2010.01.11. 08:28
Arzénos kétszáz település ivóvize - Nem történik semmi
Több mint kétszáz magyar településen lejárt a határidő, mégsem szorították az Európai Unióban érvényes határérték alá a víz arzéntartalmát. Pénz mindenesetre továbbra sincs a fejlesztésekre - számol be a Vízpiac magazin.
Az eddigi 50 mikrogrammról 10 mikrogrammra csökkent a megengedett arzéntartalom a csapvízben december 25-én, így karácsony másnapját számos településen köszöntötték aggodalommal. Elsősorban a dél-alföldi és az észak-alföldi régiót érinti a változás, de elszórtan az egész ország területén akadnak települések, ahol a vízben túl sok van a mérgező vegyületből. Nem egy nagyváros is szerepel a listán, így például Békéscsaba, Gyula, Kecskemét, Orosháza vagy Szeged, a legnagyobb problémát mégis a kistelepüléseknek okozza a módosítás.
Idejük éppenséggel lett volna felkészülni, hisz már uniós csatlakozásunkkor kitűzték a határidőt: 2009 decemberéig maradhat az 50 mikrogrammos határérték. A problémát azonban, mint annyiszor, most is a pénz jelenti. Bár a településeknek csak 10-20 százalékos önrészt kell vállalniuk a fejlesztésekből, a legtöbb helyen ez is túl nagy összeg, amit az önkormányzatok képtelenek kifizetni.
Ha nincs állami támogatás, a költségeket kénytelenek lesznek a vízdíjba beépítve megfizettetni a lakossággal - ez jelenthet néhány tíz, vagy akár több száz forintos díjemelkedést is. Amíg azonban nem épül ki a megfelelő infrastruktúra, az önkormányzatoknak kell tiszta vízzel ellátnia - ha nem is a teljes lakosságot, de a várandós anyákat és a hat év alatti kisgyermekeket. Itt érdemes megjegyezni, hogy ők is, mint mindenki más, korábban is ugyanazt a vizet itták, mint most - elgondolkodtató, hogy eddig senki nem biztosított nekik palackozott ivóvizet.
A szükséges átalakítások elvégzése érdekében már társulásokba tömörült önkormányzatoknak átmenetileg az is megoldást jelenthet, ha az Európai Unió meghosszabbítja a határidőt. Erre vonatkozólag már szeptemberben beadta a kérelmet hazánk, arra azonban mindeddig nem érkezett válasz. A hosszabbítás legfeljebb három év lehet, ennyi időt nyerhetnek a települések, de a fejlesztéseket így is el kell végezni. A költségek alól tehát nem jelent felmentést az esetleges halasztás, legfeljebb annyit spórolhatnak vele, amennyit a gyermekek és kismamák ellátása jelent.
