A foci jót tett a hazai sörfogyasztásnak

Egyre kevesebb sört iszunk, olyannyira, hogy míg a 90-es években még száz liter volt az éves sörfogyasztás fejenként, mostanra már alig éri el az évi hatvanat. A csökkenést igazán nem lehet a hidegre, netán a minőségre vagy a sportesemények hiányára fogni, feltehetőleg fogyasztási szokásaink is megváltoztak. Ront a helyzeten, hogy Magyarországon a régióban is magas, 42 százalék a sör adója, s ráadásul szinte fürdünk a külföldről nagy mennyiségben és olcsón behozott, gyakran rossz minőségű italban.
A nehézségek ellenére azonban a söripar továbbra is az egyik legnagyobb foglalkoztató: a gyárakban összesen 1700-an dolgoznak, és mintegy 24 ezer ember munkáltatását teszi lehetővé javarészt kis- és középvállalatoknál.

Csökkentsék a csapolt sörök áfáját!

Schillinger Attila, a Magyar Sörgyártók Szövetségének (MSSZ) igazgatója szerint a hazai sörpiac helyzetéről a túladóztatás és a gyenge minőségű importsörök tehetnek. Ezeket orvosolandó, az MSSZ és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete nemrégiben azzal fordult a kormányzathoz, hogy csökkentsék a csapolt sörök áfáját, amivel a vendéglátóipar kis- és középvállalkozóit is erősíteni lehetne.

A szövetség javasolta azt is, hogy a környezetvédelmi termékdíj arányos csökkentésével motiválják a sörgyártókat az alumíniumdobozok visszagyűjtő rendszerének bővítésére, így eleget tennének az EU körforgásos gazdaságról szóló irányelvének is. Az igazgató elmondta, hogy a szövetség tagjai kiváló minőségű söröket állítanak elő magyarországi gyáraikban, s hogy a sörök nagy része lager típusú. A Magyarországon és világszerte
a sörivók által „rendes sörnek” nevezett ital adja a fogyasztás több mint 90 százalékát. A szövetség reményei szerint a jövőben olyan szabályozás születik, amely nem növeli a gyenge minőségű dömping import piacát, hanem inkább az itthon gyártott „rendes sört” segíti, és így hozzájárul a hazai sörpiac erősödéséhez.

A válogatott Eb-szereplése  megnövelte a fogyasztást

Schillinger Attila szerint örvendetes, hogy egyre több a különleges, gyakran erősebben komlózott, ízesített söröket gyártó kisüzem, mert termékeik a „rendes sörrel” együtt szélesítik a kínálatot.

Négy magyarországi sörgyárban, Kőbányán, Bőcsön, Martfűn és Sopronban tavaly több mint hatmillió hektoliter sört főztek –  írta az Origo.

A szövetség adatai szerint tavaly összesen 6,7 millió hektoliter sört értékesített a négy vezető hazai sörgyártó: a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Zrt., a Pécsi Sörfőzde Zrt. és a hazai piachoz importsöreivel hozzájáruló Carlsberg Hungary Kft. Ez 2,5 százalékos emelkedés 2015-höz képest. Az értékesítés növekedése a 40 százalékkal megugró exportnak köszönhető.

A sörfogyasztási kedvet a nyári forróság is növeli, a forgalmazási adatokban jól látszanak a 2015-ös kánikula hatásai. Tavaly emellett
a magyar labdarúgó-válogatott Eb-mérközéseinek idején fogyott kiemelkedő mennyiségű sör.

Kelendőbbek a minőségi italok

A szövetség adataiból kiderül, hogy tavaly 100 ezer hektoliterrel többet ittunk a prémium és szuperprémium kategóriájú sörökből, ez közel 10 százalékos emelkedés. A középkategóriás termékekből némileg kevesebb fogyott, mint 2015-ben, és – hosszú idő után – tavaly 3,6 százalékkal csökkent az olcsó, gazdaságos árkategóriájú sörök forgalma. Mennyiségét tekintve azonban 2016-ban ugyanannyi sört ittunk, mint egy évvel korábban, nagyjából 6,1 millió hektolitert.