Boldogság, egészség és jó falatok

A csokikedvelők például olyan magányos személyek, akik keveslik a gyengédséget és a figyelmet. A tej imádata viszont a kényeztetés iránti igényt mutatja: ez az étel az anyatejet, a szeretet és gondoskodás időszakát idézi föl. A tanulmány szerint a csípős, erős ételek kedvelői arra vágynak, hogy „fűszeresebb” legyen az életük, a dió és a kemény gyümölcsök fogyasztása pedig a győzni akarásra utal. A pszichológusok azt állítják, hogy egy-egy táplálék szeretete a gyermekkorban vagy olyan boldog időszakban gyökeredzik, amelyek az öröm és a biztonság jegyében teltek el. Épp ezért az ételfüggőségnek nem elsősorban fiziológiai magyarázata van, hanem inkább arról van szó, hogy vissza kívánjuk ezeket a pillanatokat.

Van azonban egy másik törvényszerűség is – mutat rá Vlagyimir Jeszaulov kutatásvezető. A húskedvelők, főleg a marhahús fogyasztók gyakran idegesek és erőszakosak. Azok pedig, akik főleg gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, nyugodtak és kiegyensúlyozottak. A tudós emlékeztet egy majd kétszáz évvel ezelőtti kísérletre, amikor egy orosz biokémikus, Alekszandr Danyiljevszkij öt-hat héten át eltérő takarmányokkal etetett külön választott galambokat: az egyik csoport borsót kapott, a másik főtt húst. Érdekes eredmény született: a magfogyasztók nyugodtak és ragaszkodók voltak, a húsevők viszont ingerlékennyé és agresszívvá váltak.

Nyersen vagy főve?

Az ételek elkészítése sem közömbös. Azok, akik szívesen elropogtatják a nyers sárgarépát, almát, káposztát – lelkileg egészséges és kiegyensúlyozott emberek. A savanyított, túlsózott halak fogyasztása diktátori hajlamokat jelez. A zsíros ételek – szalonna, bacon, császárhús, oldalas – szeretete féltékenységről, bizalmatlanságról tanúskodik. Alekszandr Makarov szerint azok, akik különösen kedvelik a füstölt, grillezett húsokat – romantikus lelkek, akik imádnak utazni. Álmodozó alkat az, aki imádja a tenger gyümölcseit, míg a sajtkedvelők megbízható, következetes és engedékeny alkatú emberek.