Mit tettek le Bajnaiék az asztalra? Értékelje munkájukat!

A Magyarország iránti külföldi bizalom helyreállítása végett és mellett azonnali válságkezelő lépésekre volt szükség, ugyanakkor meg kellett teremteni az államháztartás egyensúlyát is, miközben fékezni kellett a gazdaság mélyrepülését.

E négy közül az utóbbi egy évben a költségvetési egyensúly és a nemzetközi bizalom terén mutatta fel a legkomolyabb eredményeket a kormány: miközben Európa sok országában „elszálltak” a büdzsédeficitek, Magyarország a múlt évet is 4 százalékos hiánnyal zárta, kivíva a befektetők és a hitelminősítők elismerését. Ennek „ára” azonban a két év alatt 7-7,5 százalékos gazdasági visszaesés volt, ez a foglalkoztatási és a munkanélküliségi mutatók romlásában is tetten érhető.

A válságkezelő kormány egyik legtöbbet hangoztatott – és valóban nagy jelentőségű – intézkedése az adóterhelés átalakítása volt.

Az szja-csökkentés jegyében már tavaly átlagosan 36 ezer
forinttal több nettó bér maradt 1 350 000 adófizető zsebében, az idén pedig az éves adómegtakarítás 188 ezer forintot tesz ki átlagos jövedelem mellett. Az szja-mérséklésen kívül – mint a szerdán közzétett értékelés fogalmaz – a munka becsületét volt hivatott erősíteni a munkáltatók által fizetendő járulék 5 százalékpontos lefaragása is, amely tavaly még csak bizonyos jövedelemlimit alatt éreztette hatását, az idén azonban már általánossá vált. Év eleje óta nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni, és néhány kisebb járulékot össze is vont a kabinet. Az érem másik oldala: 16-ról – a különadó „beolvadásával” – 19 százalékra emelkedett a társasági adó mértéke, és több jelentős adóalap-csökkentő tétel megszűnt. Az áfa általános mértéke 25 százalék lett, igaz, az alapvető élelmiszereké 18, a távhőé pedig 5 százalékos kulcs alá került. Már tavaly nyáron s ez év elején is emelkedett a jövedéki adó az alkohol- és dohánytermékek s az üzemanyagok esetében.

A cikk nem ért véget, lapozzon ide a szavazáshoz!