Erdő Péter: Felelősséggel kell viselnetek kereszténységeteket!

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a fiatalokhoz intézett szavaiban hangsúlyozta: „Ellentmondásos, csábításokkal és felszínes vonzódásokkal teli világban élünk. Ilyenkor nagyon fontos, hogy hitetek megfelelő súlyú és erejű legyen. Felelősséggel kell viselnetek kereszténységeteket! Ne feledjétek, milyen feladataitok vannak annak érdekében, hogy megőrizzétek hitetek, hogy egyházunk szilárd tagjai lehessetek.”

A pünkösd újszövetségi egyházi ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek eljövetelének emlékét ünnepli meg. Ez a nap új tartalommal tölti meg a keresztények életét. Így írnak erről az Apostolok cselekedeteiben: És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.

Görög nevének (pentékoszté) a jelentése ötven, a magyar pünkösd szó ebből származik. A bérmálás szentségét pünkösd ünnepétől kezdve szolgáltatják ki a katolikusok.

A magyar kultúrában több szokás kötődik ehhez az időszakhoz. Visszanyúlnak a kereszténység előtti időkbe, római tavaszt köszöntő ünnepekhez. De májusfát is kétszer állítottak, az egyik a május elsejére virradó éjszaka, a másik alkalma pünkösd. Van ahol május elsején állított fákat pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.

A Pünkösdi királyság intézménye a középkor óta ismert, ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

A Pünkösdi királynéjárás során négy nagyobb lány körbevisz a faluban egy ötödiket, a legkisebbet és a legszebbet. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek, a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítenek ki, vagy letakarják őt fátyollal, s termékenységvarázsló mondókákat mondanak. Ez jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás, miként a pünkösdölés is, amikor a pünkösdi király és királyné párban jelenik meg.

Ne feledjük a csíksomlyói búcsút; az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. Hagyománya a 15. századból maradt fenn, a katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.