Csökkenhet a segély összege

A kormány elképzelési szerint jövő januártól nem érné meg pusztán segélyből élni. A szociális támogatási rendszer tervezett átalakítása ugyanis jelentősen növelné a különbséget a minimálbér és a segély legmagasabb összege között. A sajtóban megjelent hírek szerint megváltoztatnák a segély kiszámításának módját: a jövőben nem a – jelenleg 69 ezer forintos – minimálbérhez kötnék a maximális összeget, hanem a lét- vagy a nyugdíjminimumhoz. Ez utóbbi ma 28 500 forint, ennek legfeljebb 150 százalékában határoznák meg a segélyt, amely így nem érné el a 45 ezer forintot sem. A most is érvényes rendszerben a rendszeres szociális segély havonkénti összege a minimálbér 70 százaléka.

A segély összegének korláthoz kötése mellett a pénzügyi támogatások átcsoportosításával az önkormányzatokat arra ösztönöznék, hogy a rendelkezésükre álló forrásokat segély helyett közmunkaprogramra fordítsák. Jelenleg ugyanis a legtöbb intézmény abban érdekelt, hogy pénzt adjon a közmunkaprogramok szervezése helyett. Az elképzelések szerint ezzel a lépéssel mind több segélyezett talál majd magának munkát a közfoglalkoztatásban. Mint ahogy azt a Kormányszóvivői Irodától megtudtuk, idén 10 milliárd forintot különítettek el a költségvetésből a közcélú munkákra.

„Egyfajta csapdahelyzetet teremt a kormány azzal, hogy közmunkára sarkallják a segélyezetteket. Természetesen hasznos dolog, hogy van, aki kitisztítsa a szennyvízelvezető árkokat, vagy épp öntözze a város növényeit a nagy szárazság idején, de ezek az emberek nyilván nem a fizetésből élők körét fogják bővíteni, így ez meglehetősen gyenge próbálkozás arra, hogy a munkaerő-piaci egyensúly helyreálljon” – véli Drimál István, munkaerő-piaci szakértő.

A szociális tárca tervei között épp ennek elkerülése végett az is szerepel, hogy negyedévente 120 óra „valódi munkát” kellene biztosítani az állástalanoknak, s ezért munkaviszony után járó munkabért kapnának. Ennek pontos összegéről és arról, hogy ezt milyen gazdasági társaságok bevonásával lehetne megvalósítani, azonban még nem született döntés.

Az egyelőre még csak javaslat szintjén élő rendszer-átalakítás a fiatal munkanélkülieket sem kímélné. A segélyezettek negyven százaléka – tehát tízből négyen – még nem töltötte be a harmincadik életévét. Éppen ezért a fiatal állástalanok csak akkor kaphatnának segélyt, ha képzésen vennének részt. Életkortól függően ez éppúgy jelentheti majd az általános iskola befejezését, mint a szakmatanulást.

Az MSZP-frakció várhatóan egy hét múlva veszi napirendre a segélyezési rendszer esetleges átalakításának kérdését. Simon Gábor egy korábbi nyilatkozatában elmondta, hogy a szaktárca javaslatát július 8-án terjesztik a szocialista párt képviselői elé, s a kormány csak ezt követően alakítja ki álláspontját.

„Várhatóan augusztus végén születhet egységes döntés arról, hogy miképp kell átalakítani a szociális támogatások rendszerét. Jelenleg ugyanis csak az irányelvek kijelölésénél tart a kormány” – mondta el lapunknak Daróczi Dávid. A kormányszóvivő hozzátette: pusztán találgatás a segély összegének jövőbeli kiszámításának fent említett módszere, hiszen erről még csak javaslat sem született a kormányzati berkekben. A kormányszóvivő továbbá hangsúlyozta: egyetlen fillért sem akarnak kivenni a támogatások rendszeréből, pusztán a rendelkezésre álló keret hatékonyabb átcsoportosításáról van szó annak érdekében, hogy minél több munkanélküli térjen vissza a munkaerőpiacra.