Hírek

2008.05.18. 14:52

Életjáradék: átok vagy áldás?

A jelenlegi sokszorosára nőhet a rendszeres havi ellátáskiegészítésben részesülők száma

Molnár Sándor

A jelenlegi sokszorosára nőhet a következő évtizedben az időskori életjáradékban részesülők száma Magyarországon – állítja friss tanulmányában a pénzügyi felügyelet. Az ok: a jelenlegi magán- és önkéntes nyugdíjpénztári tagok közül mintegy 600 ezren mennek nyugdíjba 2020-ig, és többségük életjáradék formájában veszi majd fel a felgyülemlett pénzt, rendszeres havi kiegészítésként az állami ellátás mellé. Mind népszerűbb a lakásért életjáradék konstrukció is (a jelenleg a piacon lévő három szolgáltató társasággal mostanáig mintegy négyezren kötöttek szerződést), ami ugyancsak fontos forrása a növekedésnek. A jogosultak többsége ugyanakkor nem érti az életjáradékos konstrukció lényegét, kevés információval rendelkezik a termékekről és a szolgáltatókról, és ez jelentős kockázatot jelent a számára – állapítja meg a felügyelet, amely ezért tájékoztató kampányt indított. A felügyelet és szakemberek segítségével összeszedtük, amit az életjáradékról tudni kell:

1. Az elmúlt évtizedekben végbement társadalmi változások eredményeképpen mára szinte teljesen eltűnt a klasszikus, többgenerációs együttélési forma, az emberek mind nagyobb hányadának ezért magának kell időskori megélhetéséről gondoskodnia. Jelenleg a nyugdíjasok legfőbb bevételi forrása az aktív keresők által finanszírozott állami ellátás, ám ez a modell válságban van, ezért a jövő idősei megélhetésüket mind inkább saját megtakarításaikra, vagyonukra lesznek kénytelenek alapozni.

2. A vagyon tehát biztosítékul szolgál arra, hogy birtokosa nyugdíjas korában sem szenvedjen szükséget: ha az állami ellátás nem elég, a megtakarításból kipótolható. Az időskori vagyonfelhasználás két stratégiát követhet: ha a nyugdíjas örökséget kíván maga után hagyni, a megtakarítás kamatait szabad csak felélnie (ehhez persze az kell, hogy kellő tőke álljon a rendelkezésére), ha ennek nem látja szükségét, magát a tőkét is felélheti, annak kamataival együtt.

3. Utóbbi stratégia azonban kockázatos, hiszen a vagyonfelélés üteme túl gyors is lehet, ez esetben pedig bekövetkezhet, hogy a nyugdíjas tőke nélkül marad, jellemzően nagyon idős korára. De nem jó az sem, ha a vagyonfelélés túl lassú, hiszen ez esetben az idős ember után fel nem használt tőke marad hátra, miközben ezzel a pénzzel akár jelentősen is emelhette volna az életszínvonalát.

4. Az életjáradék éppen ezeket a kockázatokat küszöböli ki, hiszen pontosan addig tart, ameddig szükség van a belőle származó jövedelemre, vagyis a nyugdíjas élete végéig. Az életjáradék tulajdonképpen egy csere: jelenlegi vagyonért jövőbeli jövedelmet kap a nyugdíjas. Egyben biztosítás is, hiszen az életjáradékot fizető szolgáltató garantálja, hogy a pluszpénzt az idős ember élete végéig megkapja.

5. Mindez úgy lehetséges, hogy az egy társasággal szerződő biztosítottak úgynevezett veszélyközösséget alkotnak. Biztosan lesznek olyanok, akik után marad tőke, és lesznek olyanok is, akik még életükben felélik – utóbbiak hiányát előbbiek megmaradt vagyonából fedezi a szolgáltató. Előzetesen persze nem lehet tudni, hogy marad-e utánunk tőke, ezért a rendszer igazságos.

6. Az életjáradék összegét az általunk a szolgáltatónak befizetett vagyon és a korunk határozza meg. Minden életkorhoz tartozik egy valószínűségi alapon kalkulált hátralévőélettartam-becslés, egy 65 éves embernél ez például 16,2 év; a befizetett tőkét ezzel a számmal osztják el, így jön ki a járadék összege. Ha tehát 65 évesen 5 millió forintot fizetünk ki a szolgáltatónak, akkor az évi járadékunk 309 ezer forint (5 millió osztva 16,2-vel).
Járadékszámítási segédlet
Kor (év) Várható hátralévő élettartam (év)
55 24,2
60 20,1
65 16,2
70 12,6
74 10,0
Forrás: PSZÁF

7. Bonyolítja a helyzetet, hogy a befizetett tőkénket a szolgáltató befekteti, az ebből származó hozam is minket illet. Levonja viszont a saját költségeit, ami csökkenti a jövedelmünket.

8. Fontos észben tartani, hogy az életjáradék alapesetben nem örökölhető, tehát a befizetett vagyon elveszik az örökösök számára. A szolgáltatól kapott jövedelemre is alapesetben csak az életjáradékos jogosult. Előnye az életjáradéknak, hogy nem terheli semmilyen állami levonás.

9. Az életjáradék legalapvetőbb típusa az azonnali, ez esetben rögtön megkezdődik a jövedelem folyósítása. A halasztott életjáradék esetében ez egy bizonyos átmeneti idő, például 10 év után kezdődik csak meg. A garanciaidős életjáradék esetén a folyósítás a biztosított halála után is folytatódik az örökösök számára.

10. Mind népszerűbb hazánkban is a lakásért életjáradék konstrukció. Ez esetben a szolgáltató megvásárolja az időskorú ingatlanját, ám a vételárat nem egyben fizeti ki, hanem folyamatos jövedelem formájában a nyugdíjas haláláig. Az eladó az ingatlanban maradhat. A szolgáltatók jellemzően olyan nyugdíjasokkal szerződnek, akik legalább 65 évesek, az ingatlanjuk legalább 5 millió forintot ér, és 100 százalékban a tulajdonukban van.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!