Hírek

2011.10.08. 18:40

Éles bírálatot kapott az új alkotmány

Sólyom László szerint nem az alkotmány az új, hanem az alkotmányos hozzáállás, amellyel csökkentették az alkotmány tekintélyét. A volt köztársasági elnök mindezt a Történelemtanárok Egyletének országos konferenciáján mondta szombaton Budapesten.

mti

Az Alkotmány és történelem című rendezvényen a volt államfő, aki az Alkotmánybíróság első elnöke is volt, kiemelte: elfogadhatatlan, hogy az új alaptörvény nem számol teljes hatáskörű Alkotmánybírósággal. Hibának nevezte azt is, hogy mivel "a szemmel látható hatalomkoncentrációt" veszélyeztetné a parlamentet feloszlatni tudó köztársasági elnök, az államfőnek ezt a jogát nem is foglalták bele az új alaptörvénybe. Sólyom László ugyanakkor úgy látja, hogy az alkotmány működőképes lehet, ha a parlamentáris rendszert működtetni tudja. Jónak nevezte, hogy végül sikerült megvédeni az Alkotmánybíróság bizonyos jogait, amelyek segítségével a testületnek lehet "hatalma a kétharmados parlamenti többség felett". Az alkotmánynak a civil szervezetek életében is jelen kell lennie - hangsúlyozta.



A volt köztársasági elnök előadásában kiemelte, hogy egy új alkotmányhoz "nem kell társadalmi változás, az egy technikai dolog", s az alkotmány betűje és a valóság között felléphet disszonancia, ugyanazon alkotmány alapján szinte ellentétes rendszerek is működhetnek. Az, hogy Magyarországon milyen lesz a politikai rendszer, "az az intézményrendszerben részt vevő emberek szerepfelfogásán múlik" - mondta, hozzátéve: a rendszerváltás utáni eddigi parlamentek elfogadták, hogy az alkotmány felettük áll.
 
Sólyom László annak a véleményének is hangot adott, hogy az 1989-1990-es alkotmány "hihetetlen érték". Az Ellenzéki Kerekasztal alkotmányozási folyamatának írásos anyagai ma is megvannak, a jövőre életbe lépő alkotmánynak azonban nem ismerik a vitaanyagait - mutatott rá. Az, hogy azt sem tudták mindig igazán, kik írják az új alaptörvényt, "születési hibának" nevezte, ami szerinte "gyógyíthatatlan sebeket ejt" az új alkotmányon. "Hihetetlen dilettantizmusnak" nevezte, hogy az új alaptörvényt kiteszik munkahelyeken, mert meglátása szerint ami igazán lényeges az alkotmányban, az nem tisztázott, "azt suta szertartások nem pótolhatják".   
   
Mint a volt államfő elmondta, "a mostani preambulum nem a kiindulópontja a történelemtanításnak", azt helyére kell tenni az oktatásban. Sajnálatát fejezte ki továbbá, hogy jelenleg a közoktatásban nem tanítják az Alkotmánybíróság szerepét.
   
A konferencián előadott továbbá Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Mezey Barna, az ELTE egyetemi tanára, jogtörténész, Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos helyettese és Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!