A munkaerőpiac visszavárja a nyugdíjasokat

Ezt a rendszert a diák– és iskolaszövetkezetek mintájára építené ki, ami lehetővé tenné, hogy a nyugdíjasok részmunkaidőben mégiscsak dolgozni tudjanak. Az 1983-as iskola­szövetkezet mintájára létrejövő nyugdíjas-szövetkezet nemcsak a munkaerőhiányra adna megoldást, de szinte minden ágazatban szükség lenne a tapasztalattal rendelkező szépkorúakra – derül ki a Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) által készített legújabb felmérésből.

A gyakorlattal rendelkező nyugdíjas szakemberek ugyanis több munkahelyen is segítséget nyújthatnának a még rutintalanoknak. Ráadásul a megkérdezettek szépkorúak 40 százaléka vissza is térne a munkaerőpiacra, ha rugalmasan feltételek mellett dolgozhatna.

A nyugdíjas-szövetkezetekbe belépők járulékkedvezménnyel dolgozhatnának, így a piaci szereplők számára is kedvezőbb lenne a szolgáltatás. „Számításaink szerint, hogyha durván 100 ezer nyugdíjast sikerülne ilyen lehetőségbe bevonni, akkor ők, a munka törvénykönyve alá tartozó foglalkoztatási formára átszámítva, durván 20 ezer embernek a munkáját tudják elvégezni” – mondta a Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos egy parlamenti vita keretében, ahol az új foglalkoztatási forma támogatása mellett állt ki.

A VOSZ  is üdvözli a nyugdíjas-szövetkezetek létrehozását. A KSH legújabb elemzése szerint a munkaerőhiánnyal küzdő gazdaságra még nagyobb csapás lehet, hogy az egyetemet végzett magyarok 33 százaléka, a szakmunkások 34, az idegen nyelven magas szinten beszélők 55 százaléka fontolgatja – ha átmeneti időre is – külföldre költözését. A tanulmány szerint néhány éven belül előállhat az a helyzet, hogy 370 ezer ember hagyja el az országot.

A felmérés szerint persze nem arról van szó, hogy a külföldi életet tervezgetők végleg el akarják hagyni Magyarországot. A megkérdezettek 27 százaléka pár hétre, esetleg hónapokra, 28 százalékuk 3–5 évre települne ki. A megkérdezettek alig hat százaléka mondta azt, hogy ha elmegy, nem akar többet visszaköltözni.