Nem tudják lenyelni az áfaemelést a kereskedők

A KSH adatai szerint 2009. első negyedévében a GDP közel 6,7%-kal, a háztartások fogyasztási célú kiadásai 7,3%-kal estek vissza az előző év azonos időszakához képest. A KSH legutolsó adatai szerint az élelmiszerek kiskereskedelmi fogyasztása első negyedévben 4,3%-kal, márciusban már 8%-kal maradt el az előző év azonos időszakához képest (ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy a hazai mezőgazdasági termelők és az élelmiszeripar belpiaci eladási lehetőségei is csökkentek, ugyanakkor a gyenge forint árfolyam mellett export érdekeltségük nőtt).

Sajnálatos módon a forgalmi adókulcsok emelése nyomán előbb-utóbb mindenképpen emelkedni fognak a fogyasztói árak, mivel sem a kereskedőknek, sem a gyártóknak nincs tartalékuk az áfa lenyelésére. Természetesen egyes kereskedő és gyártó vállalkozások megkísérlik ideig-óráig késleltetni a fogyasztói árakban az adókulcsok emelését, de erre legfeljebb csak egy-egy rövidebb időszakban lesz pénzük - szól az OKSZ közleménye.

Érthető, ha a kiélezett piaci helyzetben az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége minden lehetőséget megragad a gyártók érdekében. A szervezet június 12-i sajtóközleménye szerint panasszal élt a Gazdasági Versenyhivatalnál, mivel véleményük szerint a kereskedők visszaélnek piaci erejükkel a gyártókkal szemben. Állításukat egyrészt azzal támasztják alá, hogy a kereskedők felszólították a gyártókat átadási áraik csökkentésére, bejelentve, hogy a csökkenő forgalmú termékek választékát felülvizsgálják, másrészt a kereskedők a fogyasztók rovására növelték árrésüket, mivel áprilisig az élelmiszerféleségek fogyasztói árai 4,9%-kal, az ipar átadási árai 1%-kal növekedtek.

Sajnos, az élelmiszer gyártók szakmai szervezete nem tér ki minden részletre. A választék felülvizsgálat a kereskedés elemi része, önmagában nem fenyegetés, különösen, ha kevesebb árut vásárolnak az üzletekben, márpedig Magyarországon ez már harmadik éve így van. A kereskedelem évezredek óta így működik, az áralkuk folyamatosak, sok esetben pedig a gyártó kezdeményez árváltoztatást. Feltehetően a gyártónak sem érdeke előállítani olyan terméket, amit nem vásárol meg a fogyasztó. Egyes gyártók egyébként maguk keresték meg a kereskedőket az átadási ár csökkentésének szándékával.

Nem felel meg a valóságnak a gyártóknak az állítása, hogy a kereskedők bárkinek a rovására tovább növelték volna árrésüket. A KSH adatai ugyanis arra is rávilágítanak, hogy az egyes árucsoportokban hogyan alakultak a fogyasztói és az ipari árak. A KSH fogyasztói árjelentése kiemeli, hogy 2009. tavaszán a magasabb fogyasztói ár oka a zöldség-gyümölcs frissáruk áremelkedése, ilyen például a burgonya, ezeket viszont nem a gyártótól veszik a kereskedők. Ebben a termékkörben 30%-os a fogyasztói áremelkedés, mivel ezek beszerzésre is alaposan megdrágult. A különböző alapvető élelmiszerek ipari átadási árai és a fogyasztói árak mozgása között nincs olyan nagy különbség, mint amit az ipar általában említ, a kereskedelem követi a beszerzési árak és az egyéb költségek változásait. Egyes esetekben egyébként az ipar jobban tudta emelni átadási árait, mint a kereskedő a fogyasztói árat, például az ipar a baromfihús átadási árait 3,7%-kal emelte, miközben a kereskedők a fogyasztói árakat csak 0,7%-kal, sörből az ipar átadási ára 6,9%-kal, a kereskedelem árszintje 4,6%-kal nőtt. Az etikus és tisztességes piaci magatartás része a tények pontos bemutatása is. Nagy segítség lenne az ipartól, ha bemutatná, hol van nyeresége 2009-ben az élelmiszer kereskedelemnek - áll a közleményben.

Az áfa-kulcs emelésen majdnem mindenki (a költségvetés, a termelő, a gyártó, a kereskedő) veszít, mivel még jobban visszaveti a fogyasztást. Lesznek azért az áfa-kulcs emelésének nyertesei is: a feketegazdaság, a bevásárló turizmus (ha a szlovák vásárlónak néhány hónappal ezelőtt megérte nálunk vásárolni sört, sajtot, közben megtankolni, a magyar vásárló sem fog másként választani, ha fordul az árkocka).