Marine Le Pen és Macron majdnem fej fej mellett

Emmanuel Macron független centrista jelölt és Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje megy tovább. Az Európai Bizottság egyértelműen Macron mellett áll. A választás után a tőzsde is fellélegzett.

A francia elnökválasztás vasárnapi, történelmi első fordulóját a centrista Emmanuel Macron nyerte meg 23,75 százalékkal, mögötte a második helyen a szélsőjobboldali Marine Le Pen jutott tovább 21,53, a harmadik a konzervatív Francois Fillon 19,91, a negyedik pedig Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali politikus 19,64 százalékkal. Benoit Hamon szocia­lista elnökjelölt csak 6 százalékot szerzett.

A nagyvárosokban egyértelműen Macron volt az erősebb Le Pennel szemben, és a többi régióban is kiugróan teljesített.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Angela Merkelhez hasonlóan az elsők között gratulált Macronnak, szerinte ugyanis ő az
a jelölt, aki az európai értékeket képviseli. Hozzátette: Franciaország az Európai Unió egyik alapítója, központi pillére, amely megtestesíti és szimbolizálja mindazokat az értékeket, amelyeken az európai integráció alapszik.

Mit akar Macron?

A centrista jelölt, Macron – a szocialista kormány egykori gazdasági minisztere – nyitott Franciaországot vall magáénak. Programjában kiemelte: elmélyítené az eurózónán belüli együttműködést, központi parlamentet, közös pénzügyminiszteri posztot és közös költségvetést szorgalmazna. Megreformálná a munkanélküli-segély rendszerét, pozitív diszkriminációt vezetne be a hátrányos helyzetű, többségében bevándorlók lakta negyedekben. Bónuszokkal jutalmazná a helyi munkanélkülieket alkalmazó vállalkozókat és ösztöndíjakkal támogatná a diákokat.

Egy 60 mil­liárd eurós beruházási csomaggal ösztönözné a gazdaságot, elsősorban a környezetvédelem területén. 120 ezer munkahelyet megszüntetne a közszférában, 5 ezer új tanári állást hozna létre. A munkanélküli-segélyezést és a nyugdíjrendszert is egyszerűsítené, de nem nyúlna a nyugdíjkorhatárhoz.

Marine Le Pen programja

Marine Le Pen az eurózónából és az Európai Unióból való kilépésre ösztönöz. A külföldi állampolgárok alkalmazása után különadót vetne ki, beleértve az uniós állam­polgárokat is. Szigorítaná a külföldieknek járó szociá­lis juttatások feltételhez kötését, valamint a francia állampolgárság megszerzését. A legális bevándorlók számát az évi 200 ezerről 10 ezerre korlátozná.

Megreformálná a nyugdíjrendszert, a nyugdíjkorhatárt 60 évre csökkentené és megemelné a minimálnyugdíjat. Az államháztartási hiányt elsősorban
a tb-büdzsének és az EU költségvetési hozzájárulásának
a csökkentésével, valamint az adócsalás szigorúbb megbüntetésével képzelné el.

Így állnak Moszkvával

A két jelölt egyaránt csökkentené a vállalatok és a munkavállalók terheit, eltörölnék a kötelezően fizetendő lakhatási adót. Egyikük sem akarja csökkenteni az áfát és a társasági adót, sem növelni a minimálbért.
Le Pen a francia vállalatokat, Macron az európaiakat részesítené előnyben a közbeszerzési pályázatokon.

Külpolitikai téren az Oroszországhoz fűződő viszonyban is jelentősen eltér a két jelölt álláspontja: Macron ellenzi a közeledést Moszkvához, Le Pen ellenben közeledést kezdeményezne, ezért is találkozott a kampány alatt márciusban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Az elnökválasztás első fordulójának eredménye óriási lökést adott az európai tőzsdének, tegnap az euró csúcsra szökött, erősödtek a kelet-közép-európai valuták, így a forint is. Amerika is örült az eredménynek, egy százalékot meghaladó emelkedéssel nyitottak a New York-i értéktőzsde mutatói.

Két hét múlva újra összecsapnak, még nem dőlt el semmi

A hazafias-nacionalista és a globalista Franciaországról alkotott nézetek csapnak össze a két hét múlva tartandó francia elnökválasztás második fordulójában, Macronnal és Marine Le Pennel. Kérdés, hogy a franciák többsége hajlandó-e elindulni a bezárkózás útján, vagy az EU kap még öt évet, hogy megpróbálja megoldani problémáit – írta tegnap a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap.

A Finan­cial Times brit gazdasági világlap kifejtette: Emmanuel Macron győzelme testesíti meg a reményt azok számára, akik a liberális nemzetközi berendezkedés szétesésétől féltek, főleg a brexit és Donald Trump győzelme óta. Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő a Kossuth rádió műsorában arról beszélt: még semmi nem dőlt el, a papírforma Macron győzelme mellett szól. Több politikai erő, amelynek képviselője most nem jutott be a második fordulóba, felsorakozhat mögötte. Francois Hollande államfő hétfőn bejelentette, Macronra szavaz a második fordulóban, szemben „azzal a kockázattal”, amelyet „a szélsőjobboldal jelent Franciaország jövőjére”.