Csökkent a lakosság pénzügyi vagyona

Csökkent a lakosság nettó pénzügyi vagyona a tavalyi harmadik negyedévben– derül ki a jegybank tegnap ismertetett adataiból. Szeptember végén már csak 15 932 milliárd forint volt a megtakarítások és a hitelek különbözete; három hónappal korábban ez az érték még 150 milliárddal több volt. A lakosság nettó vagyona 2007 tavasza óta stagnál; a szakértők szerint az ok az emberek féktelen hitelfelvételi kedvében keresendő.

A háztartások nyaktörő ütemű eladósodását mutatja, hogy szeptember végére a teljes lakossági hitelállomány 8 500 milliárd forintra emelkedett, ebből a devizás kölcsönök állománya 5 500 milliárd volt. A forintkölcsönök állománya valamelyest csökkent éves és negyedéves összehasonlításban is, a devizásoké viszont 1500 milliárddal emelkedett az egy évvel korábbi, és 600 milliárddal a júniusi értékhez képest.

Tény ugyanakkor, hogy az MNB adatai még a pénzügyi válság kirobbanása előtti időszak folyamatait mutatják. A szeptember közepén az amerikai piacokról kiinduló, október közepére Magyarországot is maga alá gyűrő krízis egyik következményeként a bankok drasztikusan visszafogták hitelezési tevékenységüket; a kölcsönszűke változatlanul érezhető a lakossági (és a vállalati) hitelpiacon.

Népszerű betétek

Már a tavalyi harmadik negyedévben megrohamozták a bankokat az emberek, hogy pénzüket betétben helyezzék el – olvasható ki a jegybanki adatokból. A július-szeptemberi időszakban a lakosság 180 milliárd forintot bízott a bankokra, ez csaknem a duplája a megelőző háromnegyed évre jellemző értéknek. A pénzügyi válság kirobbanását követően az érdeklődés csak fokozódott, novemberben például már mintegy 250 milliárd forint vándorolt banki betétbe. A rohamot erősítették a banki kamatakciók.