Fel búcsúcsókra, cimborák!

[caption id="" align="alignleft" width="330"] A Fellner-iskola diákjainak tarisznyájában is lapul majd egy fénykép iskolájukról (Fotó: K. T. J.)
[/caption] Ahogy Máté Péter is megénekelte, „egyszer véget ér a lázas ifjúság”. Ezekben a napokban sok gimnazista, középiskolás érzi ugyanezt, hiszen a jövő heti érettségik előtt még elköszönnek diáktársaiktól, oktatóiktól. A tatabányai Fellner Jakab Általános Iskola Szakközépiskola és Szakiskolában többszörös búcsúra készülnek, tudjuk meg Pallos Jánostól, az intézmény igazgatójától. Az idei évben ballagnak el ugyanis az utolsó szakközépiskolai diákok.

S hogy miben más az utolsó tanítási nap? Sütő Éva és Ivanics Cintia szerint abban, hogy a keddi fáklyás összejövetel után fáradtabban érkeztek az iskolába. Maszlavér Judit hozzáteszi, hogy a búcsút igazán akkor fogják megérteni, ha az utolsó vizsgának is vége lesz, és megkapják a bizonyítványaikat. Egyébként a szintén végzős Sáhó Róbert, Falusi Csaba, Maszlavér Judit, Várzsenyi Zsuzsanna is osztja az igazgató véleményét, miszerint jobb fáklyákkal, közösen búcsúzni.

De mióta is búcsúzunk pontosan? A ballagás a latin valtans (búcsúzó) szóból származik, innen is ered a kifejezés, valéta-, obsitos-, vagy búcsúdal. Talán a Fellner-iskola, és a megye-ország többi végzős diákja nem is tudja, hogy nem csak a Bányász-himnusszal, hanem magával a szerenáddal is a bányászok előtt tisztelegnek, az ő példájukat követik. A ballagás hagyománya ugyanis Selmecbányáról származik: a bányászati és erdészeti akadémiától elköszönő diákok énekelték először a Ballag már a vén diák című dal német eredetijét.

Kevesen tudják, hogy a szalonok, boltok kirakataiból ránk mosolygó tablóképek is innen származnak, az 1880-as években már a maiakhoz hasonlóak készültek a selmecbányai akadémián. Ekkor, a kiegyezés utáni hangulatnak megfelelően már nem németül, hanem magyarul írták fel a képek közé a „Ballag már a vén diák” szavakat.

A szerenádozás a XVII. század Európájában terjedt el, amikor egy-egy városi elöljárót, hírességet a szabadban, este köszöntöttek. Erre utalhat az olasz serenata kifejezés is, amelyben szerepel az este, vagyis a sera szó is.

Antretter János, az Eötvös József Gimnázium 12. F osztályának osztályfőnöke mosolyogva idézi fewl a hétfő esti szerenádot: „ Ez a legfontosabb része az egésznek, hiszen itt kifejezhetik a gyerekek, hogy mit is gondolnak a tanárok négy éves munkájáról. Amikor énekeltünk egy-egy kollégám háza előtt, könnyekig meghatódtunk a tanítványaimmal, amikor sétáltunk, kellemesen beszélgettünk, nosztalgiáztunk. Nagyon jó osztályom volt, így a szerenádok is jól sikerültek.”