Itt a kormány legújabb terve a válsággal kapcsolatban: Putyin már számol

A válságkezelési tervről Vlagyimir Putyin kormányfő azt mondta, hogy már számításba vette az energiahordozók árának további csökkenését. A költségvetés-módosításról szólva beszámolt arról, hogy a kiadások 9,7 billió, a bevételek 6,7 billió rubelt tesznek ki, vagyis a hiány a GDP 7,4 százalékát teszi majd ki. Úgy vélte, hogy ez nem kevés, de nem is megengedhetetlenül sok, s közölte, hogy fedezéséhez tartalékalapot használnak fel. Kijelentette, hogy külföldön nem szándékoznak hiteleket felvenni, de a belső piacon ezt a lehetőséget nem zárják ki, s hogy semmiképpen nem indítják be a bankóprést. Putyin leszögezte: az energiahordozók árának növekedésére, amely egy csapásra megoldaná a gondokat, jó ideig nem lehet számítani, ezért a költségvetést a magánszemélyek és gazdasági társaságok adójából kell feltölteni. Ugyanakkor hangsúlyozta: megengedhetetlen, hogy a pénz- és adóügyi szervek terrorizálják a gazdasági szereplőket.

A gazdasági társaságoknak az új technológiák bevezetésével és versenyképes termékek előállításával kell kilábalni a válságból, nem pedig adócsalással - figyelmeztetett, s rámutatott: határozottan gátat fognak vetni minden olyan kísérletnek, hogy a társaságok a válság örve alatt visszavonuljanak a szürke gazdaságba. Végül hangsúlyozta: a kulcsfontosságú nemzeti és szociális programok finanszírozása változatlan marad, így nem csökkentik a népesedési célokra, az oktatásra, az egészségügyre, a nyugdíjakra, az anyasági támogatásra és a gyermekekre fordítandó összegeket, s emlékeztetett rá, hogy egy nemrég hozott döntés értelmében a (nagyon alacsony) nyugdíjak idén december 1-én a tervezett 25 százalék helyett 31,4 százalékkal emelkednek, s ugyancsak nő a háborús veteránoknak és rokkantaknak nyújtott támogatás. Emelkedik az anyasági támogatás is - ez Oroszországban egy összegben több mint 300 ezer rubel, s meghatározott célokra fordítható, így lakásvásárlásra és egyebek mellett elhelyezhető nyugdíjpénztárban -, továbbá megemelték a munkanélküli-segélyt is. A válságkezelő terv értelmében az állam nem fordít több pénzt a ráfizetéses cégek fenntartására, ám a nyereséges vállalatok számíthatnak az államra. Jelentős szerepet szán a terv az állami megrendeléseknek.

Leszögezi, hogy a növekedést az energiahordozók helyett az innovatív fejlesztésre és az emberi tőkébe való beruházásra kell alapozni. A terv előírja a vállalakozások előtt álló bürokratikus akadályok felszámolását, s kilátásba helyezi a rubel nemzetközi elszámolásokban való felhasználási lehetőségeinek bővítését. A terv közel egymillió új munkahely teremtését és egyebek mellett az átképzések megszervezését, s a munkanélküliség elleni harc további mintegy 43 milliárd rubellel való elősegítését helyezi kilátásba ez évre. (Oroszországban a válság kezdete óta gyorsan nő a munkanélküliség: a nyilvántartott munkanélküliek száma a hárommillió felé közelít, de különböző források szerint a szám eléri a 6-8 milliót). További 6,2, összesen 10,5 milliárddal támogatják a kisvállalkozásokat a költségvetésből, a VEB bank pedig 30 milliárd rubelt fordít e célra, s 17 milliárdot költ a kormány a mezőgazdasági hitelek törlesztésének támogatására.

Emellett jelentős támogatásban részesül a járműipar, nem utolsó sorban a hazai gyártású autók vásárlására felvett hitelek kamatának támogatása útján, s kétmilliárdot fordítanak a hazai autók Távol-Keletre szállításának támogatására. Végül támogatást kapnak jelzálog-hiteleik törlesztéséhez azok, akik jogosultak az anyasági támogatásra - ez 88 ezer családot érint. A válságellenes intézkedésekre költendő összeg 1610 milliárd rubel, és a költségvetés 22 százalékkal, vagyis 38,7 milliárddal csökkenti a hivatalnokokra fordított kiadásokat.

Az intézkedéseket az állami duma mellett megvitatják a szakszervezetekkel, az üzleti élet képviselőivel, a pártokkal és a közvélemény közvetítésére létrehozott Társadalmi Kamarával is, továbbá a kormányfő honlapján várják az állampolgárok javaslatait a válság leküzdését célzó intézkedésekre.