Szakmai össztűz az új nemzeti drogstratégia tervezetére

A kormány 2010 decemberében a szakmai szervezetek tiltakozása ellenére döntött úgy, hogy elutasítja a 2009-ben elfogadott drogstratégiát, és újat alkot helyette, ezzel párhuzamosan pedig szigorítja a büntetőjogi szabályozást.

“A tervezet által képviselt zéró-tolerancia megközelítés mindenhol megbukott a világon, ahol kipróbálták” – jelentette ki Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet drogpolitikai programvezetője. “Amennyiben az drogstratégiának köszönhetően tovább szigorítanak Európa egyik legszigorúbb drogjogi szabályozásán, annak a kárait nemcsak a fogyasztók, de az egész társadalom érezni fogja.”

A tervezetet a kormány felhívására több szakmai szervezet is véleményezte – ezek szinte kivétel nélkül megsemmisítő kritikát fogalmaznak meg a dokumentummal kapcsolatban. Magyar Addiktológiai Társaság (MAT) szerint a korábbi drogstratégia elutasítása nem volt szakmailag indokolt, az új drogstratégia tervezete egy tisztán politikai megrendelésre készült dokumentum, amely még csak nem is nevezhető stratégiának, mivel nem rendelkezik annak ismérveivel. A Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetségének (MADRISZ) “jelentős mértékben eltérő szemléleti megközelítést javasol és kéri a tervezetnek alapvető pontokon való átfogalmazását.” Az Ártalomcsökkentők Közhasznú Szakmai Egyesülete (ÁSZ) “sajnálatosnak tartja, hogy a nemzeti drogstratégia tervezete visszatért a zéró-tolerancia megközelítéshez, míg háttérbe szorította az ártalomcsökkentés szemléletét és gyakorlatát.” A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány “irreálisnak és utópisztikusnak” minősíti a stratégia egyes célkitűzéseit.

A TASZ álláspontja szerint ezenkívül alkotmányellenes a tervezet számos célkitűzése, így például az internetet figyelő szolgálat felállítása vagy a kenderszimbólum betiltása, illetve a bizonyítási teher megfordítása a vagyonelkobzásos ügyekben. A jogvédő szervezet által kiadott részletes elemzés rámutat arra is, hogy az elterelés tervezett szigorítása (csupán egyszer választható a börtönbüntetés alternatívájaként, az elterelés költségeit az eltereltre hárítják) éppen a legrászorultabb drogfogyasztókat fogja a leghátrányosabban érinteni ahelyett, hogy segíteni a társadalomba való visszailleszkedésüket.

A tervezet ráadásul meggyengítené a civil kontrollt a drogstratégia végrehajtásában, így például kitenné a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságból (KKB) a civil delegáltakat, így a döntéshozás kevésbé átláthatóvá és kevésbé elszámoltathatóvá válik.