Szomszédvonzó magyar árak

„Mindent visznek, nem lehet konkrét termékköröket említeni, de a műszaki cikkek, a ruházati termékek, az élelmiszerek és a vegyszerek eladása megugrott” – mondta lapunknak Hackl Mónika, a Tesco-Global Áruházak Zrt. kommunikációs vezetője az Esztergomban, Győrben, Mosonmagyaróváron, valamint Miskolcon tapasztalható bevásárlási lázzal kapcsolatban.

Statisztikát nem vezetnek ugyan a vásárlók nemzetiségéről, ám a dolgozók közvetlen tapasztalataiból, a parkolókban lévő szlovák rendszámú kocsik gyarapodásából és nem utolsósorban a forgalomnövekedésből lehet tudni, hogy nagyon erős a szlovák bevásárlóturizmus. Korábban elsősorban a határ közeléből és többnyire csak hétvégenként jöttek vásárlók, most viszont már hétközben is és északi szomszédunk belső részeiből szintén érkeznek vevők.

A határon túlról ideutazók nem kifejezetten akcióérzékenyek, gyakorlatilag „bespájzolnak”, mert nem tudják, hogy meddig lesz ilyen erős az euró. Az északi határszakasz közelében lévő Tesco áruházak forgalma az elmúlt hetekben 15-20 százalékkal emelkedett. Ez a karácsonyt néhány héttel megelőző időszak forgalmának felel meg, az összeshez képest azonban nem számottevő – állítja Hackl Mónika. A társaság a déli határszakaszon is a bevásárlóturizmus élénkülését tapasztalja, de ezt inkább a hazai bővebb termékkínálatnak, semmint a forint árfolyamának tulajdonítják.
Az északi határ menti forgalom erősödését, a külföldi vásárlók számának jelentős megugrását a CBA boltjaiban is érzékelik. A határon túlról érkezők körében prioritást élveznek a nagyobb alapterületű és könnyen megközelíthető egységek – nyilatkozott lapunknak Fodor Attila, a társaság kommunikációs vezetője. A kiskereskedelmi láncnál megfigyelhető tendencia, hogy a külföldi kereskedők közül is egyre többen érdeklődnek, s mind nagyobb mennyiségeket vásárolnak fel. A déli határszakaszon viszont tapasztalataik szerint nem jellemző a határon túli bevásárlók számának növekedése.
A Csemege-Match hálózatában csak egyetlen – az esztergomi – egységben ugrott meg a bevásárlóturizmus – tájékoztatta a Világgazdaságot Szendrő Tamás, a cég értékesítési igazgatója. A társaság inkább belvárosi szupermarketeket üzemeltet, így az igazgató szerint a hálózatuk nem mintaértékű, mivel a bevásárlóturizmus a határhoz legközelebb eső, első elérhető üzletekben „csapódik le”. Esztergomban nem körvonalazható, hogy milyen termékkörre „utaznak” a külföldiek, inkább az eseti vásárlás jellemző. A többi – a szlovák, az osztrák határ közelében, valamint a déli végeken lévő – boltban egyelőre nem látszik az euróhatás.
Fogyasztási cikkekért jönnek a szerbek
A szerb határszakaszon nem beszélhetünk klasszikus bevásárlóturizmusról – mondta lapunknak Némedi Varga Éva, a vám- és pénzügyőrség dél-alföldi regionális parancsnokságának sajtófelelőse. A Magyarország legnagyobb forgalmát lebonyolító déli határátkelőhelyen, a röszkei hivatalnál tapasztaltak szerint a Szerbiából érkező utasok jellemzően élelmiszereket – kivéve a hústermékeket, mivel azok bevitelét a szerb vámhatóság nem engedélyezi és szigorúan ellenőrzi –, háztartási cikkeket vásárolnak hazánkban. Az alkalmi bevásárlások értéke általában 50 ezertől 100 ezer forintig terjed. Napi átlagos szinten 150-200 alkalommal kérelmeznek áfa-viszszatérítést 8–16 ezer forint közötti értékben.