Gyurcsány Ferencet meggyanúsította a főügyészség

A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok 2008. júliusban történt cseréjével összefüggésben.

A gyanú szerint egy a magyar állam és egy magánszemély tulajdonában lévő földterület cseréje következtében 1,3 milliárd forintos kár érheti a magyar államot. 2009 októberében Schiffer András, az LMP jelenlegi frakcióvezetője tett feljelentést Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt arra hivatkozva, hogy a sukorói King''s City-beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos 2010 novemberében beszélt arról, hogy küszöbön áll a volt kormányfő büntetőjogi felelősségre vonása a sukorói ingatlanügyben.

A volt miniszterelnök kevéssel délután egy óra után érkezett meg hétfőn az ügyészség Zichy Jenő utcai épületébe, ahol alig több mint háromnegyed órát töltött. Ezután - a kihallgatása alatt az utcán tüntetőkhöz szólva - elmondta: vallomást tett, ugyanakkor panasszal élt a gyanúsítás ellen. Közlését, amely szerint a panaszt Polt Péter legfőbb ügyész bírálja el, a demonstrálók füttyszóval nyugtázták.
   
Gyurcsány Ferenc szavai szerint rövid vallomásában "az ügyészek szemébe nézve" azt mondta: megsértették esküjüket, és ahelyett, hogy részrehajlás nélkül, elfogulatlanul végeznék munkájukat, politikai ellenfeleinek ösztökélésére "ocsmány, cinikus koncepciós perben vesznek részt". A volt miniszterelnök tudatta azt is, hogy a gyanúsítás szövegét és a kihallgatásán készült felvételt néhány órán belül nyilvánosságra hozza.
A sukorói kaszinóberuházásról szólva annyit mondott: egymilliárd dollárt hozott volna Magyarországra, 2500 munkahelyet teremtett volna. "Tisztességgel, becsülettel, törvényesen tettem a dolgomat" - fűzte hozzá, indokolva, hogy a kormány miért biztosította elvi támogatásáról a projektet.


   
Fazekas Géza, Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője újságíróknak a többi között azt mondta: minden ügyész becsülettel, esküjéhez hűen végzi a munkáját. A szóvivő egyszersmind visszautasította azokat "a durva csúsztatásokat, amelyek ezzel kapcsolatban most vagy korábban elhangzottak".

2011. április 29-én a legfőbb ügyész hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt, gyanúsítotti kihallgatása érdekében kérte az Országgyűlés elnökénél Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését. A volt kormányfő az ügyészség gyanúját szakmailag megalapozatlannak, politikailag elfogultnak nevezte, egyben jelezte: kéri a parlamentet, hogy adja ki az ügyészségnek, azaz függessze fel mentelmi jogát.

2011 májusában az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága úgy döntött: az ügyben további iratokat kért az ügyészségtől. Rubovszky György elnök bejelentette: amint a kért dokumentumok megérkeznek, azonnal folytatják a munkát.

2011. szeptember 1-jén a volt miniszterelnök a Képviselői Irodaházban megtekintette azokat az iratokat, amelyeket az ügyészség a Sukoró-üggyel kapcsolatban küldött a mentelmi bizottságnak. Elmondta: a legfőbb ügyész szerint az róható a terhére, hogy 2008 májusában a kaszinóépítést tervező befektetőkkel folytatott parlamenti megbeszélésén "hivatali hatáskörét túllépve lényegében döntést hozott" a projekt jövőjéről. Gyurcsány szerint azonban az iratok cáfolják ezt, mert a tanácskozáson nem született döntés, csak kérdéseket tettek fel, illetve további vizsgálatokról határoztak, ő pedig kizárólag arra adott utasítást, hogy mindenki a jogszabályok betartásával végezze a munkáját. Megerősítette: mentelmi jogának felfüggesztését fogja kérni az Országgyűléstől, ezt követően pedig az ügyészség rendelkezésére áll.

A mentelmi bizottságnak a parlament honlapjára felkerült határozati javaslata a legfőbb ügyészi indítványt idézve azt írta: Gyurcsány Ferenc a Sukoró-ügyben az ügyészség szerint azzal lépte túl hatáskörét, hogy meghatározta - cserében - a telek értékesítésének módját.

Szeptember 6-án az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy függessze fel Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát. A volt miniszterelnök nem ment el az ülésre.

Az Országgyűlés az őszi ülésszak első napján, szeptember 12-én döntött a mentelmi jog felfüggesztéséről.

2011 májusában az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága úgy döntött: az ügyben további iratokat kért az ügyészségtől. Rubovszky György elnök bejelentette: amint a kért dokumentumok megérkeznek, azonnal folytatják a munkát.

2011. szeptember 1-jén a volt miniszterelnök a Képviselői Irodaházban megtekintette azokat az iratokat, amelyeket az ügyészség a Sukoró-üggyel kapcsolatban küldött a mentelmi bizottságnak. Elmondta: a legfőbb ügyész szerint az róható a terhére, hogy 2008 májusában a kaszinóépítést tervező befektetőkkel folytatott parlamenti megbeszélésén "hivatali hatáskörét túllépve lényegében döntést hozott" a projekt jövőjéről. Gyurcsány szerint azonban az iratok cáfolják ezt, mert a tanácskozáson nem született döntés, csak kérdéseket tettek fel, illetve további vizsgálatokról határoztak, ő pedig kizárólag arra adott utasítást, hogy mindenki a jogszabályok betartásával végezze a munkáját. Megerősítette: mentelmi jogának felfüggesztését fogja kérni az Országgyűléstől, ezt követően pedig az ügyészség rendelkezésére áll.

A mentelmi bizottságnak a parlament honlapjára felkerült határozati javaslata a legfőbb ügyészi indítványt idézve azt írta: Gyurcsány Ferenc a Sukoró-ügyben az ügyészség szerint azzal lépte túl hatáskörét, hogy meghatározta - cserében - a telek értékesítésének módját.

Szeptember 6-án az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy függessze fel Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát. A volt miniszterelnök nem ment el az ülésre.

Az Országgyűlés az őszi ülésszak első napján, szeptember 12-én döntött a mentelmi jog felfüggesztéséről.

-->