Bajnai: gazdaságilag stabil állapotban adjuk át az országot

– Az utolsó napig felelősségteljes és aktív kormányzást folytatunk – jelentette ki a kormányfő.

A válságkezelést az utolsó napig végigviszi, mert a válság nincs  tekintettel politikai ciklusokra, kampányidőszakokra, nem vár, amíg  a politika mással van elfoglalva. Ezzel a gyors gyarapodással nyeri  majd el értelmét az áldozatvállalás, amelyből Magyarország minden  polgára részt vállalt 2009-ben és 2010-ben, amiért mindenkit  köszönet illet – tette hozzá.

A válságkezelés kényszerűen fájdalmas lépései mellett sikerült  összetartani a magyar társadalmat, megvédeni „az élet kereteit adó”  nagy rendszereket, a munkát, a szociális gondoskodást, a válság  elleni küzdelemben pedig érvényesíteni a szolidaritás elvét – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Bajnai Gordon véleménye szerint 2009-ben a kormány megmutatta:  az intézmények pazarlásának megakadályozásával elérhető a kitűzött  cél, és az ígéreteit betartó ország vissza tudja szerezni a  bizalmat. Így kell tenni 2010-ben is: még nem lehet többet  visszaosztani, hiszen az idén érvényesül majd csak a válság teljes  hatása, csaknem egy hónapnyi nemzeti jövedelem esik ki, ennyivel  kevesebből kell megélnie az országnak. Ezért ez az év csak arról  szólhat, hogy hogyan fogják azt bizonyos értelemben „hadi  gazdálkodással” végigcsinálni.

– Ez nagyon nehéz lesz ennek a  kormánynak is, és nagy fegyelmezettséget kíván attól is, aki váltja  majd – mondta.

A kormányfő úgy látja, ha fegyelmezett gazdálkodás lesz az idén  is, akkor megmarad az ország iránt visszatért bizalom, és így  2011-től beindul a gazdasági növekedés, amely 3,5-4 százalékos  lehet; szigorú költségvetéssel és további jelentős átalakítások  eredményeként pedig tartóssá is válhat.

Mint fogalmaz, ha a következő kormány a most megkezdett utat  folytatja, akkor a következő négy év alatt összességében nagyjából 2 ezer milliárd forint többletjövedelemmel gazdálkodhat.

Felhívta a figyelmet arra, hogy tanulni kell a válságból, és „nem osztogatni, hanem bölcsen beosztani kell ezt a kétezer milliárdot”. Szerinte ezt a pénzt három dologra kell költeni: a múltra, azaz az adósságcsökkentésre; a jelenre, vagyis arra, hogy jobb, igazságosabb közszolgáltatást lehessen nyújtani; és adni kell a jövőnek is ebből a pénzből, mert a jövő, a fenntartható növekedés múlik azon, hogy lehet-e tovább csökkenteni adókat, és kordában  tartani a hiányt.

Arra a felvetésre, hogy ezt a kétezer milliárdot majd elígérik a pártok a választási kampányban, úgy reagált: ő annak örülne, ha csak ennyit  ígérnének el, de ezt „tételesen” tennék. Vagyis minden párt végre egyszer világosan kiszámolná, mire lehet elég ez a pénz, majd pontosan megmondaná, mire költené. Az emberek pedig ezek alapján  választanának, és később ilyen programot kérnének számon a  győztestől – jegyezte meg.

Bajnai Gordon leszögezte: ha megint 6-7 ezer milliárd forintot ígérnek el a pártok a kampányban, és ha valaki olyan  ígéretekkel nyeri meg választást, olyan mandátummal szerez  többséget, amelyet nem tud betartani, akkor „valóban baj lesz”; és a  győztes majd azon törheti a fejét, hogy kire is kenje ezért a felelősséget.

Kiemelte: a következő kormánynak, bárki is alakítsa azt, az lesz  a dolga, hogy a közjót a részérdekek elé helyezve tovább erősítse a  közintézményeket. Ma ugyanis sok esetben a részérdekek maguk alá  gyűrik a köz érdekének érvényesülését. Ez ellen pedig tűzzel-vassal  küzdenie kell a mindenkori kormányzatnak.

Véleménye szerint ma Magyarországon nagyon sok közintézmény nem  arról szól, ami a cégtáblájára van írva, vagyis az intézmény  működése sok esetben inkább az azt irányítók érdekeiről szól, és nem  azokról, akikért azt létrehozták.

Arra a felvetésre, hogy érdemes lenne-e összehívni a Nemzeti Csúcsot, amit Dávid Ibolya, az MDF elnöke kezdeményezett nála, a miniszterelnök úgy válaszolt: a kezdeményezés a választásokról szól,  ezért ezt nem ő, hanem a köztársasági elnök tudná megtenni, de véleménye szerint lenne értelme. A kormányfő ezt azzal indokolta, hogy a pártok egy ilyen értekezleten megegyezhetnének abban, hogy a választásokon milyen közös minimumot tartanak be, vagy például  milyen magatartási kódexet követnek.

Bajnai Gordon ezzel összefüggésben megismételte azt is:  biztosítani fogja, hogy a Magyar Köztársaság pénzügyei „nyitott könyvként” elérhetőek legyenek valamennyi, a választásokon résztvevő  demokratikus párt számára. Az ő legitim képviselőiknek lehetőséget  adnak arra - akár többször is -, hogy "belenézzenek a könyvekbe". 

– Ennek az az értelme, hogy ugyanarról a tudásbázisról ígérhessen  mindenki, később pedig ne mondhassák azt, hogy csontvázak vannak a  szekrényben – hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy van-e jelentősége annak, hogy azoknál a  pártoknál, amelyek lehetőséget kapnak a pénzügyi-gazdasági  betekintésre, a demokratikus szót használja, azt felelte: a Jobbikot  nem tekinti demokratikus pártnak.

Bajnai Gordon ezt a kijelentését  magyarázva kitért arra:  természetesen elismeri a Jobbiknak azt az alkotmányos jogát, hogy  indulhat a választásokon, de szerinte az elmúlt évszázad megmutatta,  a demokrácia ellenségei is hatalomra vagy részhatalomra juthatnak a  demokrácia eszközeivel élve és azokkal visszaélve.

„A Jobbikot egy olyan nézetrendszerű pártnak tartom, amelyet  karanténba kellene zárni valamennyi demokratikus erőnek, és  elhatárolódnia tőle. Én magam semmilyen módon nem szeretnék  hozzájárulni ahhoz, hogy az ő nézeteiket legitimáljuk  Magyarországon” – jelentette ki.