy torokfájdalom enyhítésére használják. Keresik még a méhpempőt, ami immunerősítő, gyulladáscsökkentő, serkenti a hormontermelést és cukorbetegség megelőzésére is alkalmas. Szintén keresett a mikroelemeket, ásványi sókat, vitaminokat és egyéb, a szervezet számára fontos tápanyagokat tartalmazó virágpor, valamint örök kedvenc a lépes méz.
– Milyen terveid vannak a királynői titulus lejárta után?
– Szeretnék továbbra is a méhészettel, legfőképp annak marketing részével foglalkozni. Hazánkban rengeteg a kiváló méhész, akik kifogástalan minőségű termékeket tesznek a fogyasztók elé. Nekem abban kell segítenem, hogy rendeződjenek a piacon uralkodó problémák. El kell érnünk, hogy az emberek ne az olcsóbb, de kétes eredetű külföldi mézet válasszák a hazai, garantáltan jó minőségű helyett.
