Négy férfi, egy eset

„...mint ahogyan a napra pontosan ma öt éve történt móri vérengzés a hazai kriminalisztika történetének legsúlyosabb ügye, úgy az ezzel kapcsolatos nyomozás és ítélkezés a magyarországi bűnüldözés, illetve igazságszolgáltatás egyik legnagyobb tévedése. Még akkor is igaz ez, ha a rendőrség, az ügyészség, a bíróság nem igazán hajlandó beismerni, hogy a gépezet nem jól működött” – írtam majd egy esztendővel ezelőtt, amikor a rendőrség már új személyeket (az azóta a cellájában öngyilkosságot elkövetett  N. Lászlót, valamint W. Róbertet) gyanúsított meg a nyolc ember életét követelő, brutális bűncselekmény elkövetésével, miközben ugyanezen ügyben eljárás folyt Hajdú László ellen, Kaiser Edét pedig tényleges életfogytiglanira ítélték. De hiába is vonultatta föl a melléfogások egész sorozatát a 2002. májius 9-i „vérengzés” tettesei utáni hajsza, ha a hatóságok – legalábbis a jelek szerint – nem igazán okultak a történtekből, s napjainkban is meglehetősen furcsa dolgokat produkálnak.

Vegyük csak a legfrissebb eseményeket... Miközben néhány nappal ezelőtt a Fővárosi Főügyészség a Fejér Megyei Bíróságon vádat emelt W. Róbert ellen előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés, valamint lőfegyverrel való visszaélés bűntette miatt, aközben a Fővárosi Bíróságon tegnap folytatódott Hajdú László pere (ez egy megismételt eljárás, mert az elsőfokú ítéletet hatályon kívül heyezték), amelyben a férfit továbra is a móri gyilkosságok elkövetésével vádolják. Hogy mindez mit jelent? Nos, nem kevesebbet, mint hogy a magyar igazságszolgáltatás – gyaníthatóan afféle világ-kuriózumként – egy és ugyanazon ügyben két vádiratot tart fenn, más és más vádlottakkal, teljesen különböző tényállásokkal. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy Kaiser Ede (akinek ügyében több mint egy évvel ezelőtt indult perújítási nyomozás) immár két és fél esztendeje jogerős életfogytiglani büntetését tölti..., s persze, várja, hogy kimondják az ártatlanságát. 

És bár – amint azt valamennyien tudjuk – az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek, úgy hiszem, a móri bankrablás esetében az átlagosnál és az elfogadhatónál is sokkal lassabban...., ami enyhén szólva sem erősíti az ügyészség és a bíróságok iránti bizamat. Ennél is elgondolkodtatóbb azonban, amit az ügyben érintett egyik védő jelentett ki, hogy tudniillik semmiféle olyan bírósági és/vagy ügyészségi vizsgálatról nincs tudomása, amely a történtek tanulságainak feltárására irányulna. Holott csakis ez, vagyis az elkövetett hibákkal való szembenézés jelenthetne garanciát arra, hogy – amint a már említett írásomban annak idején megfogalmaztam – „ne ismétlődhessen meg újra és újra a múlt”.