Futószalagon jönnek az áfaemelések, mi visszük a prímet

A nyugat-európai kormányok közül jó néhány éppúgy ezt találta a legegyszerűbb megoldásnak a deficit egy részének betömésére, mint régiónk egyes kabinetjei is. Igaz, olyan nagy arányú emelést sehol nem hajtottak végre, mint amekkora hazánkban lépett életben júliustól (nálunk 20-ról 25 százalékra emelkedett a normál áfakulcs).

Sőt, akad ellenpélda is, hiszen Nagy-Britanniában a 17,5 százalékos általános áfakulcsot 15-re vitték le tavaly decembertől a kereslet élénkítése érdekében, Franciaországban pedig az éttermi szolgáltatásokat sorolták át a normálból a kedvezményes áfakulcs alá.

Spanyolországban éppen vasárnap jelentette be a kormány, hogy jövőre az eddigi 16-ról 18 százalékra emeli a normál áfakulcsot, a kedvezményes rátát pedig 7-ről 8 százalékosra. Ezzel és más adónövelésekkel (például a 400 eurós alkalmazotti adójóváírás megszüntetésével) José Luis Rodríguez Zapatero kabinetje összesen 11 milliárd euróval kívánja lefaragni az államháztartási hiányt.

A tervet még el kell fogadtatni a parlamenttel is, ez nem ígérkezik könnyű feladatnak. Különösen azok után, hogy a nyáron a kormány még kategorikusan kizárta az adóemelések szükségességét, pedig már akkor is látszott, milyen érzékenyen érinti Spanyolországot a válság.

Svájcban is áfaemelésről döntöttek vasárnap – ott azonban népszavazáson. Az urnákhoz járulók 54,47 százaléka támogatta azt az elképzelést, hogy a rokkantak ellátását célzó biztosítási rendszerben (Invalidenversicherung) tátongó hatalmas lyukat az áfa normálkulcsának ideiglenesen 7,6 százalékról 8-ra, illetve a kedvezményes kulcsok 2,4, illetve 3,6 százalékról 2,5, illetve 3,8 százalékra emelésével foltozzák be.

A magasabb adókulcsok hét éven át lesznek érvényben, ettől évente 1,1 milliárd frank (kétszázmilliárd forint) többletbevételt remélnek. A népszavazás eredménye a svájci polgárok érettségét mutatja – örvendezett az eredménynek Christian Levrat, az ottani szociáldemokrata párt elnöke.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható