Oszkó: Öngyilkos vállalkozásnak tűnt a program végrehajtása

A szakmai, szakértői munka különösen válság idején nem korlátozódhat steril programok laboratóriumi körülmények között történő előállítására és érintetlen állapotban való megőrzésére. A valódi szakértői munka az effajta programok végrehajtását, intézkedések sorozatának kidolgozását jelenti, és szakmai sikernek bizonyára ennek elvégzése tekinthető. Márpedig ez a folyamat a tervezést követően szükségszerűen taktikai lépéseken, konfliktusokon és kompromisszumokon keresztül vezet, melyek nélkül végrehajtásról nem is beszélhetnénk. S hogy ez kiben milyen benyomást kelt, ki tekinti azt félsikernek, az eredeti koncepció felpuhulásának, esetleg kudarcnak, az sokszor szinte azon múlik, hogy mely megfogalmazásnak van inkább hírértéke.

Ha magunkkal szemben is őszinték próbálunk lenni, el kell ismernünk: a szakértői kormány megalakulásakor nem sokan fogadtak volna arra, hogy a válságkezelő program minden egyes elemét az előre tervezett ütemezésben sikerül elfogadni. A sokáig tabunak tekintett nyugdíjrendszer, a legkülönbözőbb állami támogatások és juttatások visszafogása, illetve az adórendszer átalakítása, eközben pedig a nemzetközi hitelek feltételeinek, valamint a költségvetés keretszámainak könnyítésére vonatkozó tárgyalások lezárása lényegében két hónap alatt eleve öngyilkos jellegű vállalkozásnak tűnt.

Az ismert politikai feltételek, a különböző választási fordulók hatása nem könnyítette meg az amúgy is konfliktusos válságkezelést. Ha ennek – egyetlen parlamenti végszavazás híján történő – elvégzése után még ma is a kritikai észrevételek, a válságkezelést hiányoló megjegyzések, az egyszer túlontúl megengedő, máskor túlzottan szigorú kormányzati magatartást kifogásoló megnyilvánulások maradnak uralkodók, annak oka vagy az intézkedések végrehajtása során kialakult érdeksérelmek sajátos kifejezésre juttatása, vagy az eleve prekoncepcionális hírszolgáltatás lehet.

A pénzügyminiszter cikke teljes terjedelemben a Világgazdaságban olvasható