Csökkenhetnek a devizahitelesek terhei

Ennek oka, hogy az alpesi ország devizájáért egy hónapja még 169 forintot kértek a piacokon, pénteken viszont már csak 158 forintot kellett érte fizetni. A jen pedig ez idő alatt 170 forintról 155 forintra gyengült. Az árfolyamváltozás egyre több család kasszáját érinti. A magánszemélyek a hiteleik csaknem 60 százalékát devizában, jellemzően svájci frankban vették fel. A szokásosnál gyengébb frank- és jenárfolyam részben a forint erősödésének köszönhető. A piac ugyanis arra számít, hogy a forintalapú befektetések hamarosan felértékelődnek, mert az MNB tovább emeli a jelenleg 8 százalékos alapkamatot.

A magyarországi kamatemeléssel kapcsolatos várakozásoktól függetlenül is gyenge mostanában a jen és a svájci frank a többi devizához képest. Ennek elemzők szerint az az oka, hogy a befektetők most már biztosra veszik, a bankok átvészelik a nemzetközi hitelválságot, ezért magasabb hozamú svájci és japán eszközökbe kezdték tenni a pénzüket.

Drágulhat a jenhitel

Aggasztónak tartja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a jenhitelek terjedését, amelyek aránya tavaly év végére elérte a 10 százalékot a lakossági jelzáloghiteleken belül. A felügyeletet elsősorban az aggasztja, hogy egy jelentősebb árfolyamváltozás hatására több ezer forinttal is emelkedhetnek a törlesztőrészletek, ami az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat már bajba sodorhatja. Ezért a PSZÁF a jelenlegi, s nemzetközileg előírt 8 százalékosnál magasabb tőketartalékolási kötelezettség előírását helyezte kilátásba a bankok számára. A bankok szerint viszont ez nem csökkentené az ügyfelek árfolyamkockázatát, ellenben növelné a jenhitelek költségét.