GMO: irány a kormányhivatal

Ezután a növényvédelmi felügyelő a falugazdásszal együtt helyszíni felmérést tart. Jegyzőkönyvet vesz fel a termésbecslésről, valamint az izolációs távolságon - pufferzónán - belül lévő terület beméréséről. 

A termelő ez után köteles értesíteni a területileg illetékes növény- és talajvédelmi igazgatóságot a kitárcsázás időpontjáról.  Az igazgatóság jegyzőkönyvben rögzíti a megsemmisítés tényét. A virágzás után lévő növényállományt silózógéppel kell megsemmisíteni.

A szaktárca közleményében ismerteti: az MgSzH július 4-i vizsgálati eredménye GMO szennyeződést talált a DKC 5311 fajta kukoricahibrid H-8-001/0717 fémzárszámú vetőmagtételben. Az eredményt július 12-én az MgSzH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia laboratóriumának vizsgálati jegyzőkönyve megerősítette. 

A szennyezett vetőmagot a gazdák 2.500 hektár nettó területen már elvetették. A kukorica már virágzás utáni állapotban van, ezért a táblák mellett 400 méteres izolációs távolságban található kukorica állományt is ki kell tárcsázni. 

A szennyezett vetőmagból kikelt növényt, valamint a körülötte lévő pufferzóna állományát a felhasználónak kell megsemmisítenie úgy, hogy a szennyezés ne terjedhessen tovább.

A 400 méteres pufferzóna meghatározása a géntechnológiával módosított, a hagyományos, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények egymás mellett folytatott termesztéséről szóló rendelet alapján történik. 

A pufferzónákkal együtt így az érintett terület nagysága elérheti az 5.000 hektárt. A VM közleményében emlékeztet: nemzetstratégiai érdek Magyarország GMO-mentességének fenntartása. Ez az egyik alapja a hosszú távon fenntartható növénytermesztésnek és az exportpiacok megtartásának. Egyes, Magyarországon vetőmagot forgalmazó cégek ugyanis termékeiket gyakran olyan országokban állítják elő, ahol engedélyezett bizonyos GMO-k köztermesztése. Így előfordulhat, hogy a Magyarországra beérkezett vetőmagok kismértékben GMO-szennyeződést tartalmaznak, emiatt rendelte el vidékfejlesztési miniszter a vetőmagoknál a fokozott GMO ellenőrzést.

Azokon a területeken, ahol GMO szennyezett vetőmagokat vetettek, az MgSzH a jogszabályoknak megfelelően minden esetben a növények megsemmisítését rendeli el, mert a GMO-s vetőmagokból kikelő állomány további GMO szennyeződések forrása lehet.

A közlemény rámutat: a magyar közvélemény 85 százaléka elutasítja a GMO-t, éppen ezért a kormány július 13-án  döntött arról, hogy a lehető legerélyesebben fellép a genetikailag módosított szervezetekkel szennyezett vetőmagokat forgalmazó cégek ellen. Ennek szellemében kezdeményezte a Büntető Törvénykönyv (Btk) módosítását a szigorú büntethetőség érdekében. A VM is módosította a vetőmagokról szóló rendeletét, hogy a növénytermesztési hatóság még hatékonyabban léphessen fel a GMO-val szennyezett területek mentesítése érdekében. 

A Vidékfejlesztési Minisztérium hangsúlyozza: határozott célja, hogy a vetőmag-előállítókkal, vetőmag-forgalmazókkal és a termelőkkel együttműködve a lehető legkisebb veszteségekkel oldja meg ezt a kritikus helyzetet. A Vidékfejlesztési Minisztérium vizsgálja, hogyan érvényesíthető a lehető leggyorsabban az okozott kárért a felelősség - tartalmazza a közlemény.

Az MTI hétfői információja szerint a vetőmagforgalmazó Monsanto Hungária Kft. keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz, kérve, hogy függessze fel a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal határozatát, amely arról rendelkezik, hogy meg kell semmisíteni Monsanto egyik hibridjével bevetett területek növényállományát. A cég azonban fenntartja azt a véleményét, hogy a kifogásolt vetőmagtétel nem volt genetikailag módosított. 

Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-biztonságért, valamint agrárigazgatásért felelős államtitkára hétfőn Budapesten egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a GMO-szennyezés okozta kár pontos mértékét még most mérik fel a hatósági szakértők, ám a gazdálkodók biztosak lehetnek káruk megtérítésében.