Lebontják a házunkat, mennyit kérhetek a lakásomért?

Az olyan ügyletnek, mint a kisajátítás, megvannak a törvényes keretei – mondták el a Magyar György és Társai Ügyvédi Irodában. Ha állami érdekből történik, a lakókat teljes körűen kártalanítják. Vagyis kifizetik nekik ingatlanjaik forgalmi értékét, miután ingatlanszakértővel felbecsültette a lakások árát. Ha magántőkés sajátítja ki a házat, akkor ajánlatot tesz a lakóknak. Némelyek úgy gondolják, ez alkalom arra, hogy felsrófolják ingatlanjuk árát. Erre általában nincs mód. Az építtető igyekszik minél kevesebbet adni a lakásokért. Ő is megbízhat ingatlanszakértőt a becsléssel, aki szintén nem mond majd többet a forgalmi értéknél.

De ha a kivásárló ennél kisebb összeget ajánl, panaszt tehetünk az első fokú építési hatóságnál, azaz a területi önkormányzatnál. Ha döntésük kedvezőtlen, fellebbezhetünk a másodfokú építési hatósághoz, a közigazgatási hivatalhoz. Mások azon morfondíroznak: csereingatlant kérnek az épülő lakóparkban. Nem valószínű, hogy megkapják. Hiszen az új építésű házak jóval drágábbak a régieknél. Más a helyzet persze, ha kifizetjük a különbözetet, vagy netán a vállalkozó megy bele a cserébe, esetleg ajánlja fel azt.

Ha a házat nem bontják le, de az új lakópark eltakarja a jó kilátást, kártalanítást kérhetünk. Amennyiben nem kapjuk meg, úgynevezett panorámapert indíthatunk. Ilyenkor célszerű pertársaságot alakítanunk. Sok lúd disznót győz – tartja a mondás. Mindegyik helyzetben ajánlatos ügyvédet fogadnunk. Ő biztosan ismeri jogainkat, és szakszerűen képviseli érdekeinket.

-->