Oroszi nem hagyta annyiban

Oroszi László 17 évvel ezelőtt egy reklámban vette észre: David Beckham mosolyog az általa tervezett, de egy világmárka logójával ellátott cipővel. Meglepődött, de rögtön összeállt fejében a történet. A cipőt korábban Magyarországon és Németországban is tesztelték.

A gyártó cég kért is egy mintapéldányt belőle 1998-ban, aztán megbízottai eljöttek Martfűre is. Azt mondták, cipőalkatrészek gyártásában működnének együtt. Később világos lett, csak a fejlesztések érdekelték őket. Legközelebb már a reklámban és egy márka­boltban látta viszont a cipőt Oroszi László. Négyszeres áron, mint amenyiért a martfűi cipőket árulták. 1954 óta ez volt a legnagyobb fejlődés a futballcipők történetében. A 2000-es párizsi Eb-n és a 2002. évi koreai vb-n is ezekben a cipőkben játszott a játékosok többsége, Oroszi találmányában.

Az elején kell jogászkodni, nem a végén

Lantos Mihály európai szabadalmi ügyvivő, aki Oroszi Lászlót is képviselte a pereskedésben, azt mondta: mindenki az elvárható magatartást tanúsította. A sportszergyártó mindent megtett, hogy ne kelljen fizetnie, a feltaláló pedig azért tett meg mindent, hogy ne csapják be ennyire pofátlanul.

„Ha Oroszi László egy minden hájjal megkent jogász lett volna, Németországban kezdte volna a pert, vagy titoktartási nyilatkozatot íratott volna alá a német céggel, jobban járt volna, de, mint tudjuk, a feltételes múlt időnek nincs értelme. Utólag mindig okosabbak vagyunk, de amit egyszer már elrontottunk, nehezebb helyre­hozni. A megítélt összeggel nem vagyunk elégedetlenek, de azért hozzátartozik, hogy ennél lényegesen több pénzt kértünk. Egy sportmarketing-szakember, aki szakértőként szerepelt az ügyben, azt nyilatkozta a bíróság előtt, hogy a német cég a világban 731-szeres hasznot szerzett a magyar cég hasznához képest, és csak hazánkban 481 millió forintot keresett ezen a cipőn.”

Lantos Mihály szerint sok tanulsága van az ügynek. Például, hogy az új polgári perrendtartás, amely januártól lép majd életbe, sokkal szigorúbban szankcionálja a határidők betartását, nem lehet tizenévekig elhúzni egy ilyen ügyet. Ez azt is jelenti, hogy mindenkinek jobban észnél kell lennie a hasonló szabadalmi ügyekben rögtön az elején, és külföldön is különös gondot kell fordítani a megfelelő oltalomszerzésre.

A következő években egyre több szabadalom lehet

„A nemzeti úton benyújtott szabadalmi bejelentések száma 600 és 700 közötti, tavaly például 5 százalékkal volt több az előző évhez képest – mondta Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának műszaki elnökhelyettese. – Általános tapasztalat, hogy az iparjogvédelmi tudatosság a magyar kis- és középvállalkozások esetében nagyon alacsony.”

A sok magyar találmány és Nobel-díj, valamint az általános vélekedés ellenére Magyarország évek óta a mérsékelt innovátorok csoportjában foglal helyet, olyan országokkal egyetemben, mint Olaszország, Csehország, Spanyolország, Görögország, Észtország. Csak érdekességként: a környező országok közül Szlovéniában és Szerbiában mintegy 200-200, Szlovákiában 300, Csehországban 1000, Ausztriában 4000, míg Lengyelországban 5000 körüli szabadalmat jelentenek be.

A legtöbb bejelentés nanotechnológiai

A legtöbb szabadalmi bejelentés motorokra, berendezésekre és műszerekre érkezik, az ágazatokat tekintve pedig a gyógyszer-technológia és az orvosi műszerek területén a legmagasabb – mondta Farkas Szabolcs. – Egyre több nano­technológiai találmány születik. A bejelentések mintegy 60 százaléka egyénektől, a többi intézményektől származott.

A magas egyéni bejelentői arány évek óta jellemző, ennek oka pedig a nagyvonalú díjkedvezményrendszer, amelynek eredményeként az egyéni bejelentők, amennyiben azonosak a feltalálóval, olyan díjkedvezményekben részesülnek, ami egyedülálló Európában.

Üvegbeton – a magyar innováció szimbóluma

Az utóbbi évek legjelentősebb találmányai között tartják számon Losonczi Áron fényáteresztő betonját. Az „üvegbeton”– amelyet egyre szélesebb körben használnak az építészetben – a magyar innováció szimbóluma is lett. Losonczi Áron 2002-ben védette le szabadalmát, majd évekig harcolt az üvegbeton hamisítói ellen, a szabadalmi jogvita végül a csongrádi feltaláló sikerével zárult. Az Európai Szabadalmi Hivatal előtti úgynevezett felszólalási eljárásban a Felszólalási Tanács úgy döntött, hogy érvényben marad Losonczi Áron szabadalma, a korábbi szabadalombitorlókkal pedig sikerült licenc­megállapodást kötni.

Magyar találmányok, amelyek megváltoztatták a világot

Tévéadó és hangosfilm
Mihály Dénes 1919-ben alkotta meg Telehorját, mely képes volt több kilométer távolságra állóképeket közvetíteni. Őt tekintik a hangosfilm feltalálójának is.

Golyóstoll
Bíró László József az 1930-as években alkotta meg a világ első golyóstollát. Első szabadalmát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be Magyarországon.

Dinamóelv
Jedlik Ányos István természettudós, feltaláló írta le először (1861-ben) a mechanikai energiából egyenáramú villamos energiát előállító szerkezet elvét.

Hologram
A holográfia olyan képrögzítő eljárás, mellyel tökéletesen térhatású, háromdimenziós kép hozható létre. Gábor Dénes nevéhez fűződik, aki találmányáért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.

Félautomata fényképezőgép
A fényképezés történetében mérföldkőnek számít a félautomata készülékek megalkotása. Az újítás két magyar származású tudós, Riszdorfer Ödön és Mihályi József nevéhez fűződik.

Rubik-kocka
Rubik Ernő Kossuth-díjas építész és feltaláló 1975-ben csupán egy, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek gondolta, világhírű játék lett belőle.

C-vitamin
Szent-Györgyi Albert biokémikus az 1930-as években izolálta a C-vitamint, azaz az aszkorbinsavat, mely létfontosságú az emberi szervezetnek. 1937-ben ezért Nobel-díjjal tüntették ki.

Telefonközpont
A telefonközpont ötlete – egy olyan szerkezeté, mely összekapcsolja a telefonkészülékeket, illetve más telefonközpontokat – Puskás Tivadar nevéhez fűződik.

Színes televízió
Az élethű színes kép megjelenése, a színes televízió megalkotása Goldmark Péter Károly mérnök-fizikus nevéhez fűződik. A világ első színes televízióját 1940. szeptember 4-én mutatták be az Amerikai Egyesült Államokban.

Biztonsági gyufa
Irinyi János 1836-ban, a gyufa fejében lévő fehérfoszfort kálium-klorát helyett ólom-dioxiddal keverte, minek köszönhetően kiküszöbölte a zajt és a nagy lobbanást is.

Számítógép
Az első számítógép a magyar származású Neumann János nevéhez fűződik. A világhírt az EDVAC, a memóriával rendelkező első gép hozta meg számára.