Közélet

2011.10.06. 22:16

A tizenhármakért gyúltak a mécsesek

Szűkebb hazánk több településén is bensőséges ünnepségeken emlékeztek meg a 162 évvel ezelőtti eseményekre. A világosi fegyverletételt követően a császári haditörvényszék ítélete alapján tizenhárom honvédtábornokot kísértek vesztőhelyre...

Kemma.hu

Tatabányán, az Aradi vértanúk terén több százan gyűltek össze közös emlékezésre. Dallal, versel is kifejezve, becsület és dicsőség jár az aradi tizenhármaknak. A központi ünnepség szónoka, Bereznai Csaba alpolgármester elnézést kért az emlékező közönségtől, hogy nem annyira a történelmi múltról osztja meg véleményét. A példaképek jelentőségéről szólt inkább. A mindennapok hőseiről, akik úgy váltak, válnak azzá, hogy „csak” teszik a dolgukat. A szülőkről szólt, a családi kötelékek fontosságáról, a gépsorok mellet görnyedőkről. Hangsúlyozta, napjaink is embert próbáló idők. Hadihelyzet nélkül is veszélyben a haza, hiszen évente Tata méretű város lakóinak számával fogy nemzetünk. Ma nem hősöket, mártírokat követel az ország, „csak” tisztes helytállást, áldozatvállalást. A szónoklat végén a megemlékezés virágaival, koszorúival borították el a tizenhárom kopjafát, amelyre a mártír főtisztek neveit vésték.

Komárom Minden évben másik oktatási intézmény ad műsort az Aradi Vértanúk terén, idén a Feszty Árpád Általános Iskola diákjai versekkel idézték fel a szabadságharc bukását követően kivégzett honvédtisztek emlékét, a városi megemlékezésen. A hősökről elnevezett téren Horváth Miklós, a Feszty iskola igazgatója mondott beszédet, aki nemcsak megemlékezett  a magyar nemzet történelmi gyászáról, hanem a város, Komárom szerepét is beleszőtte az emlékezésbe, miközben felidézte, hogy milyen volt a katonai helyzet 1849 forró nyárutóján. A soha el nem feledhető gyásznapon megjelentek a város önkormányzatának, intézményeinek, civil szervezeteinek és történelmi egyházainak vezetői, akik a műsor után elhelyezték koszorúikat az esemény tiszteletére állított kőszobornál. Az iskolások egy-egy szál világgal adóztak a szabadságharc hősei előtt.

Esztergom Az aradi vértanuk tiszteletére rendezett önkormányzati emlékünnepség nyitányaként a XXV. kegyeleti staféta keretében kora délután a Hősök teréről diákok futottak el a Bottyán hídig, Az idén a lányoknál ismét a Dobó Gimnázium csapata nyert, a fiúk között a Szent Erzsébet Iskola lett az első. Ezt követően az Aradi vértanuk terén a József Attila Általános Iskola tanulói mutattak be műsort. Este a ferences templomban – a Balassa Bálint Vegyes Kar  közreműködésével – az Esztergomi Városi Szimfonikus Zenekar adott belépőjegy váltása nélkül meghallgatható koncertetet. Mozart mély érzéseket kiváltó Requiem-e csendült fel.

Süttő A Közösségi Udvarház nagytermében Kun Ferenc történész, a Rákóczi Szövetség alelnöke idézte az aradi vértanuk emlékét, majd felkérésére a Rákóczi Szövetség helyi elnöke, Polhammer László tizenhárom mécsest gyújtott meg. Az ünnepség zárásaként a részvevők az udvarház könyvtárának falán megkoszorúzták az elmúlt évben avatott, a vértanuknak emléket állító táblát.

Oroszlány A Rákóczi Szövetség helyi szervezete délután emlékezett meg az aradi vértanúkról a római katolikus plébániatemplom melletti emlékműnél. A magyar nemzeti függetlenségért, a magasztos szabadságeszmékért életét adó sok ezer magyart, oldalukon szlovák, román, horvát, szerb, német, lengyel, örmény hőst és mártírt tömören jelképező aradi tizenhárom kivégzésének 162. évfordulóján a vértelen forradalom és a vérbe fojtott szabadságharc végkifejletére emlékezett többek között a szövetségi elnök V. Nagy Csaba.
– De mi volt az igazi oka, hegy az országon akkor a különböző nemzeti eredetű embereknek egy tőről fakadó azonosságtudata alakult ki, és eljutottak annak végleges állapotába is: emelt fővel, kétségbeesés nélkül az életüket adták a függetlenségért – tette fel a kérdést, majd a megfelelő tanulságot levonva kijelentette: "Századunkban és napjainkban aki alulmarad a küzdelemben, megszenvedi azt".
Ezt követően Kunstár Béla, a csákvári iskola történelemtanára szónokolt, majd Kutshi András római katolikus prépost mondott imát.
A beszédek közt Juhász Gyula csodálatos idézete hangzott el, miszerint „Tudnád-e feledni az aradi sírkert tizenhárom magasztos álmodóját?” Zárásként megkoszorúzták az emlékművet.

