Szarvasok, őzek, vaddisznók az utakon - megrázó fotók

Ugyan a bőgés idejét az időjárás nagyban befolyásolja, általában szeptember utolsó hetétől október végéig eltart. Mivel a koronás nagyvadak nem igazán kedvelik a nyári hőséget, a bőséges bőgés csak akkor kezd intenzívvé válni, amikor jócskánl alább csúszik a hőmérő higanyszála. Nem véletlen, hogy ezekben a napokban hallani leggyakrabban a szarvassal történő ütközetekről. Bár a szarvasbikák esetében egy-tíz nap között lecseng ez az időszak, az országban tájegységenként máskor kezdődik.

– Ebben az időben óvatosabban kell közlekedni az utakon, mint általában. Főleg azokon az útszakaszon, amelyek mentén tábla figyelmeztet a felbukkanó vadakra – fogalmazta meg intelmeit Bognár Tibor, bokodi vadász.

„Veszélyes üzemben” az erdők övezte utakon

Mind az autóvezetés, mind a vadászat fokozott veszéllyel járó tevékenység, ezt hívjuk "veszélyes üzemnek". Az ebből eredő kárra, ha a baleset mégis bekövetkezik, a polgári jog három lépcsőt ismer, ha a vadászatra jogosult és az autós nem tudnak a balesetet követően megegyezni. A bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy az autós vagy a vadászatra jogosult működésében úgynevezett felróható magatartás megállapítható-e. Ha igen, a felelős viseli az autóban és a vadban keletkezett teljes kárt. Ha azonban a felróható magatartás egyik félnél sem bizonyítható, akkor az a kérdés, volt-e rendellenesség valamelyik félnél: például a vezetőnél fékhiba, vagy a vadászatra jogosultnál egy rosszul megszervezett hajtóvadászat. Ilyen esetben a rendellenességért felelős fél viseli a teljes kárt. Amennyiben mindkét félnél előfordult valamilyen hiba, illetve egyik félnél sincs felróható magatartás, akkor mindenki a maga felelősségét viseli; így az autós az autóban, sőt az egészségben, emberéletben okozott kárt, a vadászatra jogosult pedig a vadban keletkezett kárt.

A szakember számos tanáccsal is ellátott, hogyan kell viselkedni a volán mögött, amint észrevesszük a "potyautast".

– Általában szürkületben mocorognak leggyakrabban az állatok. Szerencsénk van, ha még időben tudunk navigálni az úton. A legrosszabb amit tehetünk, ha félrerántjuk a kormányt. Akkor biztos nem ússzuk meg az ütközetet. Lassítsunk, egészen bizonyos, hogy valamerre mozdul a vad és ki tudjuk kerülni azt. Amennyiben egy őz szökell át az úton, számíthatunk az őt követő társaskra  is.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Ősszel, főleg szürkületkor számítanunk kell a vadakra
[/caption]

Az elmúlt időszakban a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján szinte minden évben nyolcvannál több állatgázolás okozta közúti baleset történt:

2007-ben 107, 2008-ben 95, 2009-ben 105, tavaly pedig 86 balesetet regisztráltak.

További részletekről, a balesetek megelőzéséről a 24 Óra szombati számában olvashatnak.

Mindkét sofőr életét vesztette a szarvas okozta ütközetben

Megyénkben két esztendővel ezelőtt október elsején történt vadbaleset, amely két áldozatot követelt. A Dorogot elkerülő 117-es úton egy szarvas kiugrott a jármű elé, a vezető elrántotta a kormányt és összeütközött egy szemből érkező gépkocsival. A rendőrök a karambolt okozó autó utasától tudták meg a baleset okát, az ütközésben az állat is megsérült. A szarvast egy ideig látták is a környéken, majd rábukkantak a tetemére.