Újabb gazdabotrány! A meggytermelők költségét sem fedezi a felvásárlási ár

Puskás Béla, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei község polgármestere az MTI-nek elmondta: még a termelők költségeit sem fedezi az a felvásárlási ár, amelyet a tiszajenői meggyültetvények gazdái kaptak az eddig szüretelt gyümölcsért.

Puskás Béla maga is gazdálkodó, körülbelül négyhektáros gyümölcsöst művel. Ebből másfél hektár még nem terem, hiszen ez évi telepítés, az idei szüret azonban állítása szerint a maradék három és fél hektáron is keserves. Nem a terméssel van baj, hiszen a mennyiség kifejezetten jó annak köszönhetően, hogy a tavaszi fagyok és az elmúlt hetek jégverései is elkerülték a vidéket. A meggy íze is kifogástalan, a száraz meleg az átlagosnál is zamatosabbá tette a gyümölcsöt – magyarázta. Egyedül a szemek mérete kisebb valamivel a megszokottnál: a máskor 22 milliméter feletti átmérő most inkább 16-18 milliméter.

A felvásárlók a szüret kezdete óta nevetségesen alacsony áron veszik át a termést – mutatott rá, hozzátéve: a szárral együtt szedett érdi bőtermő kilójáért még azok is alig kaptak 150 forintot, akik maguk vitték a pesti kereskedők helyébe. Holott ennyi volna a szár nélküli gyümölcs reális ára, amelytől már némi hasznot is remélhetnének a tiszajenői ültetvényesek. Ezzel szemben a rázott meggy kilónként mindössze ötvenöt-hatvan forintért talál gazdára. Márpedig ezek a felvásárlási árak még a gazdák önköltségét sem fedezik, hiszen a meggynek csak a kézi leszedetése szárral ötvenöt, szár nélkül harmincöt forintba kerül - magyarázta Puskás Béla.

A rázógép díja nagyjából húsz forintra jön ki kilónként. Ezekre rakódnak rá azután a metszés, a növényvédelem, illetve a talajmunkák kiadásai. Eközben a piacokon most is legalább 300 forintért árulják a meggyet a kereskedők – tette hozzá a falu első embere. Az értékesítés évről-évre nehezebb feladat – folytatta. Régebben hét-nyolc felvásárló is kitelepült az ültetvények mellé. Az idén ezzel szemben csak egy jelentkezett, a többieket a gazdák próbálták felkeresni portékájukkal. A még szüret előtt álló cigánymeggy és az újfehértói fajta iránti kereslet pedig az érdi bőtermőnél is aggasztóbbnak látszik. Az előbbiért egyelőre 35 forintot kínálnak, de annyiért sokan inkább a fán hagyják – jósolta a szakember.

Puskás Béla az egyik problémát abban látja, hogy nincs olyan összefogás, amely segítené a tulajdonosok érdekérvényesítését. A másik nehézség, hogy a jelek szerint a kereskedők árkartellbe tömörültek – fogalmazott a polgármester.

 Tiszajenő környékén található a térség legjelentősebb meggyültetvénye. Összesen mintegy háromszáz hektáron legalább harminc család foglalkozik meggy termesztésével. Ők valamennyien egy-egy kisebb parcella tulajdonosai, így az egy kézben lévő legnagyobb birtok sem haladja meg számottevően a húsz hektárt. Az ültetvények jelentős része kiöregedő, sok fa harminc évnél is idősebb. A helybeliek zömmel három fajtát szüretelnek: a korán érő érdi bőtermőt, a valamivel később szüretelhető cigánymeggyet, illetve az újfehértóit.