A múlté az olcsó élelmiszer

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Számos alapélelmiszerért csaknem 20 százalékkal többet fizetünk a kasszánál a tavalyinál
[/caption]A világszerte tapasztalható élelmiszer-árrobbanás a magyar üzletekben is éreztette hatását. Amíg egy zsemlét két éve még 13 forintért vettünk meg, addig ma már 21 forint az ára, de a kenyérért, a sajtért, a tejért és még számos alapélelmiszerért is csaknem 20 százalékkal többet fizetünk a kasszánál a tavalyinál.

Szabó Márton, a Kopint-Tárki konjunktúrakutató intézet vezetője lapunk kérdésére elmondta: az elmúlt évben 6,7 százalékos infláció volt Magyarországon, ám az élelmiszertermékek ára átlagosan 12,3 százalékkal növekedett. Az agrárpolitikai elemző szerint a sokkszerű áremelkedés jelzi: vége az olcsó élelmiszerek korszakának. Ennek legfőbb oka a gyorsan gyarapodó Kína és India növekvő élelmiszerfogyasztása, és persze a bioetanol üzemanyag-gyártás egyre nagyobb gabonaigénye. Ám a hazai élelmiszer-inflációban része van annak is, hogy az uniós csatlakozás előtti években hibás támogatáspolitikát követett a kormány: sok terméket túltámogatott, amelynek jelentős részét aztán az EU szabályait követve le kellett állítani. A megmaradt támogatások pedig elfedik azt a tényt, hogy csak ezek miatt növekszik az agrárium nyeresége.

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter viszont úgy látja, az unió visszafogást ösztönző agrárpolitikáját kellene felülvizsgálni a megváltozott világgazdasági körülmények miatt. Hozzátette: erre jó alkalmat kínál a Közös Agrárpolitika (KAP) elkezdett felülvizsgálati folyamata. Gráf József szerint az idén is a tavalyihoz hasonló, 10 százalékot meghaladó mértékű élelmiszerár emelkedés várható Magyarországon, ám bízik benne, hogy mérsékeli az árakat a tavalyinál jobb gabonatermés. Erre véleménye szerint minden eshetőség adott, ugyanis az időjárás lényegesen kedvezőbb idáig, mint 2007 hasonló időszakában.

Raskó György agrár-közgazdász szerint a jó idő és az áremelkedés különösen a nemzetközi piacra termelő hazai nagytermelőknek adhat okot a bizakodásra. Ugyanakkor tény - mondta lapunknak -, hogy Európának jelentősen bővítenie kellene termelését, hogy valamelyest stabilizálódjanak az árak, ám a termelők többsége tiltakozik ez ellen. A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy ha Indiában és Kínában tovább nőnek az elkölthető jövedelmek, akkor az elkövetkező évtizedben nem lehet számítani az élelmiszerárak csökkenésére.

Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese ugyanakkor kifejtette: ez a krízis enyhülni fog, mert egyre nagyobb területeket vonnak be a mezőgazdasági termelésbe, jobban követi majd a kínálat a keresletet. A kutató szerint fel kell készülnünk arra, hogy további áremelkedések várhatóak az elkövetkező 10-12 évben is, de ezek mérsékeltebbek lesznek, mint ami tavaly bekövetkezett. A gabonafélék esetében minimális árnövekedésre számít, a baromfiáraknál némileg nagyobb drágulásra. Mint mondta: ezzel együtt sem igaz a rémhír, hogy ezer forint körüli csirkecomb-ár alakulhat ki Magyarországon, ennek korlátja ugyanis a globalizált piac.

A németeknél a tejárak már lefelé indultak

Németországban már megállt az utóbbi hónapok rendkívüli áremelkedési folyamata, amelynek során egy év alatt 30-40 százalékkal emelkedett a legtöbb élelmiszer ára. Néhány nap alatt átlagosan 5-10 százalékosnak mondható az árcsökkenés. Egyelőre ez csakis a tejtermékeknél tapasztalható, de a szakemberek szerint nem lenne meglepő, ha ugyanezt lehetne tapasztalni más élelmiszereknél is. A gazdák a felvásárló óriáscégek manipulációját látják a folyamat mögött. Ezért a nagy bajor gazdaszövetségek elhatározták, kevesebb árut ajánlanak fel értékesítésre, és ezzel fogják kikényszeríteni, hogy megint magasabbak legyenek az árak.