Ősszel biztos a nyári időjárás

A napokban éppen az AccuWeather meterológiai oldal nyári előrejelzése terjed, amely szerint pusztítóan meleg nyár lesz felénk. Azt írják, Olaszországban és a Balkánon hosszú, forró nyár ígérkezik, és különösen júliusban, illetve augusztusban, veszélyes hőséghullámok lehetnek. Legalább egyszer lehet számítani egy hétig tartó ilyen extrém forró időszakra. Az átlaghőmérséklet 32 fok körüli lesz a nyár folyamán. 

„Nyáron várhatóan meleg lesz, és mivel egyre szélsőségesebb az időjárás, feltehetően melegrekordok is dőlnek majd – mondta Török László, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) meteorológusa. – Aki júliusra és augusztusra előre megmondja, milyen időnk lesz, annak a szavahihetőségében inkább kételkedjünk. Ez a mai technikával még lehetetlen.

Persze kísérleti modellek vannak. Mi is futtattunk az Országos Meteorológiai Szolgálatnál többet is, hosszú távú előrejelzést készítenek, de a megbízhatóságuk még nem megfelelő. Az idei télre például a szokottnál melegebbet jeleztek – tudjuk azóta, hogy mennyire nem így volt. Felesleges is foglalkozni ezzel. Ha valóban megbízható adatokat akarunk, 5-10 napos előrejelzéseket érdemes figyelni, de főleg a következő 2-3 nap az, amire szinte pontos a prognózis hőmérséklet, csapadék és egyéb tekintetben is.”

Ami biztos manapság, hogy öt napra szinte pontos előrejelzést lehet készíteni. De azért az is időjárási helyzettől függ. Ha egy markáns front megjelenik, az képes mindent átrajzolni és megváltoztatni, ráadásul az utána következő időjárás is bizonytalanabbá válik. Ha tehát valaki a nyaralását szeretné időzíteni, nem megy sokra.

Létezik azért segítség. Török László azt mondta: ilyenkor a klímával kapcsolatos előrejelzést és a statisztikai adatokat érdemes nézni. Az OMSZ honlapján is találni ilyet. Ezek a sokéves átlagok alapján adnak útbaigazítást afelől, hogy milyen hőmérséklet várható és mekkora eséllyel lesz csapadék. Ezek a hosszabb távú jóslatok is pontosabbak ma már, mint régen. Az informatika fejlődése ugyanis nagyon jót tett a meteorológiának.

„A pályám elején a mért adatok és a hozzáadott információk alapján még csak úgy 24–36 órára lehetett megbízható előrejelzést készíteni – mondta el Németh Lajos meterológus. – Ez jobbára úgy készült el, hogy mondjuk, kiindultunk abból, hogy előtte két nappal milyen volt az idő Németországban, Angliában, bízva benne, hogy a jelenségek rendesen viselkednek, és amíg hozzánk érnek, nem fognak markánsan változni. Ma már tíz napra előre lehet pontos előrejelzést készíteni. Ehhez mindig a jelen állapotot kell minél részletesebben ismerni. 12 órás mérésekre támaszkodunk, és sok varázslat vagy hókuszpókusz nincs ebben, csupa matematika és fizika az egész. Szerencsére ma már rengeteg technikai eszköz műholdak, radarok, profi számítógépes modellek segítik a munkát. Adatok millióit kell ugyanis feldolgozni ahhoz, hogy minél pontosabb előrejelzést lehessen készíteni.”

Török László azt mondta: nagyon sokféle paramétert használnak. A komplett légkört leírni ugyanis csak többféle szempont alapján lehet. Például abból, hogy 1500 méter magasan hogyan alakul a hőmérséklet, már sok minden kiszámítható. Jelenleg az biztos, hogy május 24-éig milyen lesz az idő. 85-90 százalék az esélye, hogy a hétvégére kicsit visszaesik a hőmérséklet, sokfelé lesznek záporok, zivatarok, de nyárias marad az idő, a hét elején pedig újra igazi meleg várható.

„A 70-es években még bizony előfordult, hogy a vicclap, a Lúdas Matyi címlapján szerepeltünk néhány előrejelzés miatt – mondta Németh Lajos. – Ma már sokkal jobb a helyzet: 24–36 órára 85-90 százalékos pontossággal tudjuk megmondani, hogy egy adott helyen milyen időjárás lesz, egy hétre pedig 70-75 százalékos a találati arány. Sokan érzik úgy, hogy többet tévedünk, mert mindenki csak a saját lakhelyén figyeli, hogy bejött-e az előrejelzés. Az egyébként egyre fontosabb, hogy pontos legyen a prognózis, hiszen az utóbbi időben egyre több a szélsőség. A veszélyjelzés ezért is egyre inkább felértékelődő terület a meteorológiában.”

127 éve olvashatunk napi előrejelzést

Az írott sajtóban 1890-ben jelent meg az első, estig várható prognózis, pedig a mai meteorológiai intézet már 1870-ben megalakult. A szakemberek sokáig egyáltalán nem merték közzétenni becsléseiket. A tévében a hetvenes évek végén kezdték el foglalkoztatni azokat a meteorológusokat, akik képernyőképesek voltak, mert rájöttek, hogy egy szakember szájából hitelesebb az időjárás-jelentés, mint ha a bemondó olvassa fel, a hírek között.

Neumann Jánost foglalkoztatta az időjóslás

Az első olyan számítógépes programot, amelyik képes volt az időjárással kapcsolatos adathalmazokat összevetni, Neumann János készítette. Az Amerikában élő, magyar származású professzor 1946-ban javasolta, hogy a világ egyik első elektromos nagyszámítógépét, az ENIAC-ot az időjárás-előrejelző matematikai modellek futtatására is hasznosítsák. Vezetésével húsz meteorológus dolgozott a modell fejlesztésén. Az átlagosan 5500 m magasan elhelyezkedő légréteg áramlási viszonyait jelezték előre 24 órával. Előrejelzési értéke gyakorlatilag nem volt, hiszen az aznapi időjárást tudta megjósolni, de az elve máig alapja a szakmának, hatalmas lépés volt a mai prognózisok felé.