Riasztóak a mérési adatok - Keringési rendszerünk is veszélyben lehet

Szuhi Attila környezetvédő kiemelte: december 27-e óta a légszennyezéshez társuló kedvezőtlen időjárási körülmények miatt gyakorta határérték feletti a szálló por koncentrációja Esztergomban és Dorogon. A volt bányászvárosban olyan is előfordult, hogy az 50 mikrogramm/m3-es határérték másfélszeresét regisztrálták a Környezetvédelmi Felügyelőség műszerei. A forgalmas utak mentén, városközpontokban a helyzet lényegesen rosszabb is lehet.

– Alapítványunk, több civil szervezettel összefogva tavaly tavasszal indította el a programot. Ennek fő célja, hogy képet kapjunk a térség levegőállapotáról. A mérési adatok nagy része a Környezetvédelmi Minisztériumtól származik. A munkánkat egyébként pályázatokból finanszírozzuk – foglalta össze Szuhi Attila.

Megtudtuk tőle: nem egységes területként kezelték a térséget, mivel levegőminőségi szempontból két részre osztható. Az egyik Süttőtől Dorogon át Esztergomig húzódik. A perifériaterületek kevésbé terheltek, ott, ahol kisebb a közlekedési, ipari terhelés és a népsűrűség. Két szennyező góc különíthető el, az egyik a dorog-esztergomi, a másik a lábatlan-nyergesújfalui.

Kiemelte még: bár mérési adatok Esztergomból és Dorogról állnak rendelkezésre, a szállópor-terhelés vonatkozásában olykor a határértéket meghaladó értékekkel, számításaik szerint ilyen lehet a helyzet Tokodaltáró, Nyergesújfalu körzetében, sőt alkalmanként Lábatlan, Leányvár, Süttő és Tát településeken is.

Legfrissebb adatunk szerint kedden kora délután Dorogon az ózonkoncentráció átlépte a 120 mikrogramm/m3-es határt, a műszerek 131,7-es értéket mértek, míg Esztergomban ez és a többi érték (szén-monoxid, porkoncentárció, kén-dioxid, nitrogén-dioxid) is a megengedett határérték alatt maradt.

A levegő szennyezettségét nagyban befolyásolja, hogy mekkora a szél, ugyanis, ha nagyon egyszerűen fogalmazunk, megfelelő levegőmozgás nélkül nincs, ami kifújja a káros anyagokat egy adott területről. A magasabb porkoncentráció egyébként elsősorban ősszel és télen, míg a nagyobb ózontartalom inkább tavasszal okoz problémát.

Káros hatások

A 10 mikrométernél nem kisebb szálló por eljut az alsó légutakba, a kisebb részecskék bejutnak a keringésbe is. Forrása lehet a talaj eróziója, a szén- és fatüzelés, ipari tevékenység és a közlekedés. Hatásai között szerepel a várható élettartam jelentős csökkenése a szív- és érrendszerei, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében.