2011.05.16. 06:26
Szabad a külföldi munkavállalás az egész Unióban
Május elsejével megnyílt a 2004-ben csatlakozott uniós államok polgárai előtt is a német és az osztrák munkaerőpiac. Két héttel a nyitás után az eddigi tapasztalatoknak és a munkavállaláshoz kapcsolódó szabályoknak jártunk utána.
Kereken hét évvel a bővítést követően ugyanis május elsejével megnyílt Ausztria és Németország munkaerő piaca is az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott nyolc kelet- és közép-európai országok állampolgárai számára. Ennek nyomán többek között a magyarok is munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát az említett két tagállamban. A nyitás időpontja nem volt véletlen – tovább már nem lehetett elodázni. Németország és Ausztria ugyanis kihasználta a maximálisan engedett hét évet a szabad munkaerő áramlásának korlátozásában. Az elmúlt két évben ugyanis már csak Berlin és Bécs sújtotta szigorított feltételekkel a dolgozni vágyókat, a többi tagállam a tilalmat már korábban feloldotta. Érdekesség és talán kevésbé ismert, hogy május elsejével Svájc is megnyitotta kapuját az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok polgárai előtt.
Kérdés azonban, hányan szedik a sátorfájukat (továbbá veszik a bátorságukat) és indulnak el a németajkú országokba. Az Európai Bizottság jelezte, nem számít komolyabb munkaerő-áramlásra május 1-jét követően sem, hiszen a dolgozók azon része, akik uniós országokban szerettek volna dolgozni, jórészt már megtették ezt. (A korlátozások feloldása előtt sem volt lehetetlen munkához jutni külföldön, csak mostantól jóval egyszerűbb szabályok vonatkoznak azokra, akik kint szeretnének elhelyezkedni.) Az előrejelzések szerint a nyitást követő négy évben Németországba közel 100 ezer külföldi munkavállaló érkezhet, de lehetőség Ausztriában is akad bőven akad, 40 ezer munkahely várja az álláskeresőket.
A sokszor emlegetett „egyenlő munkáért egyenlő bér” munkajogi alapelv a külföldi munkavállalás esetén is érvényes. Ez vonatkozik a bérekre, a vállalatok közötti versenyre és a szociális járulékok kifizetésére is. Ausztriában például a munkavállaló díjazását igazoló dokumentumot a munkavégzés helyén kell tárolni, amit hatósági ellenőrzés során azonnal be is kell mutatnia a munkáltatónak. Ennek elmulasztása nagy összegű bírságot von maga után – nem beszélve a járulékos és igen súlyos adminisztrációs teherről. Nem véletlen, hogy a két ország lehetőségeihez mérten addig elnyújtotta a korlátozások feloldását, ameddig csak az uniós jog szerint erre lehetősége volt.
Angliában már 2004 óta hatalmas a jövés-menés
A német és az osztrák példának szöges ellentéte Nagy-Britannia. A szigetország volt ugyanis a legnagyobb olyan nyugati EU-tagállam, amely a 2004-es bővítés után a lehetséges korlátozásokkal nem élve azonnal megnyitotta munkaerő-piacát az akkor uniós taggá váló nyolc közép- és kelet-európai ország állampolgárai, így a magyarok, csehek, észtek, lettek, litvánok, lengyelek, szlovákok és szlovénok előtt. Az angol belügyminisztérium hivatalos adatai szerint a vállalkozást alapítókkal együtt több mint egymillió munkavállaló érkezett Britanniába – köztük majdnem 700 ezer lengyellel. A magyarok száma 54 ezerre tehető.Az azonban a most külföldre vágyók számára (is) intő jel lehet, hogy elemzői becslések szerint a briteknél megforduló keleti munkavállalók több mint fele már hazautazott szülőföldjére. Úgy tűnik, nem minden arany(kapu), ami fénylik.
Az azonban a most külföldre vágyók számára (is) intő jel lehet, hogy elemzői becslések szerint a briteknél megforduló keleti munkavállalók több mint fele már hazautazott szülőföldjére. Úgy tűnik, nem minden arany(kapu), ami fénylik. -->
