Kevesebb pénz jut adócsökkentésre

A politikus szerint az adócsökkentések fedezetére eredetileg tartalékolt 200-250 milliárd forintnak csak a fele marad meg erre a célra, a maradékot ugyanis elviszik az államadósság növekvő kamatterhei (az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedtek a forintkamatok, ez az állam számára is számottevő többletkiadást okoz). Csak olyan adóváltoztatásokat lehet megvalósítani 2009-ben, amelyek nem veszélyeztetik az államháztartás javuló egyensúlyi helyzetét – tette hozzá Kékesi, aki szerint tavaly jelentősen javult a költségvetési fegyelem Magyarországon.

Kékesi Tibor hangsúlyozta: az idei költségvetés az államháztartási egyensúly további javulását vetíti előre, hiszen a GDP-arányos hiány 4 százalékra csökken, miközben a költségvetés a bevételek 48,8 százalékát központosítja, némileg kevesebbet, mint tavaly. A politikus ugyanakkor elismerte: a megszorítás érezhető mértékben lassította a gazdaságot, amely mindössze 1,3 százalékkal nőtt tavaly.

Nem váltott ki különösebb választ a magyar és a Magyarországon jelen lévő külföldi befektetőkből az Európai Bizottság szerdán közzétett jelentése az eurót bevezetni kívánó kelet-európai országok gazdasági-pénzügyi felkészültségéről – állapították meg eközben az elemzők. A forint stabil maradt, a tőzsde sem volt ideges, és nyugalom honolt az állampapírpiacon is. Az ok egyszerű: a bizottsági jelentésben foglaltakat jó előre tudni lehetett. Mint megírtuk: az Európai Unió végrehajtó testülete tarthatónak minősítette a magyar konvergenciaprogramot (a kormány által meghatározott, az euró bevezetéséhez szükséges gazdasági-pénzügyi lépéseket felvázoló tervet), ugyanakkor figyelmeztette hazánkat: a költségvetési szigorból nem szabad engedni.