Mennyi a minimális szolgáltatás a törvény szerint?

A sztrájkjog megfogalmazása az Alkotmányból, a Munka Törvénykönyvéből és a sztrájktörvényből tevődik össze – mondták a Magyar György és Társai Ügyvédi Irodában. Leegyszerűsítve: ha a munkavállalónak nem felel meg a munkájával kapcsolatos valamilyen feltétel, sztrájkba léphet, azaz fefüggesztheti a munkát. Ezt köztudottan csak a munkáltatóval való egyeztetések után, előre bejelentett időben és ideig lehet megtenni.

A közfeladatot ellátó dolgozók (mint amilyenek például egy közlekedési vállalat munkatársai) helyzete különleges. Az ő munkájuk ugyanis az, hogy embereket eljuttassanak A-ból B pontba, például otthonukból a munkahelyükre. Ha ezt nem teszik, megbénulhat egy egész város vagy ország. Az ő esetükben így alapvető fontossága van annak, hogy a törvény pontosan meghatározza: mi az a minimális szolgáltatás, amit sztrájk idején kötelesek nyújtani. Éppen azért, hogy ne bénuljon le a város, az ország. Ebben a minimális szolgáltatásban (hogy ezt a sztrájkolók biztosítják) a tárgyalásokon meg is kell, kellene állapodni.

A mostani helyzet, a BKV teljeskörű sztrájkja azért faramuci, mert a törvény nem határozza meg, mi tekinthető minimális szolgáltatásnak. Amiből egyenesen következik, hogy ha azt a sztrájkolók nem biztosítják, semmiféle szankciót (büntetést) nem kapnak. A törvényben tehát nincsen jogi következménye annak, ha a munkabeszüntetők minimális szolgáltatásnyújtás nélkül sztrájkolnak. És ez nem a BKV-dolgozók, hanem a törvényhozás hibája, mulasztása – foglal állást az ügyvédi iroda.