Dorogon a települési valamint az örmény kisebbségi önkormányzat közös megemlékezést tartottak a József Attila Művelődési Házban. Dr. Tittmann János polgármester rendhagyó ünnepi beszédében a modernitás, a posztmodernitás és a romantika, azaz a kérdező, a kétkedő és a hívő ember „tusakodásának indulatai között” értelmezte az Aradon történteket. – A vértanúk sorsa ma minden önkény, hatalmi téboly áldozatai szenvedésének, tragédiájának szimbólumaként értelmezhető – fogalmazott a városvezető.
A politikus egyértelműsítette: a nemzeti gyász napján születő gondolatok nem szűkülhetnek a „kivégzettek fölötti szomorkodó historizálásra”. Már csak azért sem – szőtte tovább a gondolatot -, mert a társadalom alakulásának korszakai nem egymástól elszigetelt tartalmakat rejtenek. Dr. Tittmann János abbéli reményének adott hangot, hogy a magyarság képes felismerni a történelem tanulságait, és azok fényében átvilágítani a jelen történéseit.
Ezt követően - zárásként - a Petőfi-iskola növendékei igen színvonalas irodalmi emlékműsorral tisztelegtek az aradi hősök emléke előtt.

Kisbér/Tárkány Míg a Balázs Dóra és Peidlné Berta Henrietta tanárnők által betanított műsort a délelőtti nagy szünetben adták elő tornatermükben a tárkányi diákok, ahol több mint százötven jelenlévő előtt idézték fel az aradi vértanúk alakját a tábornokok portrérajzait is a kezükben tartva, addig a kisbéri általános iskola 6. B osztályának tanulói Pusztainé Kiss Teréz instrukciói alapján a késő délutáni órákban tették ugyan ezt a városháza és a Wass Albert Művelődési Központ között.
Azért ezen a helyszínen, mert itt van az a 14 emlékfa, amit évekkel ezelőtt ültettek az aradi vértanúk és a Budapesten kivégzett első miniszterelnök, Batthyány Lajos emlékére. Ezeknél egy-egy mécsest is meggyújtottak, míg a mesterséges domb tetején az irodalmi színpadok legjobb hagyományait követve pergett a műsor. A zenei aláfestét az iskola kórusa biztosította Bencsik Rita tanárnő karnagyi közreműködésével, de fontos szerep jutott az intézmény igazgatónőjének szintén. Vida Gyuláné volt ugyanis az, aki a fekete lepellel leborított, jelképes koporsóra helyezett 1848-as feliratú piros csákók között meggyújtotta az emlékmécsest. A megható ünnepségek végén mindkét helyszínen elénekelték a Szózatot.

Környén harmadik alkalommal tisztelegtek a református temetőben az aradi vértanúk emléke előtt. A községben 2009 októberétől emlékeztet tizennégy fa a református temetőben azokra a honvédtisztekre, akiket az 1848-49-es szabadságharcban betöltött szerepük miatt vittek vesztőhelyre, s a szabadságharc hőseire.
Szemeti Ferenc református tiszteletes egy, talán nem mindenki számára ismert történelmi tényt is megosztott az emlékezőkkel: Haynau táborszernagy Környétől nem is oly messze, Ácson fogalmazta meg Ferenc Józsefnek címzett előterjesztését az aradi vértanúk halálra ítélésével kapcsolatban. A tiszteletes is utolsó szavakat idézett, a tizenhármak utolsó, megrázó mondatait, melyekkel kapcsolatban így fogalmazott: nagyon, de nagyon jó lenne, ha ezek a gondolatok nem csak ezen a napon, hanem mindig a szemeink előtt lebegnének, s ez határozná meg a hazához és nemzethez való viszonyainkat.

Vértessomlón is szomorú emlékezéssel kezdődött a csütörtöki tanítási napja. Mint az már a községben hagyomány, ezúttal is a nyolcadik osztály diákjai idézték fel a vértanúk utolsó napjait.
A megemlékezést a kegyelet mécsesének meggyújtása zárta a vértessomlói iskolában.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!